Konzuli Szolgálat Magyarország 2007. december 21-től a schengeni térség teljes jogú tagja. Magyarországra is érvényesek a schengeni tagállamok által kibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek, és a magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schengeni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni térségben. A schengeni államok körébe 2011. Románia. december 19-től 26 ország tartozik: az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország), valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. (Az Európai Unió tagállamai közül 5 ország - Bulgária, Ciprus, Horvátország, Írország és Románia - ugyanakkor továbbra sem része a schengeni térségnek). A schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vonatkoznak.
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. A Romániába utazó külföldi állampolgárok számára elsődlegesen a higiéniai rendszabályok betartása a legfontosabb (a kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti), valamint vitaminok kellő bevitele ajánlott, ugyanakkor – amennyiben rendelkezésükre áll - tartsák maguknál az oltási könyvüket és utazásuk előtt ellenőrizzék védettségüket a vírussal szemben. Romania konzuli szolgálat. A román egészségügy finanszírozási gondokkal küzd, melynek rendezése folyamatban van. Az állami egészségügyi intézmények minden EU polgár számára biztosítják a sürgősségi ellátást (első segélyt). Az esetlegesen felmerülő sürgősségi kórházi költségek problémamentes rendezése érdekében utazás előtt javasolt az európai egészségbiztosítási kártya kiváltása.
Egészségügyi előírások Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. A közegészségügyi helyzet jó, járványveszély nem áll fenn. Az egészségügyi ellátás általános színvonala megfelelő. A romániai közegészségügyben alapvetően az európai normák érvényesülnek. Az országba belépők számára nincs kötelezően előírt védőoltás. Ajánlott viszont a Hepatitisz A és B elleni védelem. Járványos betegségek terjedésekor ettől lehet eltérés, ezért érdemes az ÁNTSZ honlapján - - tájékozódni. Kanyarójárvány Romániában: A Konzuli Szolgálat felhívja a Romániába látogató magyar állampolgárok figyelmét, hogy a 2016 elején elkezdődött és azóta Románia legtöbb megyéjében (leginkább Krassó-Szörény, Temes, Arad, Maros megyében, de regisztráltak megbetegedéseket Hargita megyében is) sajnálatos módon akuttá vált a kanyarójárvány. A helyi közegészségügyi szolgálatok lehetőségeikhez mérten megtették a szükséges lépéseket a járvány megfékezése érdekében. Az ANTSZ információi szerint Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült.
Nagybátyja, Szilágyi Mihály katonasága kelt át Pestről Budára a befagyott folyón, így adva nyomatékot a király személyéről döntő nemesek gyűlésének. Mátyás csupán 15 éves volt, amikor 1458-ban királlyá választották! Sajnos javarészt Mátyás királynak "köszönhetjük" a több száz éves Habsburg uralmat, hiszen 1463-ban kényszerből olyan szerződést kötött a német-római császárral, hogy ha Mátyás fiú utód nélkül hal meg, akkor a Habsburgoké lesz a magyar trón. Mátyás ekkor egy erős, 20 éves fiatalember volt, ezért álmában sem hitte volna, hogy ez pontosan így fog bekövetkezni. Mátyás, az igazságos - Legendák Mátyás királyról. Halálakor ezt a szerződést figyelmen kívül hagyták, azaz nem Habsburg uralkodó került a trónra, de később bizony a Mátyás-féle szerződés volt a jogalap a Habsburgok trónigényére… Mátyás második feleségének, Beatrixnek a nevét sokan ismerjük. Azonban volt egy előző felesége is, a cseh király lánya: Podjebrád Katalin. Katalin királyné azonban gyerekszülésben meghalt. Mindössze 15 éves volt. Beatrix, avagy Beatrice a mai Olaszország területéről származott, és az abban a korban teljesen szokatlan módon nem volt ártatlan, amikor Mátyás feleségül vette.
Hunyadi Mátyással kapcsolatos miniatúrák és metszetek – válogatás A képek túlnyomó része Mátyást vagy a király életének valamely eseményét ábrázolja. Emellett látható néhány reprodukció Mátyás családtagjairól (apjáról, Hunyadi Jánosról, fiáról, Corvin Jánosról és feleségéről, Beatrix királynéról). Az ábrázolások többsége még Mátyás király életében vagy nem sokkal a halála után keletkezett. Mátyás Kolozsváron: nyolc érdekesség a király születésnapjára. Évszázadokkal később megjelent metszetek csak abban az esetben kerültek be az összeállításba, ha hitelesnek tekinthető ábrázolásokra vezethetők vissza. A corvinákban megjelenő, Mátyás uralkodói reprezentációját szolgáló idealisztikus portrék mellett olyan kritikusabb, csaknem karikatúraszerű portrét is találhatunk itt, amely Hunyadi Mátyás politikai ellenfeleinek megrendelésére készült. A válogatás igyekszik a vizuális forrásokon keresztül sokoldalúan bemutatni, hogyan látták Mátyás királyt a kortársak, és hogyan emlékezett rá később az utókor. A képek nagyrészt az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának és Régi Nyomtatványok Tárának gyűjteményéből valók, de látható egy-egy oldal, illetve oldalrészlet Firenzében, Volterrában és Brüsszelben őrzött corvinából is.
Aki szeretne jobban elmélyülni Mátyás király korában, a hétvégi kolozsvári Mátyás Napokon ezt több formában is megteheti: társasjátékozhat, kódexet készíthet, iniciálét festhet, részt vehet a Korzo Egyesület Mátyás király szülőházában szervezett sétáján, sőt, reneszánsz zenét is hallgathat. 3. Uralkodása alatt hányszor járt Mátyás király szülővárosában? A 2018-as Mátyás király-emlékév alkalmával született egy weboldal, ahol térképen követhető nyomon, hogy a történettudomány mai állása szerint merre utazott Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix. Ezek természetesen nem az álruhás, hanem a hivatalos, dokumentumokban lejegyzett utazások. Eszerint Mátyás király az 1460-as években háromszor járt Kolozsváron. 4. Melyik kolozsvári templom építése fűződik Mátyás király nevéhez? Bár a kész épületet már nem láthatta (1490-ben halt meg, a templom 1503-ra készült el), Mátyás király rendeletére kapták meg a ferences testvérek azt a területet, amelyen a Farkas utcai templom áll. A király az építés költségeit is támogatta, a tordai sóbánya jövedelméből.
Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, s végül az az egyezség született, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül. Idehaza az új király anyja és nagybátyja, Szilágyi Mihály megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért. A Garaiak megtarthatták javaikat, Szilágyi Mihályt a király kiskorúsága miatt öt évre kormányzóvá választották. A hazatért Mátyást csak intronizálni tudták, azaz ünnepélyesen trónra ültették, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokában volt. A koronázásra csak 1464-ben került sor, miután Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát, s azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse meg. Az áhított császári címet nem sikerült megszereznie Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt. A bárók megfékezése után a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak.