Az HBO Csernobil című minisorozata szerint ki lehet találni bármit, de a legnagyobb horrort maga az élet írja. Az eseményekbe ilyen részletesen még sosem gondoltunk bele. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az emberiség történetének legnagyobb, emberek által okozott katasztrófája. Az HBO után most itt a Netflix Csernobilja - Helló Magyar. Így hivatkozik az új HBO-sorozat rövid leírása az eredeti történetre. Csernobil, ami mára már nemcsak egy várost, hanem inkább egy eseményt jelöl. Csernobil, amiről mindenkinek 1986 húsvétja jut eszébe. Bár sosem jöhet jókor, az északnyugat-ukrajnai atomerőmű 4-es blokkja éppen az ünnepi szabadságolások kezdetén, éjjel 1:30-kor robban. A robbanás azonban – méreténél fogva – nem is önmagában hordoz veszélyt, hanem következményeiben. Megyényi, sőt, kisebb országnyi evakuált területek, tönkretett természeti értékek, sugárfertőzésben meghaltak ezrei, és legalább ugyanennyi áldozat, akik később betegedtek meg. Mindez egy pillanat műve. Erről persze ilyen szinten, puszta szalagcímként eddig is tudtunk.
Ezt a trashmovie-vállalkozást egy orosz döntéshozó valahol egy józan pillanatában elsüllyesztette sajnos. Helyette viszont elkészült egy másik orosz film, a Csernobil 1986. És én már kezdtem örülni, hogy látunk egy újabb személyesen-autentikus alkotást a katasztrófáról, most egy másik oldalról. Sajnos ez a film, amiben egy hős tűzoltó szeretne a családjával lenni, de inkább megmenti a világot, komoly csalódás. Csernobil hbo film online. Danyila Kozlovszkij, a film főszereplője és rendezője, nem állta meg, hogy ne kerüljön párbeszédbe az HBO vállalkozásával. Ráadásul úgy érezte, hogy két rövid párbeszéd elég is lesz hozzá, hogy saját pozícióját tisztázza. Az elsőben az egyik szereplő azzal fenyegeti a másikat, hogy hangsúlyozza, hogy a kommunista rendszer olyan, mint maga a sugárzás, vagyis mindenhol ott van, és ezért nem lehet harcolni ellene. Mélyenszántó… Oké, értjük, tehát bátor ellenzéki hangnem megütve. A második beszélgetésben elhangzik, hogy bár "emberek a hibásak" a katasztrófáért, végül nem nevezik meg őket.
Mert "mit számít az? ", mikor a hősök épp a világot készülnek megmenteni? Hát ettől a közel 140 perces filmtől ne is várjunk sokkal többet. A Netflixre egy nagyon hagyományos, a szó hollywoodi értelmében sablonos katasztrófafilmet készítettek, amiben a hős elhagyja szerelmét azért, hogy megmenthesse a világot, ahol komor férfiak komor hangulatú tanácskozáson, drámai háttérzenével, arról diskurálnak, hogy nagyon csekélyek az esélyeik. Ahol a megváltó "gombnyomás" előtt még a klisés visszaszámolás sem hiányzik. Csernobil hbo film sub indo. Kép: Csernobil 1986 előzetes //Netflix Amiben egy ilyen film jó szokott lenni: a mellékszereplők kiegyensúlyozott felépítése, hogy haláluk fájjon; a logikus történetépítés, ami a végső áldozat elkerülhetetlenségéhez vezet; a szimpatikus hős, akivel együtt lélegzünk az utolsó leheletéig – na, ezek hiányoznak. A szomorú igazság, hogy azt az időszakot, amiben Csernobilról szóló személyes, de autentikus történetek születnek, átugrottuk, és rögtön ott folytattuk, hogy Csernobil elcsépelt és rossz, unalmas filmek alapja.
A mi szüleink, nagyszüleink is ott álltak május elsején a radioaktív esőben mit sem sejtve arról, mi hullhat rájuk, sosem tudjuk meg, hányan is haltak bele abba, hogy a szovjetek nem szerették hallani az igazságot. De a Csernobilnak nem az a célja, hogy a diktatúra gyengeségein hőbörögjünk. Mielőtt nekiláttam az ajánló megírásának, szétnéztem a közösségi oldalakon, és csodálkoztam a reakciókon. Az emberek többsége elgondolkodott. Egymás után tették fel a kérdést, hogy a világ, amelyben most élünk, különb nála? Ma kimondhatjuk az igazat? Biztos, hogy nem hazudnak nekünk? Eszembe jutott Fukushima. Rövid utánaolvasás után szembesültem azzal, hogy a japánok egy fokkal sem kezelték szebben a saját katasztrófájukat, mint annak idején a szovjetek. Ha senki sem menti meg őket, ma én se lennék – Csernobil - Filmtekercs.hu. Ugyanúgy elhallgattak, ugyanúgy hazudtak, ugyanúgy csak hónapokkal, évekkel később derült ki, hogy micsoda pusztítást végzett, a csernobilivel megegyező mértékűt. Érdekében áll bárkinek felhívni arra széles tömegek figyelmét, micsoda veszélyeket rejt magában az atomenergia?
