Néhány hét múlva ismertté válhatnak a Magyarországon lezuhant szlovák katonai repülőgép balesetének okait vizsgáló bizottság előzetes megállapításai - jelezte a szlovák fegyveres erők szóvivője. Milan Vanga közlése szerint folytatódik a minden részletre kiterjedő vizsgálódás. A repülőgép roncsaiból és a fedélzeti adatrögzítőből, a feketedobozból szerzett ismeretek alapján próbálják rekonstruálni a történteket, majd levonni a következtetéseket és megállapítani a szerencsétlenség valószínűsíthető okait. Hejce repülőgép katasztrófa mentőcsoport. A vizsgálat további szakaszába, az elemzési folyamatokba a légierő személyzetét is bevonják, hogy a következtetések és a tanulságok ismeretében közösen dönthessenek a repülési tilalom feloldásának időpontjáról. A szerencsétlenség miatt a szlovák légierő gépei ugyanis egyelőre nem repülnek, egyedül a légi mentőszolgálat helikoptereinek és a készültségi gépeknek van repülési engedélyük. Az AN 24-es típusú szlovák katonai repülőgép fedélzetén 43 koszovói békemisszióból hazatérő katona utazott, amikor a gép a célállomástól, a kassai repülőtértől harminc kilométernyire egyelőre ismeretlen okból nekirepült a magyarországi Hejce község határában álló Borsó-hegynek.
#hejcei katasztrófa 2020. jan. 19. A hejcei katasztrófa áldozataira emlékeztek Nyitókép: Peter Gajdoš facebook-oldala A tizennégy évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek vasárnap a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A település fölött magasodó Borsó-hegyre 2006. január 19-én zuhant le... 2017. 19. A hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek A tizenegy évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek meg csütörtökön. Index - Bulvár - Hejcei katasztrófa: a pilóta hibázott. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település fölött magasodó Borsó-hegyre 2006. január 19-én zuhant le a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe, a fedélzetén... 2016. 19. 10 éve történt a hejcei légikatasztrófa Napra pontosan tíz éve történt a 42 áldozatot követelő tragikus hejcei légikatasztrófa. 2006. január 19-én egy AN-24 típusú katonai repülőgép a Hejce nevű magyarországi község közelében zuhant fedélzetén 43 katonával,...
A tizennégy évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek vasárnap a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A település fölött magasodó Borsó-hegyre 2006. január 19-én zuhant le a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget. Összesen 42-en haltak meg. A teljes 8 fős személyzet és a 35 utas közül 34 elhunyt a balesetben. A repülőgéppel helyi idő szerint kb. 20. 39-kor veszítette el a kapcsolatot a légiirányítás. Hejce repülőgép katasztrófa videa. A repülőgép a Hejce és Telkibánya között található 700 m magasságú Borsó-hegynek ütközött. A repülőgép lezuhanásakor kb. 20 km-re volt a kassai úticéljától, és kb. 3 km-re a szlovák–magyar határtól. A repülőgép a kassai légiirányító központtal volt kapcsolatban. A repülőgép lezuhanása előtt a Borsó-hegyen 800 m-es hosszúságban és 30–40 m-es szélességben letarolta a fákat, majd a földbe csapódott, darabjaira szakadt, kigyulladt és kiégett.
A repülőgép lezuhanása előtt a Borsó-hegyen 800 méter hosszan és harminc–negyven méter szélességben letarolta a fákat, majd a földbe csapódott, darabjaira szakadt, kigyulladt és kiégett. A repülőgép roncsai mintegy 1800 négyzetméteres területen szóródtak szét. A mentést nehezítette a hideg időjárás és a baleset helyszínének nehéz megközelíthetősége. Martin Farkaš a gép lezuhanásakor a gép mosdójában tartózkodott, koponya- és tüdősérüléseket szenvedett, a becsapódáskor rövid időre elveszítette az eszméletét. Megemlékeztek a hejcei repülőgép-szerencsétlenségre - Hírnavigátor. Miután magához tért, mobiltelefonon felhívta feleségét Szlovákiában, majd Farkaš felesége értesítette a szlovák hatóságokat a repülőgép lezuhanásáról. A helyszínt először a szlovák mentőegységek érték el. A vizsgálóbizottság jelentése szerint a katasztrófát az okozta, hogy a pilóták vélhetõen alábecsülték a repülőgép alatti terepmagasságot. A helyszínen azóta obeliszket és 42 kopjafát emeltek az áldozatok emlékére, a település központjában pedig emlékművet állítottak. A főalak egy szárnyak nélküli, zuhanó angyal, amelyet a letarolt fák vesznek körbe.
