Az áram ára nem mindenhol ugyanannyi, ezért érdemes onnan importálni, ahol olcsóbb – és oda exportálni, ahol drágább. A magyar tőzsdei (HUPX, HUDEX) árak az elmúlt évben körülbelül 10-13 EUR/MWh magasabban alakultak, mint a németországi villamosenergia-árak. Más energiaforrások – például a földgáz – áráról írtunk már korábban ebben a cikkünkben. Magyarország, illetve a kelet-közép-európai térség áramellátása sokat változott az elmúlt időszakban. Magyarország villamos energia termelése és felhasználása 2019-ben. Míg korábban Magyarország importált áramot Ukrajnából, Romániából és Szerbiából is, mára mindhárom ország exportőrből importőrré vált, vagyis Magyarország exportál oda áramot. Más a helyzet Szlovákiában és Ausztriában, hiszen ezen országokban a magyarországinál alacsonyabb a villamosenergia ára – ám a szűkös határkapacitások miatt sajnos ezen irányokból nem tud több áram hazánkba érkezni. Az áramkereskedelem felé nyitás azt is jelenti, hogy a korábban csak gázkereskedő MET Csoport integrált kereskedőházzá vált, lefedve a teljes gáz- és áramkereskedelmi értékláncot a dél-kelet-európai és a kelet-közép-európai régióban.
E szempontból a legjobban Franciaország (5), Dánia (3) és Svédország teljesíthet (2 százalékos fosszilis részarány). Az összesítésben két olyan ország szerepel, amely ma nagyobb mértékben támaszkodik a fosszilis forrásokra, de 2030-ra megelőzi hazánkat e szempontból: Spanyolország (41-ről 17) és Portugália (50-ről 12 százalék). 2030-ban is számos országban magas lesz a fosszilis tüzelőanyaggal előállított áram aránya. Decemberben is több áramot fogyasztottunk - Privátbankár.hu. A karbonmentes, ugyanakkor társadalmilag a megújulóknál kevésbé elfogadott áramforrásnak tekinthető nukleáris energia termelése abszolút értelemben közel ötödével csökken 2030-ig a 2018-as szinthez képest az EU-ban. A 143 terawattórás visszaesés több mint fele Németországban realizálódik, ahol 2011-ben, a japán fukusimai atomerőmű balesetét követően döntöttek a nukleáris energia 2022 végéig történő teljes kivezetéséről. A legnagyobb növekedés e téren Finnországban (22 TWh) várható, de rögtön utána Magyarország következik, ahol az előrejelzés szerint mintegy 18 terawattórával növekedhet a termelés a Paks 2 beruházás megvalósulásával, de kisebb bővülés várható még Szlovákiában (8), Romániában (5), valamint Csehországban és Hollandiában (1-1 TWh) is.
[19] 2019-ben Pellérden egy 18, 2 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épül. [20] Győr-Moson-Sopron megyében Und és Pusztacsalád településen 2-2 darab egyenként 0, 572 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épül. [21] Környezeti hatások [ szerkesztés] Míg a kisméretű napelemes erőműveket tipikusan épületek tetejére, addig a nagy PV-erőműveket rendszerint a talajra telepítik, de napjainkban akadnak példák víz felszínén lebegő naperőművekre [22] [23] [24] is. A napelemparkok területigényével kapcsolatos hazai kutatások szerint a fajlagos fotovoltaikus kapacitás telepítéséhez szükséges földterület nagysága megawattonként átlagosan 2, 4-2, 6 hektár. Túlbecsléssel számolva, ha a napelem modulokkal fedett terület csupán negyedét teszi ki a teljes napelempark területének, akkor a fotovoltaikus kiserőművekre ezidáig kiadott engedélyek alapján a napelemparkok fajlagos kapacitásának területigénye hazánkban megawattonként átlagosan 2, 4 hektár. Ezen számítások alapján 3000 és 7000 megawatt közötti PV-kapacitás kiépítéséhez közel 7000 és 17000 hektárnyi földterületre lenne szükség hazánkban, ami például Magyarország teljes területének csupán a 0, 08-0, 18%-át jelenti, de az összes termőterület, mezőgazdasági terület vagy szántóföld esetében is csak minimális (0, 1-0, 39% közötti) hányadot képvisel.
A diákszervezet azt kéri, hogy az iskolák dönthessenek az online oktatás elrendeléséről. Csütörtökön írtunk arról, hogy az ADOM Diákmozgalom petíciót tett közzé: azért gyűjtik az aláírásokat, hogy maguk az iskolák dönthessenek arról, milyen formában folytatódjon az oktatás. Szerintük a személyes találkozások visszaszorítása szükséges a járvány hatékony kezeléséhez. A petícióban - amelyet egy nap alatt már 3 ezernél is többen írtak alá - az online oktatás lehetősége mellett az iskolákban a kézfertőtlenítők, szappanok elhelyezését, illetve a kötelező maszkviselés és távolságtartás bevezetését is kérik.
A május 10-én újrainduló jelenléti oktatás kapcsán indított petíciót az ADOM diákmozgalom, mellyel azt szeretnék elérni, hogy ezután se legyen kötelező bemenni az iskolába felső tagozaton és a középiskolákban. Az ATV-nek Schermann Fruzsina a mozgalom szóvivője elmondta, hogy aggódnak az indiai variáns közelsége és magas fertőzőképessége miatt, illetve az immungyenge diákokért és szülőkért is. A petícióval az lenne a céljuk, hogy ha valaki a vírushelyzet miatt nem szeretné veszélynek kitenni magát és a családját, akkor a tanév végéig elfogadnák a szülői igazolásokat és nem számítana bele a 250 óra hiányzásba. Eddig több mint 115 ezren írták alá a petíciót, a csatornának a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy ők korábban jelezték már: az iskolák nyitására május közepe, vége lenne az ideális. Akkor, amikor a megbetegedések száma 1400 alá csökken. Ez most már napok óta így van, ezért nem zárkózunk el a nyitástól – jelentette ki híradónknak nyilatkozva Szabó Zsuzsanna.
kiscsoportos feladatmegoldás eredményének bemutatása a többi tanuló részére). Ehhez kapcsolódó követelmény a célhoz kötöttség elvére tekintettel, hogy a közvetített órákat, előadásokat ne rögzítsék, ne tárolják, hiszen azok a hagyományos oktatás keretében sem kerülnek megőrzésre és alkalmasak lehetnek a diákokkal, hallgatókkal, vagy a pedagógussal szembeni visszaélésre (például online zaklatás esetleges kockázata). Amennyiben a távoktatásban részesülő diák, hallgató, szülői felügyeletet gyakorló személy a valós idejű közvetítést mégis rögzíti, jogosulatlanul felhasználja, úgy önállóan felel annak szerzői jogi, adatvédelmi jogi és esetleges büntetőjogi jogkövetkezményeiért is. " (A NAIH egyébként már korábban általánosságban is foglalkozott a digitális oktatás adatvédelemi kérdéseivel, részletes állásfoglalásuk itt olvasható. ) [1] Állásfoglalásunkat elküldtük az érintetteknek, azonban csak Maruzsa Zoltántól kaptunk választ, amelyben a tapasztalatainkat "hallomásnak" minősítette.