Ha így történik, a Napraforgó utca ma egy átlagos budai utca lenne. Azonban a kilencvenedik születésnapját ünneplő Napraforgó utcai kísérleti lakótelep megépülése csak egyetlen pillanatra villantotta fel egy másfajta Budapest képét – az első fecske végül magányos maradt. A kísérleti lakótelepet a múlt század harmincas éveire kritikussá vált budapesti lakáshelyzet hívta életre. A kiegyezés után a Habsburg Birodalom perifériáján elterülő három város, Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésük után mindössze néhány évtized alatt Budapest néven Európa egyik meghatározó metropoliszává vált. A csillogásból azonban keveseknek jutott. A munka és a jobb élet reményében a városba áradó tömegek sokszor nyomorúságos körülmények között éltek, több tízezer családnak még saját szoba sem jutott. Az első világháborús vereség csak fokozta a bajokat. A kifosztott fővárosba az elcsatolt országrészekből rengeteg menekült érkezett. Legtöbbjüket a vasútállomások szélére kitolt vagonokban helyezték el, az ideiglenesnek szánt nyomortelepek pedig rengeteg ember állandó lakhelyei lettek.
Van egy hely Pasaréten, ahol plasztikusan kirajzolódik egy másmilyen Budapest képe. Egy Budapesté, amelyet nem rombolt le a 20. század egyik legvéresebb városi csatája, amely békében és szabadságban fejlődhetett volna. Koniorczyk Borbála és Merker Dávid, a hosszúlépés. járunk? társalapítóinak cikke a Válasz Online-on a Napraforgó utcai mintatelep építésének évfordulójára. "Pasáról szó sincs. Valami nagyon modern érzésű óriás kicsi skatulyákat rakott ki a villamos mentén, azután összeszedett egypár jómódú lilliputit, és azt mondta: Itt lakjatok. És laknak. Kicsi autóikon be-beszaladnak kicsi bankjukba; akik egy skatulyában laknak, meglátogatják egymást, tavasszal egymás kicsi kertjeit dícsérgetik. Olyanok, mint az emberek. " (Szerb Antal: Budapesti kalauz Marslakók számára) Sokak szerint nincs értelme feltenni a kérdést: mi lett volna, ha? Pedig van egy hely Pasaréten, ahol plasztikusan kirajzolódik egy másmilyen Budapest képe. Egy olyan ország fővárosáé, ahol azt keresik, ami összeköt, nem azt, ami szétválaszt.
Bizonyos szempontból nemcsak az utca, hanem a tágabb környezet, Pasarét is kísérleti telepnek számít. A környéken számos újszerű villaépület nőtt ki a földből a Napraforgó utcai telep elkészülte után, a városrész központjának számító téren pedig kifejezetten újszerű és formabontó templomot, valamint buszvégállomást emeltek. Az együttes elkészítésének alapötletét a stuttgarti Werkbund lakótelepe, a Weißenhofsiedlung szolgáltatta, ahol szintén több tucat különböző, de egymáshoz illeszkedő villa épült föl olyan zsenik tervei alapján, mint Le Corbusier, Ludwig Mies van der Rohe, Hans Scharoun vagy éppen a Bauhaus-alapító Walter Gropius. Az " új építészet " elveit követő magyar építészek – többek között Molnár Farkas, Breuer Marcell és Fischer József – mindent megtettek érte, hogy felépíthessenek egy hasonló, kísérleti "lakótelepet". A széles látókörű kultuszminiszter, gróf Klebelsberg Kuno nyitottságáról tanúskodik az őt megkereső építészekhez intézett válasza: " Európa nagy szellemi áramlatainak nem szabad országunk határainál megtörni, és a magyar ifjúságnak részt kell venni az új, egészséges és korszerű építészet alkotó törekvéseiben ".
A nevében szereplő kísérlet arra utalt, hogy lehet-e 100 négyszögöles telkeken lakható villaépületeket tervezni. Az utcakép egységes volt: közös léckerítéssel és egységes világítással, de a házak mind különböztek. Igaz a többségüknél a földszinten van a konyha, az étkező és a nappali, az emeleten pedig a hálók, s majd mindegyiküknek van terasza az elsőn vagy a földszinten. Bár azóta a növényzet felnőtt, és a házak már nem látszanak olyan jól, mint az archív felvételen, a Napraforgó utca mindenképpen az egyik legfontosabb építészeti kincs Budapesten. [ Bővebben itt olvashattok róla. ] Bár valamennyi épület áll, azért nem egyforma minőségben élték meg a XXI. századot. Van, amelyiknél minden kor oda tette a maga – nem feltétlenül igényes, olykor egészen sufniszellemű – lenyomatát; van, amelyiken látszik, hogy lakói nem értékelték a művészi értéket az elmúlt évtizedekben; és sajnos vannak, amelyeknek láthatóan nincsenek is lakói. Persze az összképért még így is rajongani lehet. Az egyik nem is olyan rég gazdát cserélt, és az új gazdája úgy döntött, felújítja, a mai kor igényeihez igazítja az épületet, de úgy, hogy közben megpróbálja visszahozni a régi idők hangulatát.
