Francia paleontológusok egy délnyugat-franciaországi ásatáson jelentős leletre bukkantak: egy szauropoda rendkívül jó állapotban fennmaradt, két méter hosszú combcsontjára. Ezek a jellegzetes, hosszú nyakú és hosszú farkú növényevő dinoszauruszok 140 millió éve széles körben elterjedtek, közülük kerülnek ki a valaha élt legnagyobb szárazföldi állatok: jelen csont tulajdonosa 40-50 tonnát nyomhatott. A területen 2011 óta kutatják szauropodák maradványait, Ronan Allain, a Párizsi Nemzeti Történeti Múzeum paleontológusa szerint ez a mostani igazán "nagy felfedezés" – idézi a Reuters. A Kárpátokban háziállat a dinó. Egy szauropoda, az apatosaurus rekonstrukciója. Forrás: Wikipedia A Cognac városa közelében található lelőhelyen eddig 40 különböző fajtól származó több mint 7500 fosszíliát találtak.
A szinte teljesen széttört koponya alapján képesek voltunk rekonstruálni annak háromdimenziós változatát, ezzel még több részletet feltárva – fogalmazott Stephan Spiekman, a Zürichi Egyetem munkatársa. Tanulmányukat a Current Biology című tudományos folyóiratban közölték. (Ez is érdekelheti: Kihalásra ítélték őket: esélye sem volt a dinóknak a túlélésre) Ősi lények A paleontológusok szerint a zsiráfnyakú Tanystropheus nembe tartozó vizsgált őslény a triász földtörténeti időszak középső és utolsó periódusában élt, nagyjából 237 millió évvel ezelőtt. Ebben az időszakban jelent meg a Herrerasurus, a dinoszauruszok egyik legősibb csoportja is, amelynek egyedei már a szárazföldön éltek és két lábon jártak. A közismert dinoszauruszfajok többsége ezekből az elődökből fejlődött ki. Hosszú nyakú Brachiosaurus dinó, dinosaurus -üvölt - Jelenlegi ára: 600 Ft. titok dinó maradványok felfedezés
70/683-0767 Október 28. vasárnap a Dunakeszi GyerekCenter Játszóházban Halloween buli!!! Gyertek el ti is! Programok: Szerencsekerék – Minden teljes áru belépőjegyet váltott gyermek megpörgetheti a játszóház népszerű szerencsekerekét. Minden pörgetés nyer!
OBRUSÁNSZKY BORBÁLA – A magyar eredet története és bizonyítékai, 2018 - YouTube
Gaál András erdélyi festőművész, Nagy Miklós Kund erdélyi művészeti író, valamint Obrusánszky Borbála történész, orientalista vehette át az idei Szervátiusz Jenő-díjat csütörtökön Budapesten. Ritkán fordul elő, hogy egy művészcsaládon belül két vagy több generáció ugyanabban az alkotás nemben hozzon létre maradandót. Ilyen az erdélyi illetőségű Szervátiusz család - mondta Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a csütörtök esti budapesti díjátadón. Mint fogalmazott, a folyamatosság meghatározó jellemzője ennek a dinasztiának. Szervátiusz Tibor ennek a szellemiségében hozta létre a Szervátiusz Alapítványt édesapja, Szervátiusz Jenő születésének századik évfordulóján. Ugyanakkor megalapította a Szervátiusz Jenő-díjat, amely a Kárpát-medencei alkotók megbecsülését szolgálja. Szervátiusz Klára, Szervátiusz Tibor özvegye férje halála után, 2018-ban indította útjára a Szervátiusz Tibor-ösztöndíjat, amely minden évben egy tehetséges középiskolásnak vagy tehetséges pályakezdő fiataloknak nyújt támogatást.
Ha nem lenne örmény elnyomás alatt a terület, most is jelen lennénk, legalább szimbolikusan. Obrusánszkyék ugyanis Hodzsali rovásírásos tábláját is átadták az azeri nagykövetségnek. Egy praktikus tanács egyébként a könyvből kimaradt: az útikönyv szerint ugyanis Hegyi Karabah csak Örményország felől látogatható. Ez igaz, viszont aki ezt megteszi, az többé nem léphet be Azerbajdzsán területére, ezért a szevard magyarok, és az azeri kereszténység ősbölcsőjét egy körutazáskor érdemes a végére hagyni.