Mindenhol karácsonykor ezt a dalt hallani Olaszországban, így mindenki legalább dúdolni tudja. Eredeti szövegét Alphonsus Maria de Liguori nápolyi pap írta. A világörökséggé vált osztrák ének – Ausztria (Stille Nacht) A Csendes éj első verzióját valószínűleg Joseph Mohr pár óra alatt írta 1818. december 24. estéjén. Sajnos az eredeti kézirat elveszett, de 1995-ben találtak egy másikat Mohr kézírásával, aminek keletkezését 1820-ra datálják a kutatók. Magát a dalt 2011-ben az UNESCO a kulturális világörökség részévé tette. A magyar karácsonyi énekek közé valószínűleg a Monarchia ideje alatt került. Himnusz is volt karácsonyi ének – Lengyelország (Bóg Sie Rodzi) A lengyel nemzeti karácsonyi zsolozsmákban őrzött karácsonyi dal a Bóg Sie Rodzi egy rövid ideig nemzeti himnusznak is tekinthető volt. Öt versszakból áll, mindegyik nyolc sorral, a sorok pedig nyolc szótaggal rendelkeznek. Szövege olyan oximoronok sorozatát tartalmazza, mint: "Isten megszületett, az hatalom megremeg, a mennyek ura kiszabadult.
Szent karácsony Zámbó Jimmy előadásában... Szent karácsony Zámbó Jimmy előadásában - Jimmy karácsonyi éneke... Zenés karácsonyi énekek Boldog ünnepeket! Karácsonyi és újévi ételek, versek, zenék, énekek, gondolatok, sms-ek. Crystal: Kis karácsony, nagy karácsony - dalszöveg... "Kis karácsony, nagy karácsony, Kisült-e már a kalácsom? Ha kisült már, ide véle, Had egyem meg melegébe. " Ave Maria - dalszöveg... "Ave María, Istennek Anyja, Tebenned virágzik Váltságunk aranyja. Áldásod nyelvünk nem unja.... " Varga Miklós: Mennyből az angyal - dalszöveg... "Mennyből az angyal-menj sietve Az üstökös fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony, Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról.... " Zámbó Jimmy: Betlehemi királyok - dalszöveg... "Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus.
Ennek magyar megfelelője a betlehemezés. A betlehemi játékokhoz több népdal is keletkezett, melyek közül néhány népdalgyűjtés során vált ismertté. Magyar eredetű karácsonyi énekek A középkorban vélhetően nem keletkeztek hazai karácsonyi dalok, csak betlehemes népi énekek. A XVIII. században változik mindez meg. Persze, érthető is a történelmi körülmények ismeretében. A török 150 éves uralma nem kedveztek a magyar nyelvű karácsonyi dalolásnak. Így nem meglepő, hogy első saját ünnepi szerzeményeink a török kiűzése utánra datálhatók. A legismertebb otthon is énekelt magyar karácsonyi dallamok története 1. Mennyből az angyal Ez a magyar dal tekinthető a legrégebbi hazánkban énekelt karácsonyi éneknek. Bartók Béla gyűjtötte és sokáig erdélyi eredetűnek tartották. Majd az 1798 körül elhunyt Heves megyei boconádi plébános, Szentmihályi Mihály énekeskönyvében bukkantak rá. Vélhetően ő írta. Ami biztos, hogy Herschmann István-féle 1767–1768-as énekeskönyvbe kézzel lejegyzett formája a legkorábbi forrása.
Pásztorok, pásztorok örvendezve Sietnek Jézushoz Betlehembe; Köszöntést mondanak a kisdednek, Ki váltságot hozott az embereknek. Angyalok szózata minket is hív, Értse meg ezt tehát minden hű szív; A kisded Jézuskát mi is áldjuk, Mint a hív pásztorok, magasztaljuk. Üdvözlégy, kis Jézus! reménységünk, Aki ma váltságot hoztál nékünk. Meghoztad az igaz hit világát, Megnyitád szent Atyád mennyországát. Dicsőség, imádás az Atyának, Érettünk született szent Fiának, És a vigasztaló Szentléleknek, Szentháromságban az egy Istennek. Csendes Éj Csendes éj! Szentséges éj! Mindenek nyugta mély; Nincs fenn más, csak a Szent szülepár, Drága kisdedük álmainál, Szent Fiú, aludjál, szent Fiú aludjál! Angyalok hangja kél; Halld a mennyei halleluját, Szerte zengi e drága szavát, Krisztus megszabadít, Krisztus megszabadít! Szív örülj, higgy, remélj! Isten Szent Fia hinti reád, Ajka vigasz adó mosolyát, Krisztus megszületett, Krisztus megszületett!
