Az Igmándi Keserűvíz rövid története "1862-ben a falu közlegelőjén kutat ástak, melynek vize embernek és állatnak egyaránt hasmenést okozott. A helység elöljárósága a víz vizsgálatára Schmidthauer Antalt, a neves komáromi gyógyszerészt kérte fel. Schmidthauer urat a vegyelemzés eredményei arról győzték meg, hogy a kút vize összetételénél fogva a ritka ásványvizek közé, azon belül a keser ízű sós vizekhez tartozik. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Schmidthauer-féle Igmándi keserűvíz a leghatásosabb!. Évtizedeken keresztül Európa legtöményebb természetes keserűvize volt. Schmidthauer megvásárolta a legelőt, több kutat ásatott, a vizet Komáromba szállította, ahol palackozták és pezsgőport készítettek belőle. Az utóbbit vízben feloldva hatásában az eredetivel megegyező gyógyvizet lehetett készíteni. Fogyasztását az alábbi esetekben javasolták: étvágytalanság, émelygés, böfögés, gyomorégés, hányinger, hányás, emésztési zavarok, vérszegénység, máj, lép és nyirokmirigyek daganataira, székrekedés, aranyeres bántalmak, köszvény és többféle bőrkiütés, szédelgés, fejfájás, heves szívverés s végül a női ivarszervek működési zavaraira, rendszertelen és fájdalmas havivérzésre.
V. Keserűvizek Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert. Jaj, de keserű! - Gyógyít a víz. Ilyen források: Őrmezőn a "Hunyadi János" és a "Ferenc József", a nagyigmándi "Igmándi", vagy a tiszajenői "Mira" keserűvíz, Alag, Gyógyvíz hatásai: gyomor és bélhurutban ajánlott használni epe panaszokban esetén segíthet, hatásukra az epehólyag gyakrabban húzódik össze, gyakoribb az epeürítés, ezáltal csökkenti az epehólyag pangását. jelentős a hashajtó hatása Gyógyvíz ellenjavallat: Gyomorfekély, savhiány, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazható a gyógyvíz!
Alkotórészeinek egyedi összetételű vegyületei által nemcsak hazánk, hanem a külföld minden hasonló gyógyforrását felülmúlta. 1862 szeptemberében a gyógyvíz részletesebb vizsgálatát Molnár János pesti gyógyszerész végezte el, amellyel igazolta Schmidthauer előzetes vegyelemzését. Több, mint 125 évig alkalmazták sikeresen. Ez alatt az idő alatt világhírre tett szert, még az Amerikai Egyesült Államokba is exportálták. Némi felelősségtudattal még ma is használhatnánk, ha az államosítás során a kutak körüli földterületek nem kerültek volna a tsz kezébe. Ezeket a legelőket a tsz szántóföldként hasznosította, melyeken az intenzívebb termelés érdekében megkezdték a műtrágyázást, gyomirtózást. Ennek súlyos következményeként vegyszerek (nitritek, nitrátok, foszfátok, stb. ) szivárogtak a talajba, s a gyógyvíz oly mértékű szennyeződését okozták, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. A kutat 1988-ban zárták le. Igmandi keseru vie en rose. " /Varga Eszter/ 145 éves a keserűvíz A feljegyzések szerint 1862-ben, száznegyvenöt éve fedezte fel Schmidthauer Antal az igmándi legelőn feltört víz gyógyhatását, "létrejött" településünk legismertebb értéke, az Igmándi Keserűvíz.
A tésztát lisztezett felületen kinyújtjuk a tepsi méretére, sodrófa segítségével a tepsibe tesszük, villával sűrűn megszurkáljuk, és egyenletesen megszórjuk a búzadarával. A tepsit betoljuk a sütő alsó harmadába, és a Rákóczi túrós lepény süteményt elősütjük. Sütési idő: kb. 10 perc Töltelék: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket habbá verjük. A tojássárgájákat kikeverjük az áttört túróval, a kétféle cukorral, a citromhéjjal és a búzadarával, majd hozzáforgatjuk a tojásfehérjehabot. A tölteléket az elősütött tésztára simítjuk, és a süteményt megsütjük. Sütési idő: kb. 32-35 perc A sütő hőmérsékletét csökkentjük. Alsó és felső sütés: kb. 150 °C (előmelegítve) Légkeveréses sütés: kb. 130 °C (előmelegítve) A sütemény tetejére a két tojásfehérjét félig felverjük. Evőkanalanként hozzáadagoljuk a porcukrot, közben folyamatosan verjük a sűrű, fényes habállag eléréséig. A tojásfehérjehabot habzsákba töltjük. A megsült sütemény tetejére rácsos mintát nyomunk, majd a tepsit újra a sütő alsó harmadába toljuk, és a habot keményedésig sütjük-szárítjuk.