A PT hiányolja az ügyiratból többek között a szlovák és magyar szemtanúk tanúvallomásait, valamint a fekete doboz által készített felvételt is. Az aktivisták azt tervezik, hogy a védelmi miniszter elé terjesztik a birtokukba jutott bizonyítékokat, továbbá befejezik a keresetet, amellyel először szlovákiai bírósághoz akarnak fordulni. Nem zárták ki ugyanakkor azt sem, hogy a strasbourgi bíróság vagy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé viszik az ügyet. Hejce repülőgép katasztrófa védelem. A szlovák légierő AN-24 típusú csapatszállító repülőgépe 2006. január 19-én zuhant le a Borsó hegyen, a magyarországi Hejce község mellett. A légi katasztrófában 42 szlovák katona vesztette életét, akik egy koszovói békemisszióról tértek haza. A vizsgálatot követően a baleset valószínűsíthető okaként az emberi mulasztást jelölték meg. Jaroslav Naď (OĽANO) védelmi miniszter 14 év után eleget tett a polgári társulás kérésének, és közzétette a nyomozati aktát a Szlovák Védelmi Minisztérium weboldalán. Eszerint a katasztrófát emberi mulasztás okozhatta, konkrétan az, hogy leszálláskor a legénység nem vette igénybe a repülőgép fedélzetén megtalálható berendezéseket, emiatt nem mérte fel megfelelően, és nem tartotta be a biztonságos magasságot.
A repülőgép roncsai mintegy 1800 m²-es területen szóródtak szét. A mentést nehezítette a hideg időjárás és a baleset helyszínének nehéz megközelíthetősége. A baleset egyetlen túlélője a lezuhanáskor a repülőgép mosdójában tartózkodó Martin Farkaš főhadnagy. Ő a gép lezuhanásakor koponya- és tüdősérüléseket szenvedett, a becsapódáskor rövid időre elveszítette az eszméletét. Miután magához tért, mobiltelefonon felhívta feleségét Szlovákiában, majd Farkaš felesége értesítette a szlovák hatóságokat a repülőgép lezuhanásáról. Negyvenkét halálos áldozat – 15 éves a hejcei katasztrófa - szabolcsihir.hu. A helyszínt először a szlovák mentőegységek érték el. Áldozatok [ szerkesztés] Összesen 42-en haltak meg. A teljes 8 fős személyzet és a 35 utas közül 34 elhunyt a balesetben.
A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ütem várható napi tehergépjármű-forgalma összesen 300 tehergépkocsi lesz – olvasható az egyik Natura 2000-es hatásbecslési dokumentációban. Mivel reggel 7 és délután 6 közötti forgalommal számoltak, ezért könnyen ki lehet matekozni, hogy hónapokon keresztül átlagosan kétpercenként fog elrobogni egy teherautó az építkezéshez. A fejlesztés ellen a helyiek mellett hetven hazai és húsz ország természetvédelmi szervezete tiltakozott eddig, de mindhiába.
