A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé. Venczel Vera Budapesten született 1946-ban. Gyermekkorától kezdve tudatosan készült a színészi pályára, 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Vígszínházhoz szerződött, amelynek haláláig megbecsült tagja volt. Várkonyi Zoltán már a másodév végén szerepet adott neki a Vígben ( A néma levente 1966, A nyár 1967), így már főiskolásként sokat tanulhatott a színészóriásoktól. Venczel vera filmek 2015. A mozi tette országosan ismertté, több mint száz filmben, tévéjátékban és sorozatban nyújtott kiemelkedő alakítást, olyan alkotások őrzik játékát, mint a Kárpáthy Zoltán (1966), az Egy szerelem három éjszakája (1967), a Tanulmány a nőkről (1967) vagy az Isten hozta, őrnagy úr! (1969). Venczel Vera 1962-ben (Fotó/Forrás: Fortepan / Bojár Sándor) A nézők szívébe az Egri csillagok (1968) Vicuskájaként lopta be magát, a szerepet a közönség szavazata alapján kapta meg.
(2006), Dettre Gábor Tabló (2008) című alkotásában. Isten hozta, őrnagy úr! (forrás: NFI) A színésznő 2015-ben a Vígszínház 120. évadának alkalmából mesélt a közönségnek a teátrumról, Várkonyi Zoltánról és a legendás előadásokról. Az utóbbi években a Hegedűs a háztetőn, a Tévedések vígjátéka, A vágy villamosa, a Sógornők, a Fátyol nélkül, a Találkozás, a Hamlet és A félkegyelmű című darabban lépett színpadra, a Házi Színpadon a Szepes Mária misztikus regényéből írt monodrámát, A vörös oroszlánt adta elő (a 2007-ben elhunyt írónőhöz mély barátság fűzte). Hetvenötödik születésnapján a Vígszínház A vörös oroszlán műsorra tűzésével tiszteleg Venczel Vera előtt, az előadás a Vígstreamház kínálatában érhető el. Venczel Vera 2009-ben (MTI Fotó: Földi Imre) Venczel Vera művészi munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Venczel vera filmek 3. 1975-ben vehette át a Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával, 1987-ben Kazinczy-díjjal tüntették ki.
/ MTVA Fotó: Fortepan (Bojár Sándor, Főfotó)
Fodor Éva Irén Első megjelenés 2020. július 6-án a Link
"Munkácsy élete, a szomorú árvaságtól a sanyarú inaséveken keresztül a huszonhat éves korára elért világhírig szinte kikövetelte a regényes feldolgozást. " Ismét megjelent az Ecce Homo, Harsányi Zsolt Munkácsy Mihályról írt életrajzi regénye. Munkácsy Mihály élete egy különösen izgalmas és érdekes regényhez hasonlítható, hiszen ki ne hatódna meg a szegény asztalosinas történetén, aki 26 éves korára nevet, rangot szerzett Párizsban, és tehetségét az egész világon elismerték. Munkácsy legnagyobb sikerei, világhíre idején is megmaradt magyarnak, így illő, hogy most a haza is ismét magasba emelje a festő nevét. Közel hetven év után ismét kezünkbe vehetjük szüleink, nagyszüleink sokat emlegetett, legendás Munkácsy-regényét, Harsányi Zsol t Ecce homó ját. Déri Múzeum Múzeumtörténet - Tárgymesék – Ecce Homo. Egy régi könyv új kiadása, ami azonban mégis az újdonság erejével hat. Képek, fotók teszik élményszerűbbé az egyébként is élvezetesen megírt regény olvasását. Az 1887. január 27-én született Harsányi Zsolt regénye 1934 és 1943 között négy kiadást is megélt, utána azonban nem jelenhetett meg egészen 2010-ig, míg Munkácsy Alapítvány és annak elnöke, Pákh Imre meg nem kereste az ötlettel az Alexandra Kiadót.
Az elképesztő méretű, 36 négyzetméteres festményt mintegy fél méter átmérőjű hengerre tekerve szállították. A henger egy dobozban volt, és a problémát az okozta, hogy a henger egy része a doboz hiányosságai miatt leért a láda aljára, ahol a légpárnás fóliára és a hungarocell darabokra nyomódott. Ennek következtében a jegyzőkönyv szerint "a festmény a két szélső lemez élébe vágódott, ezáltal súlyosan maradandó károkat okozott a festmény hordozóvásznán, alapozásán és a csomagoló légpárnás fólia is benyomódott a lakkozott felületbe. " "A károkat megkíséreltük helyreállítani, a belső, kevésbé sérült részeket mérsékelt sikerrel, míg a közvetlen károsodott baloldali részeknél sikertelenül. " Vastag a festék, feltűnőek a sérülések Az egyik restaurátor, Csanda Jenő a jegyzőkönyvnek megfelelően elmondta, hogy a festményen a restaurálás után is látszik a károsodás. Munkácsy ecce homo sapiens. A problémát vasalással, feszítéssel igyekeztek orvosolni, de a végeredmény nem lehetett tökéletes. Munkácsy különösen vastag festékréteggel dolgozott, és az ebbe nyomódó tárgyak így hagyhatnak maguk után feltűnő sérüléseket.