Film és a valóság - Csernobil (HBO) Jared Harris mint Valery Legasov Stellan Skarsgård mint Boris Shcherbina Jessie Buckley mint Lyudmilla Ignatenko, Vasily Ignatenko tűzoltó felesége Con O'Neill mint Viktor Bryukhanov, erőmű vezető Adrian Rawlins mint Nikolai Fomin, Cserbobil főmérnöke Paul Ritter mint Anatoly Dyatlov, főmérnök Sam Troughton mint Aleksandr Akimov, éjszakai műszakvezető, holtteste sose került elő. Ralph Ineson mint Nikolai Tarakanov parancsnok David Dencik mint Mikhail Gorbachev Egy kis technikai adalék amit én készítettem, összehasonlításul mekkora sugárterhelés volt. A filmben is Hiroshimához hasonlították
Éppen ezért elég olcsó és lusta forgatókönyvírásnak tekinthetnénk, ha mindössze annyiról szólna – még ha a kivételesen korhűen, pontosan rekonstruálva is -, miért és hogyan történt, illetve milyen következményekkel járt ez a lakosságra nézve. Az nem volna magasművészet, erre bármelyik dokumentumfilmes képes, az alkotók ennél jóval többet akartak. Csernobil hbo film.com. Ha előítélettel ülünk neki, feltételezhetjük, hogy mivel amerikai-brit koprodukcióban készült, valószínűleg nyugati propagandafilmet kapunk arról, hogy látjátok, micsoda gáz volt a Szovjetunió, bezzeg mi. Lehet így is nézni, de akiben csak lenézés, felsőbbrendűség-tudat mozdul meg, az semmit sem értett meg belőle. Bár a sorozat köré felhúzott reklámkampány valóban politizált is, nézőként nem tapasztalod ezt a hátsó szándékot az alkotók részéről, inkább az ellenkezőjét. A Csernobil emléket állít a kisember áldozatának, felelősségvállalásának és igazságérzetének, ami annyira létfontosságú, hogy enélkül mi ma talán nem is lennénk itt. Ahogy a történelem folyamán számtalanszor, úgy ebben a történetben is megmutatkozik, hogy mindig vannak olyan emberek, akik megteszik, amit kell, kerüljön akár az életükbe is.
Az HBO GO Csernobil sorozata minden idők egyik legtöbbre értékelt sorozata lett. Ezért nem meglepő, hogy újabb feldolgozások követik. De vajon miben lett más a Netflix orosz filmje, mint a brit-amerikai sorozat, és meg tudja-e ennek ellenére ismételni annak sikerét? Film(es)történelem Kezdjük az elején. Bár divat filmek és sorozatok elemzésekor azok "történelmi hűségét" vizsgálni, ennek a mértéke csak a legritkább esetben dönt az alkotás értéke felől. Ugyanis a filmes műfaj jellemzően elbeszélő és történetmesélő műfaj, és ebben az esetben olyan, hogy "történelmi hűség" valójában nem létezik. Sőt, szükség sincs rá! Válasszunk egy eseményt, amit megéltünk, és meséljük el valakinek. Már az elmondás pillanatában módosítottuk, kerekítettük, kiemeltük saját nézőpontunkat. Nem szándékosan, persze – nem tudnánk másképp elmesélni. Hisz minden elbeszélés szükségszerűen narratív, vagyis a megfogalmazás pillanatában kezdetleges drámai eszközökkel ruházzuk fel, "beletesszük magunkat", véleményt alkotunk felőle.
Több mint 50 éve teljesíti a nézők legváltozatosabb kívánságait az Önök kérték. A nemzet televíziójának 2022-es megújulásával hétköznaponként friss arculattal jelentkezik Bényi Ildikó népszerű műsora. Hol találkozhatunk ma örökzöld és mai slágerekkel, ikonikus kabarérészletekkel, nótákkal vagy éppen prózai művekkel egyaránt? A válasz már 50 éve ugyanaz: az Önök kérték című műsorban, melynek fél évszázada gyarapodó repertoárjában a magyar zenei örökség legjava kap helyet. A jelenleg a Dunán futó, nagy múltú műsor azonban nemcsak szórakoztat, hanem összeköti a különböző generációkat és a diaszpórában élő magyarságot. Bényi Ildikó a 90-es évek gyönyörű bemondója volt - 51 évesen így néz ki - Hazai sztár | Femina. Az elmúlt évtizedekben számtalan születés- vagy névnapi köszöntést, házassági évfordulót vagy szerelmi vallomást tett még emlékezetesebbé egy-egy kívánság teljesítésével határon innen és túl. A televíziótörténeti jelentőségű műsor háziasszonya, Bényi Ildikó már 1997 óta teljesíti a nézők kéréseit, amely 2022-ben megújult formában, de változatlan küldetéssel szórakoztatja a tévénéző közönséget.
CSÜTÖRTÖK: ÉDES ANNA A DUNÁN! Egyébként is nagyon szeretek a Dunán nézni filmeket, mert megszakítás nélkül benne lehetek a történetben, nem töri meg semmilyen reklám a hangulatot. Ezen a héten is bőven van lehetőségünk mozizni. Magyar szakosként természetesen olvastam Kosztolányi művét, az Édes Anna c. regényt. A gyilkossá vált cselédlány története mélyen megdöbbentett. De vajon honnan vette a témát az író? Mi adta az ötletet…?! Kosztolányiné Harmos Ilona részletesen elbeszéli a férjéről írt regényes életrajzában: " Egy téli vasárnap délután a szobája díványán heverésztem, ő pedig az íróasztalnál ült, cigarettázott és dolgozott. »Most mindjárt azt fogja mondani, Manyikám, adj egy kis sötét kávét« – gondoltam magamban, pedig álmos vagyok, semmi kedvem fölkelni, kávét készíteni. Vasárnap délután van, a lány nincs idehaza, mégis nekem kell megcsinálnom azt a kávét, s ki tudja, még hányszor ma délután. Ábrándozni kezdtem. Arra gondoltam, milyen jó volna egy cselédlányra szert tenni, aki sohase megy el vasárnap délután, s ki, mint valami gép, egyéni életének és kívánalmainak legkisebb jele nélkül, mindig, mindent tökéletesen elvégez […] egyszerre hirtelenül felvillant bennem az a gondolat, hogy ilyen leányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami rémült cselekedetre képes.