Annyit kiveszünk mi is, hogy a tóparton javában dolgoznak a markolók, a világörökségi terület jelképes cölöpházaiból már csak kettő maradt, helyettük kék munkásbodegákkal rakták teli a tópartot. A beruházásról a projektet levezénylő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt. (SFTF) annyit közölt, hogy jelenleg a mélyépítési és a közművesítési munkák folynak, de hamarosan nekilátnak a kotrási és partfalépítési feladatoknak is. Udvaros Dorottya és Greenpeace-aktivisták a Fertő tónál követelik a kormányzati beruházás azonnali leállítását - Greenpeace Magyarország. Ezek során elkészülnek a csónak-, vitorlás- és sétahajókikötők, az iszap tárolására pedig zagytározókat építenek. Ez 8, 6 milliárd forintba kerül és tizenhat hónapig tart. Ezután húzzák fel az épületeket. A SFTF szerint napi 25-30 teherautó halad keresztül a Fehér úton, a cég állítása szerint pedig azért ezt az útvonalat választottak, mert a három lehetséges alternatíva nagyobb környezetterheléssel járt volna. Ugyanakkor a Zrt, azt ígérte: a forgalom miatt keletkezett úthibákat kijavítja. Az egyik szőlő dűlőjét már kiszélesítették és felszórták murvával, hogy jobban bírja a terhelést – mindezt nem messze a Nemzeti Park táblától.
Az osztrák lap egy drónvideót is közölt, amin jól látszik a letarolt nádas és a munkagépek sora.
A szervezet álláspontja szerint ez az időtáv "nem elégséges hosszabb távú, rendszerszintű kérdések kezelésére", ahogyan az éghajlati és ökológiai válságok megoldásához is kevés.
"Az országhatárig meghosszabbításra kerülő csatorna vízátadást biztosít a szomszédos Ausztria részére a határ menti területek vízpótlásához" – olvasható a dokumentumban. © HVG A zöldek tiltakoznak Az ügyben a négy magyarországi tó, a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő és a tatai Öreg-tó védelmére létrejött Nagy Tavak Koalíció az Európai Bizottsághoz és az EU magyarországi képviseletéhez fordult. "Arról kérdeztük őket, hogy mi a véleményük arról, míg az uniós csomag 37 százalékának klíma-, zöld- és biodiverzitás célokra kell mennie, addig Magyarország olyan beruházást finanszíroz, ami ebből a szempontból erősen kérdéses" – tájékoztat Kun Zoltán, hozzátéve, "mindezt úgy, hogy nincs az EU által elfogadott tervünk". Választ eddig az Európai Bizottságtól kaptak, ebben azt írták, hogy a testület tudomásul veszi a civilek aggályait, egyúttal emlékeztet, a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a Helyreállítási Alapból nem finanszíroznak környezetkárosító beruházást. A Greenpeace általánosságban értékelte az uniós csomagot, és noha üdvözli a környezetvédelmi fejlesztések, beruházások támogatását, annak már nem örül, hogy ezeknek 2026-ig el kell készülniük.
(SFTFN) menedzseli, amelynek az a Kárpáti Béla a vezetője, aki amúgy a soproni KDNP alelnöke is. Helyiek egyébként úgy tartják, hogy Orbán Viktor lánya, Tiborcz István felesége, Orbán Ráhel többször is megfordult a tó környékén, és szerintük Ráhel egy-egy vitorlás és vendéglátós barátja is komoly szerepet kapott a projektben. Az ausztriához tartozó partszakaszon sem sokkal jobb a helyzet, és bár ott 15 darab beruházás tervpályázata készült el, amik önmagukban ugyan elmaradnak a magyar projekt méreteitől, ugyanakkor a kumulatív hatásuk valószínűleg számottevőbb. A hazai oldalon található projekt viszont azóta is megrekedt a 200 fa kivágásánál, ugyanis a határ mindkét oldalán egyre komolyabb a civil ellenállás a tájidegen gigaprojekttel szemben. Tavaly szeptemberben az is kiderült: ahogy az osztrák, úgy a magyar kormány sem tájékoztatta az UNESCO-t a terveiről, hiába a vonatkozó Espoo és Helsinki egyezmények. A hiányossága a kormánynak talán abból fakadt, hogy a projekttel kapcsolatos hatástanulmányokban a környezeti terhelésre csak egyetlen mondat vonatkozott, vagyis nem igazán volt miről beszámolnia.