Gyönyörű házverziókat köszönhetünk Wälder Gyulának és Kertész K. Róbertnek, a neobarokk híveinek, valamint terveztek ide a szakma doyenjei, a már a világháború előtt is neves alkotók, mint Vágó József, Hajós Alfréd, Hegedűs Ármin és Bőhm Henrik. A kísérlet kezdete A korszak "új építészeti" elveit követő magyar szakemberek – többek között Molnár Farkas, Breuer Marcell és Fischer József – mindent megtettek azért, hogy a kísérleti lakótelep felépülhessen. Az akkori kultuszminiszter, a széles látókörű gróf Klebelsberg Kunó válasza üdítő nyitottságról tanúskodik: "Európa nagy szellemi áramlatainak nem szabad országunk határainál megtörni, és a magyar ifjúságnak részt kell venni az új, egészséges és korszerű építészet alkotó törekvéseiben. " Hamu és Gyémánt A Magyar Mérnök- és Építész Egylet lakásankétján a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a fenti felvetést izgalmas kérdésre szűkítette: lehetséges-e száz négyszögöles telekre önálló, kertes családi házat tervezni, sok beáramló fénnyel, egyfajta modern, egészséges életteret adva a lakóknak.
Az államnak azonban sem anyagi lehetősége, sem kedve nem volt foglalkozni a kilátástalan lakáshelyzettel. A kormány cinikusan a helyhatóságok feladatává tette a probléma rendezését, eltolva magától a felelősséget. Ugyanekkor a németországi Bauhaus iskolából kiinduló modern építészeti mozgalom hazai követői nem hárítani, hanem megoldani igyekeztek a társadalmi problémákat. Sokszor forradalmi hevülettől fűtve akartak azonnali megoldásokat találni a városlakók életét megkeserítő lakáskérdésre, különösen azután, hogy a Modern Építészek Nemzetközi Kongresszusa (Congrès international d'architecture moderne – CIAM) 1929-es frankfurti találkozóját az alacsonyabb jövedelműek lakhatási problémái megoldásának szentelte. A kongresszuson Magyarországot mások mellett Molnár Farkas és ifj. Masirevich György képviselte. Hazatérve egyértelművé vált a közös irány: olyan mintatelepet akartak létesíteni, amely irányt mutathat a későbbi építkezéseknek és megoldást kínál a feszítő lakáskérdés rendezésére. Ugyanakkor a hazai modern építészek és a helyhatóságok világa között áttörhetetlennek tűnő falak húzódtak.
A Margit-sziget név előtt a sziget Nyulak szigeteként, Urak szigeteként, Budai-szigetként és Boldogasszony szigetként volt ismert. A terület eleinte három szigetrészből állt, a 19. században egyesítették egy szigetté. 1900-ig csak csónakkal lehetett megközelíteni a Margit-szigetet. Ekkor épült meg a Margit híd szigetre vezető része, 1950-től pedig, az Árpád híd megépítését követően létrejött a sziget második kapcsolata is a szárazfölddel. Az Árpád híd látképe a Margitszigettel 2020. december 23-án. MTI/Máthé Zoltán A Margitsziget látnivalói A Margit-szigetre csak a taxik hajthatnak be, illetve a szigeten át közlekedő 26-os számú autóbuszjárat. A nyári időszakban üzemel még a turistákat szállító "Margitszigeti Sétajárat" is, de ezeket leszámítva a sziget csak a sétálókra vár, hogy felfedezhessék rejtett szépségeit. Margit sziget futókör 2019. Na és persze a futókra. A budapesti futók kedvenc helye a margitszigeti városrész. A szigeten található futókör több mint 5 km hosszú. Útvonalán futás közben a budai oldalon elhaladunk a Palatinus Strandfürdő, a Hajós Alfréd Sportuszoda, az Atlétikai Centrum mellett, a pesti oldalon a Margitszigeti Vadasparkot és a Grand Hotelt láthatjuk.
A te ötleted is számít! A Városépítési Főosztály Facebook oldalán található kérdőíven keresztül várja a különböző ötleteket a felújításra váró margitszigeti futópályával kapcsolatban, hogy a sportsziget mindenki szigete legyen. Az eredményeket és fejleményeket március végén ugyanitt publikálják majd. (Forrás: Városépítési Főosztály Blogja)
Belföld 2021. szeptember 01. A sziget legcsendesebb részébe, a virágoskertbe telepítették át a Covid-emlékköveket a margitszigeti futókör mellől. A civil kezdeményezésre, Visi Piroska ötletéből megszületett emlékkövek a közelmúlt legőszintébb, visszafogottságában és egyszerűségében is az egyik legerősebb hazai emlékműve lett. Az első köveket 2021 nagycsütörtökén helyezték le, a közel 30 ezer kavicsból álló hatalmas láncban minden egyes kő egy-egy, a járványban elhunyt honfitársunkra emlékezik, megjelenítve az elhunyt életkorát és halálának dátumát is – írja az énbudapestem. Margitsziget Futókör – Playfinque. A futókör mentén a harmadik hullám végére már a sziget teljes oldalán végigfutott az emlékmű, a Margit hídtól az Árpád hídig. A Margitszigeti Kavicsok eredeti helye azonban túl forgalmasnak bizonyult, így a kövek áthelyezésére indított civil akciót a Budapest Városháza is felkarolta. A hétvégén mind a 30 ezer követ felszedték, megtisztították, ahol kellett, a feliratot frissítették, és átszállították az új helyére – a sziget belsejébe, annak legcsendesebb részén található virágoskertbe.