A jobb oldali buborékos borítékon pedig arra hívja fel a kézbesítő, illetve mindazok figyelmét, akiknek a keze ügyébe kerül a boríték, hogy törékeny tárgy lapul a küldeményben. Jogos, ugyanis a légpárnás borítékba akár kényesebb tárgyakat is tehetünk, hisz pont erre találták ki (persze az ésszerűség határán belül). Címzés címke | L7173-100 | Avery Zweckform - Avery Zweckform. A második képen street art-szerű irkafirkával teszi egyedivé a buborékos borítékot a küldő. Próbáltuk megfejteni az ábra értelmét. Mi arra gondoltunk, hogy a képen szereplő robot, amely egy már megkezdett almát fúj le festékszóróval zöldre, talán egy autógyár festőrészlegéből lógott meg beleunva az autók lefújásának monotóniájába, hogy a kinti világban végre saját kedvére festhessen. A harmadik képen a légpárnás boríték megint csak művész kezébe kerülhetett, aki egyéni módon köszönt meg valamit a fogadónak. Mindhárom példa azt illusztrálja, tessék bátran ráírni egy légpárnás tasakra, borítékra, és akár tréfás vagy művészi üzenetekkel egyedivé tenni.
Beleírni az adott vendég nevét. Ilyent FŐLEG nem szabad üresen átadni. És hogy mennyire fontos a kézzel kitöltött név kérdése, a legutóbbi királyi esküvő meghívója is ékesen bizonyítja: Pedig 1900 darabot kellett kitölteni (csak a fogadásra több, mint 300 meghívó ment ki), mindezt rekordidő alatt, és a mai technikával minden bizonnyal gyorsabb és olcsóbb lett volna egy egyszerű program segítségével eleve névvel együtt nyomtatni az összeset. Arról nem is beszélve, hogy igen illusztris vendégek szerepeltek a névsorban, akik valószínűleg éppen azt furcsállották volna, ha "gépi kezelést" kapnak. és végül, (de nem utolsósorban) írhatjuk a meghívónkat teljesen kézzel. Ütős. Próbálva. 2. Boríték: Egyszerű. A szabály ugyanaz. Társasági eseményre rendezvényre szóló meghívó borítékját KÉZZEL kell megcímezni. Ez ismét a protokoll személyességi előírásai közé tartozik. A saját kezű címzés is sokkal melegebb, mint bármilyen cirkalmas számítógépes font, amennyiben nincs keretünk kalligráfushoz fordulni.
A Méltatlanul Mellőzött Kistestvér... Az igazság az, hogy az esküvői borítékok státuszát jelenleg csak így tudom jellemezni... Legalábbis az esküvői témába vágó összes többi "papíráruhoz" viszonyítva. Kiemelt fontosságot kap a meghívó, a dekoráció részét képezi az ültetőkártya, menükártya, tehát rájuk is fokozottan figyel mindenki, csak a szegény boríték sikkad el jelentőségben... Ez egyértelműnek látszik abból, ahogy: - sok kereskedő "ingyenesen", vagy (relatíve) fillérekért csapja a meghívókhoz. Következmény: azon kívül, hogy méretben stimmel, minőségben nem biztos, hogy mindig a meghívó színvonalán van. sokan gondolják úgy, hogy fölösleges sokat molyolni rajta, úgyis megviselik a posta viszontagságai. Lényeg, hogy védje a meghívót. Tévedés. Számos, kalligráfus kollégától érkező levél borítékján látszik, hogy tökéletesen vigyáztak rá (saját postásom mondta többször, hogy a sokszor külföldről küldött leveleket a hivatalban külön vették a többitől, amikor megérkeztek, mert olyan szépek voltak, hogy féltették).
Születésnapja, szeptember 29-e 1986 -tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában, illetve az Argentin Feltalálók Napja. 2016 -ban, születésének 117. évfordulóján a Google kereső nyitólapján ún. Google doodle emlékezett meg róla. [8] 14/2010. (IX. 21. ) MNB rendelet A "Bíró László, a golyóstoll szabadalmaztatója" emlékérme kibocsátásáról Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Bíró, Ladislao José: Una revolución silenciosa. Buenos Aires, 1969 Bíró László József: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye. Biro laszlo golyostoll. Fordította Kóródy Tibor és Pálfi Lajos. (Rövidített kiadás. ) Budapest, Európa Kiadó, 1975 ISBN 963-07-0174-x Vámos Éva: Bíró László József. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. Budapest: OMIKK, 1986. 34–35. ISBN 963-593-024-0 Vámos Éva: Bíró László József. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-16-1312-7 Moldova György: A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról. Budapest, ICO, 2001 ISBN 963-00-5711-5 További információk [ szerkesztés] Vizi Balázs: Bíró László József - Magyar tudós, kinek neve a legtöbbször hangzik el világszerte Magyar életrajzi lexikon Golyó a tollban - megemlékezés Bíró László Józsefről Bíró László József újságíró, a golyóstoll feltalálója Dodgem Autósiskola: Az automata váltó története Moldova György: Ballpoint.
