Ripost7 Story Sport Plusz Internetes portálok Gazdasági-üzleti ↑ Kéthetente jelenik meg.
↑ Éremért megy Berlinbe. Nemzeti Sport, XIII. 109. (2002. 23. ) ↑ Jól fizető csúcsdöntés. Nemzeti Sport, CIV. 221. (2006. aug. 14. ) 16. o. ↑ Cseh László triplázott a rövidpályás úszo ob-n. (2009. nov. ) (Hozzáférés: 2022. jan. 5. ) ↑ Hosszú világcsúccsal nyert 200 vegyesen. (2014. 6. ) ↑ Meglepetés: Hosszú még csak egy bronznál tart Berlinben. (2012. okt. 20. ) ↑ Rp úszó-vb: Földházi országos csúccsal lemaradt a döntőről. ) ↑ Hosszú és Bernek is győzött Szingapúrban. (2017. Napilap - Nemzeti Sport. 18. ) ↑ Cseh világcsúccsal aranyérmes a rövidpályás Eb-n. (2005. 9. ) ↑ Rövidpályás úszó-Eb: Jakabos országos csúcsa. ) ↑ Úszás: Cseh és Verrasztó duplázott, Kovács megint győzött. 17. ) ↑ Rövidpályás úszó-Eb: Verrasztó Evelyn magyar csúccsal elődöntős. (2007. ) ↑ Úszás, rövid pályás Eb: Verrasztó igen, Hosszú nem jutott fináléba. ) ↑ Úszás, rövid pályás Eb: Verrasztó Evelyn középdöntős. (2008. ) ↑ Úszás, rövid pályás Eb: Verrasztó Evelyn döntős, remek idővel. ) ↑ Rövid pályás úszó Eb: Verrasztó Evelyn ezüstérmet szerzett.
1912. november 10. és 1919. október 2. között – a túlzott mértékben megnövekedett költségek miatt – nem jelent meg. 1919. szeptember 18-án az első kiadvány Képes Sport címmel jelenik meg. Október 2-án már Nemzeti Sport névvel, már hetente kétszer kerül a terjesztőkhöz. 1922. augusztus 22-én megalakult a függetlenséget, önállóságot biztosító Nemzeti Sport Lapkiadó Rt.. A heti megjelenés háromra emelkedett. Vadas Gyula főszerkesztő irányításával 1923 -ban napilap lett, az újság hetente ötször jelent meg. Keddi napokon Képes Sport mellékletet tartalmazott. 1925 -től jellegzetesen zöld papírra nyomtatták az újságot. Ebben az évben szórakoztató melléklettel Bolondos Ötletek Képekkel (BÖK) bővült. Hátsó füves – Barangolás a magyar futball rejtett tájain. Állandó mottói közé tartozott: Tévedni bírói dolog. Létrehozták, évente adták át a Nemzeti Sport Plakettjét, az első elismerést Schlosser Imre kapta. Felelős szerkesztői közé tartozott Hoppe László, Pluhár István, Feleki László, Mattanovich Béla. Főszerkesztői [2] [ szerkesztés] A Népsport [ szerkesztés] A második világháború végétől Népsport néven jelent meg sportnapilap Magyarországon.
1458. január 24. Szerző: Tarján M. Tamás "Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett. " (Thuróczy János) 1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása hazánk utolsó fénykorának bizonyult. Miután 1457 márciusában Hunyadi László feje lehullott Budán, öccse, Mátyás sorsa is nehézre fordult, az oligarchák által befolyásolt V. László (ur. 1453-1457) ugyanis Bécsbe, majd Prágába is magával hurcolta utódját. Magyarországon küszöbön állt a Garai-Újlaki-liga és a Szilágyi-Hunyadi-liga polgárháborúja, a feltehetően leukémiában szenvedő király azonban 1457 novemberében váratlanul elhunyt, ezzel pedig a hazai viszonyok gyökeresen megváltoztak.
A király választása - YouTube
1940. április 9-én a német hadigépezet Osló előtt áll. A norvég király ultimátumot kap: megadja magát, vagy meghal. Német katonák vadásznak a királyi családra, amely arra kényszerül, hogy elhagyja a fővárost. Miközben Haakon király és Olav koronaherceg egy Elverum melletti kis farmra menekül, találkoznak a német vezetéssel. Háromnapi kemény tárgyalás után Haakon király meghozza végső döntését. Visszautasítja a kapitulációt, még ha az a saját, a családja és sok norvég életébe is kerül.
Megláttam benne a saját nagyapámmal való mély hasonlóságot és ez az egész film alatt meghatározta a viszonyomat hozzá; a gyermeket bennem megragadta a széles válla, a felnőttet a vállalása " – mondta utána feleségem, aki nem kimondottan rajong amúgy az uralkodókért és diplomáciáért. Norvégia 2017-ben A király választásá t jelölte a legjobb külföldi film Oscarjára, de a film nem jutott be a végső listára. Kétségtelen, hogy kiváló karakterábrázolása mellett akadnak hibái is. A legszembetűnőbb a lassúsága. A király választása szép komótosan építkezik és többre becsüli a nézői elmerülést, mint a jó ütem fenntartotta figyelmet – azaz könnyű elaludni rajta, mert ez az a fajta lassúság, ami nem feltétlenül erény: a legkönnyebben leforgatott és megvágott jeleneteké, a fantáziátlan narratíváé. Erősebb rendező (vagy vágó) egyharmadot gond nélkül kiszórhatott volna. A fim másik komoly hibája, hogy elhanyagolja a nem-norvég nézőket: adottnak vesz olyan ismereteket, amik Norvégiában talán nyilvánvalóak, ám a világban korántsem.
1940 április 9-én a német hadigépezet Osló előtt áll. A norvég király ultimátumot kap: megadja magát, vagy meghal. Német katonák vadásznak a királyi családra, amely arra kényszerül, hogy elhagyja a fővárost. Miközben Haakon király és Olav koronaherceg egy Elverum melletti kis farmra menekül, találkoznak a német vezetéssel. Háromnapi kemény tárgyalás után Haakon király meghozza végső döntését. Visszautasítja a kapitulációt, még ha az a saját, a családja és sok norvég életébe is kerül.
(Hunyadi) Mátyást.
A szegedi egyezmény megkötése után a felek Budára vonultak, hogy a kompromisszumban foglaltakat az országgyűlésben is keresztülvigyék, vagyis a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem volt váratlan fordulat Mátyás január 24-i megválasztása. A Hunyadi-jelölt királyságát követelő budai és pesti tömeg, mely a legenda szerint