Ha imádjuk a túróból készült süteményeket, de nem akarunk mindig túrótortat enni, akkor kóstoljuk meg a Rákóczi túrós lepényt. Hozzávalók (kb. 20 darabhoz) Tetszik az oldal? Nyomj itt egy nagy Tetszik-et és gyere máskor is! omlós tészta 30 dkg lisztből piskótatészta 2 tojásból A töltelékhez 60 dkg félzsíros tehéntúró 3 tojás 12 dkg cukor ½ csomag vaníliás cukor 6 dkg mazsola A díszítéshez 1 púpozott evőkanál porcukor 30 dkg sárgabarackíz Elkészítés Omlós tésztából 4-5 mm vastag lapokat készítek és kisütöm őket. Töltelék készítése: a túrót áttöröm, majd hozzákeverem a többi anyagot. Amikor a kisütött linzertészta kihűlt, a tölteléket egyenletesen rákenem. Piskótatésztát készítek 2 tojásból. Ezután zsírpapírból zacskót készítek, kivágom a végét, és a piskótatésztát beletéve, rácsokat nyomok a túróréteg tetejére. A réteges tésztát 160-180 fokos előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt kisütöm. Felszeletelés után vaníliás porcukorral meghintem, majd a rácsok közé zsírpapírból készített zacskóból sárgabaracklekvárt nyomok, ezzel díszítem.
Elolvasom 2022-03-11 3 Legyen még finomabb a sütemény a kedvenc tortakrémeddel! Legyen csokoládés? Vagy inkább tejszínes-vaníliás? Bármelyikre is voksolsz, ezekkel a tortakrémekkel gyerekjáték lesz feldobni a süteményeid. 2022-03-09 Mi mindent készíthetünk égetett tésztából? Alig múlt el a farsang, még friss az élmény, ezért a kérdés hallatán biztosan sokan egyből rávágják: hát persze, hogy fánkot! De ennél többet tud az égetett tészta, nézzük is, milyen sütiket alkothatunk belőle! Elolvasom
A tésztát kinyújtjuk és egy 25X30-as tepsibe helyezzük, egy villával megszurkáljuk és el ő melegített süt ő be, közepes hőmérsékletre tesszük, 5-6 percig sütjük Ezután kivesszük, megkenjük baracklekvárral, ráhalmozzuk a túrótölteléket és visszatesszük sülni. Amikor körben barnulni kezd a széle, akkor jó. A tojásfehérjéket kis fokozaton géppel felverjük a kristálycukorral, jó sűrűnek kell lennie, nem is verjük, inkább csak keverjük, amíg a cukor el nem olvad. A túróra rakjuk, a süt ő t lejjebb vesszük és a habot szinte csak szárítjuk rajta.
A fővárosközeli Alag pusztát a Magyar Lovasegylet 1889 -ben vásárolta meg, és ott rögtön tréningtelepet és versenypályákat épített. A helyszín hamarosan a nagy országos lóversenyek hazája lett. Ezt a Pavilonnak is nevezett egységet bérlők üzemeltették, akik között a magyar szakácsművészet egyik igen neves tagjával, Kedvessy Nándor ral (1869-1960) is találkozhatunk. Mindezekből adódik, ha Döry Vilmosné és Rákóczi Ferenc megfordultak Alagon, akkor akár a század elején ismerhették Kedvessyt, aki hatással lehetett Rákóczi János továbbtanulására. És adódik a végső következtetés, hogy Rákóczi János elindulásában, taníttatásában elsőként feltehetően maga Felsőleperd bérlője, Döry Vilmosné, a lovasélet, a kultúra nagy mecénása állhatott - támogató háttér nélkül nem juthatott volna a cselédfiú a magyar arisztokrácia közelébe, a Nemzeti Kaszinó konyhájáig. ↑ A magyar pavilon 500 fős étterme mind a 200 napon teltházzal üzemelt. A legnépszerűbb fogások a paprikás csirke, a borjúpörkölt, az erdélyi fatányéros, a lecsós szelet, a roston sült, balatoni süllő és a rétes voltak.