Ez volt az első golyóstoll, amely még messze volt attól, hogy tökéletesnek nevezzük. Loud kis acélgolyós csapágyat tett a tollba, de ez még csak durva felületeken tudott megfelelő nyomot hagyni. Nem is terjedt el. Bíró László József, golyóstoll – Millenáris. A következő évtizedekben számos próbálkozás történt, többen készítettek golyóstollat, de a tinta vagy kifolyt vagy elapadt, nem tudták megoldani az egyenletes adagolást. Az áttöréshez három találmány kellett: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövességelvén működő kapillárisrendszer (a gravitáció ellensúlyozására) és a megfelelő tinta. Az első két találmány Goy Andor nevéhez fűződik, de a harmadikkal készítette el a ma is ismert golyóstoll ősét Bíró László József. Bíró László újságíró volt, és rettenetesen frusztrálták a töltőtollak – állandóan mártogatni kellett ezeket és nehezen száradt a papíron a tinta. Bíró észrevette, hogy a nyomtatáshoz használt tinta sokkal gyorsabban szárad meg, ezért ezt a viszkózusabb tintát használta, hogy a toll ne kenje össze a papírt.
Ezzel nagyon rossz minőségben és nagy méretben lehetett csak "írni". A későbbiekben ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta. Ennek elve az volt, hogy egy vékony cső aljára elhelyezett egy sima felületű acélgolyót, melynek majdnem tökéletesen kellett illeszkednie a cső falához. A golyó fölé a csőbe tintát, később speciális festéket öntött. Ahogy a tollat végighúzták a papíron, a golyó elfordult, s tintát szívott magával a felső részről, melyet aztán a golyó a papírra préselt. Bíró László József- a golyóstoll és az automata sebességváltó feltalálója – Press77 Magazin. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy egyes feltételezések szerint már Galileo Galilei is tervezett golyóstollat a XII. században. Az 1800-as évek végén pedig több próbálkozás is történt az írószerszámok tökéletesítésére. Ezek azonban még nem tudták egyenletesen adagolni a tintát, hol folytak, hol pedig elakadtak. Működésük a gravitáción alapult, tehát függőlegesen kellett tartani, hogy írni tudjanak. Számos feltaláló próbált megoldást keresni e hibára, de egyik sem járt sikerrel.
Az emlékérme bal alsó sarkában található Szabó György tervezőművész mesterjegye. A négyzet alakú emlékérme kupronikkelből (75% réz, 25% nikkel) készült, súlya 14 gramm, mérete 28, 43 mm×28, 43 mm, széle sima. Az emlékérméből 20 000 darab készíthető, amelyből 10 000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhető. Az emlékérme 2010. szept. 29-től megvásárolható a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, Budapest, V. ker. Szabadság tér 8-9. ).
A gyártói és forgalmazói jogok a fejlesztés közös céljára létrejött szerződés alapján Európa több országára a Goy és Kovalovszky céget illették meg, a második világháború után ők kezdték meg a magyar golyóstollak gyártását GOPEN néven, és ők vezették be az európai kontinensen először a nyomógombos kapcsolószerkezetű, kiugró hegyű tollakat. A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, az amerikai hadsereg 20 000 darabot rendelt a Stratopen tollból, míg az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta, a franciák pedig máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színrelépése jelentette. Ők egy év alatt három és félmillió darabot adtak el a Moholy-Nagy László által tervezett és még ma is kapható Jotter golyóstollból, amivel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal.
Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945 -től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét. A golyóstoll elterjedése [ szerkesztés] Golyóstollreklám 1945-ből, egy argentin újságból Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944 -ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák részvénytársaságot (BIC) alapítottak a találmány hasznosítására, amely napjainkig fennáll, és nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker cég 1957 -ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran "biro", angol nyelvterületen "biro" vagy "biro pen", franciáknál "biro", Argentínában "birome" [7] néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.