Polla reakciója a következő volt: "Ez a vers arról szól hogy az élet jó, és a kislány boldog, és én is az vagyok, mert ilyen jó anyukám van. " "Bálint végigmosolyogta a felolvasást, de anyukája szerint úgy nézett, mint aki egy kukkot se értett az egészből, nem is tudta megfogalmazni, hogy miről szól a vers. A Jó című verset a három éves Rózának is felolvastuk (bár kétségtelenül pici még ehhez), nagyon viccesnek találta, és azt mondta, ő is szereti, ha apa viszi óvodába, és hogy repülni is biztos nagyon mókás. A költészet hatalmáról: huszonnégy vers a halálról – Nőileg. " Kollár Árpád gyerekverseiben az az elképesztően érdekes, hogy a felnőtt, a szülő is el tud veszni bennünk. Ki tudja, hány anyuka nevetett fel az Apa szerint című versen, amelyben az apa meccset néz, és anyázza a bírót; ki tudja, hány anyukának szorult össze a szíve az Én apum című verset olvasva, amelyben az apa a mennyekben van, és a szekrényben felakasztott nagykabátjából már kipárolgott a szaga. Néhány versnél szinte el is felejtettem, hogy gyerekvers kötetet tartok a kezemben éppen.
Felolvassam-e ezt a verset, ha lesz majd igazi gyerekem? Mikor olvassam fel neki? Mikor halljon egy versben egy elütött kutyáról, vagy a nagymamáról, akit elvisz a mentő, és talán már nem hoz vissza? A kötet hátulján az szerepel: öt éves kortól ajánlják a verseket. nem szeretem az óvodát, mert járni kell oda mindig, / nem szeretem, ha anya összeszid, mert nem szeretem, / nem szeretem a csigákat, mert nyálkás a testük, / nem szeretem, ha kinövöm a szépruhát és kidobják, / nem szeretem a sünt, mert szúrós, de mégis szeretem. Vers a halálról 2019. Szól a kötet egy másik verse, amin már könnyebb mosolyogni. A versek leginkább a gyermeki megismerést és a gyermek önmegismerését szólaltatják meg, illetve a gyermekkor jellegzetes első traumáit dolgozzák fel, mint például a foghúzás, a betegség, és a halál. Kollár gyerekversei gyermeki nyelven mesélnek, de nem áltatják magukat azzal, hogy a gyermek lelkében minden rózsaszín, a szerző nyilvánvalóan tudja, hogy ez nem így van. A gyermeket bár pár percre lenyűgözi az óvodában hallott dallamos, tücskös versike, de talán nem szabad azt gondolni, hogy nem foglalkoztatja őket (akár tudattalanul is) például az elmúlás gondolata.
A decemberi hónap nemcsak a nagytakarítás, sütés-főzés, ajándékvásárlás időszaka egy tanár életében, hanem a karácsonyi műsorok, a betlehemezések, dolgozatjavításoké is. Mikor mit szabad. Azonban dolgozatot javítani szinte mindig lehet. A minap tapasztaltam dolgozatjavítás közben, hogy a kilencedikeseinknek nincs olyan mély költészet–művészet élménye, mint az előző generációknak. Kikeresik ugyan a megfelelő választ az ismeretlen szövegből, tudják a szövegtípusokat, a középiskolai vizsgán jól is teljesítettek, de alig van olyan élményük, hogy a költészet, a művészet hatalmába kerítette volna. Vers a halálról 24. A Netflixen megnézett filmek könyv formájában való elolvasását nem tartom művészetnek. Azon gondolkodtam, hogy a legfiatalabb középiskolás évfolyam, akik az új iskolai tanterv első alanyai, valóban nem találkozott olyan alkotással, ami a költészet iránti szemléletüket meghatározta volna, vagy én méreteztem el a feladatot, egyből dobtam a mély vízbe őket? Vagy már nem lenne hatalma a költészetnek? Esetleg nem választottam jó témát decemberre?
Ami a napokat illeti, öt verset mutatunk be a halálról, amelyet Mario Meléndez chilei költő írt (Linares, 1971). Élvezd őket!