Lehel Vezér Gimnázium ( József Nádor Gimnázium Lehel Vezér Gimnázium) Alapítva 1767 Hely Magyarország, Jászberény Korábbi nevei Magyar Királyi Állami Főgymnasium Mikszáth Kálmán Gimnázium Típus nyolcosztályos gimnázium Oktatók száma 40 Tanulólétszám 740 Igazgató Antics István (2009-) OM-azonosító 038139 Tagozatok Matematika, matematika-fizika, nyelvi előkészítő, általános tantervű Elérhetőség Cím 5100 Jászberény, Szentháromság tér 1. Elhelyezkedése Lehel Vezér Gimnázium Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 29′ 51″, k. Órarend | Lehel Vezér Gimnázium. h. 19° 54′ 49″ Koordináták: é. 19° 54′ 49″ A Lehel Vezér Gimnázium weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Lehel Vezér Gimnázium témájú médiaállományokat. A Lehel Vezér Gimnázium 1767 -ben alapított jászberényi középiskola. Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégibb, nagy hagyományokkal rendelkező gimnáziuma. Az iskola története [ szerkesztés] Az intézet alapját Dósa Pál jászkerületi kapitány alapította meg 1764 -ben Jászapátin 2000 ft-os alapítvánnyal. Az intézet igazgatóját az egri püspök nevezte ki, de a tanárok fizetéséről Dósa gondoskodott.
Az elmaradott infrastrukturális állapotú iskolák fejlesztése kiemelten fontos annak érdekében, hogy az iskolai nevelés-oktatás alapfeladatainak ellátása támogató környezetben biztosított legyen. A fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény megelőzze, illetve csökkentse az intézményi tanulói lemorzsolódást, a végzettség nélküli iskolaelhagyást. A projekt nemcsak a diákok életét befolyásolja pozitívan, de a pedagógusok számára is megteremti a méltányos oktatási feltételeket. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések: az épület üzemeltetésének költséghatékonyabbá tétele érdekében az iskola két szárnyának energetikai korszerűsítése, amely jelen intézménynél a villamoshálózat felújítását foglalja magában. A felújítást követően a termek helyreállítása, festése, az oktatási termek és a folyosók, közlekedők felújítása, átalakítása is megtörténik. Lehetővé válik különféle modern, mai igényt kiszolgáló laboreszközök és tantermi bútorok beszerzése a pályázat keretében.
Öcsém odajár, agyba főbe szívatják őket, előfordult nem egyszer hogy az a majom igazgató helyettes pofánvert 1-1 gyereket, mindet úgy, hogy ki akarta belőle provokálni hogy visszaüssön. Pofára osztályoznak, annak aki nem tud nyalni esélye sincs egy főiskolai, egyetemi felvételihez elegendő pontszámra. Olyan hülyeségekért irkálják teli szaktanárikkal a gyerekeket, hogy órán beszélt, nem hozott füzetet, összefirkálta a füzetét, nem hozott tollat, órán zsebkendőt kért társától, ezáltal zavarta az órát, meglökte társát, billegett a székkel, stb... bagatel primitív hülyeségek. Az is nagy divat, ha magatartási probléma van, megszórják a gyereket egyessel, és meghúzzák. Sőt indítottak egy olyan osztályt is, amiben összeszedték az általános iskolákból a magatartási problémás gyerekeket, viszonylag jó felvi pontszámokkal. És az első szülőin közölték hogy megszüntetik az osztályt 10. végén, mikor már mind betölti a nem tanköteles korhatárt. Most úgy tudom 6-an vannak a 35-ből, van még fél évük a suliban.
-ban feljegyzett változatai mind innen valók. Országosan ismertté Arany László Hódmezővásárhelyen feljegyzett, iskoláskönyvekben és gyermekmeséskönyvekben számtalanszor közölt változata tette. Különösen kedveltek és nagy változatosságot mutatnak a versikék, melyekkel a kis kakas a királyt kigúnyolja, s a tőle erőszakkal elvett krajcárt (aranyat) visszaköveteli. – Irod. Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Aarne, A. –Thompson, St. : The Types of the Folktale (FFC, 184. Helsinki, 1961 2); Kovács Ágnes: A XX. században rögzített magyar népmeseszövegek XIX. századi nyomtatott forrásai (Népi Kultúra – Népi Társadalom, Bp., 1969). Kovács Ágnes
Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.
Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba. Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: - Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst! Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába. Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. - Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.
Megfogja a szolgáló a kis kakast; beteszi a kaftán alá. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a zsidó bankár farát. Felugrik erre a zsidó bankár. - Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a gój kis kakast; vigyétek hamar a bankba, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját! Bevitték a kis kakast a bankba, ott megint elkezdi a maga nótáját: - Szídd fel, begyem, a sok pénzt, szídd fel, begyem, a sok pénzt! Erre a begye mind felszítta a zsidó bankár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, máig is él, ha meg nem halt.
Leírás Mese a szegény asszonyról és hűséges kis kakasáról, aki bátran visszaszerzi a török szultán által ellopott kincsét, a gyémánt félkrajcárt, és visszaadja kedves gazdasszonyának. Ezzel győzedelmeskedik az igazság! Kapcsolódó termékek Szerző: József Attila Csoszogi, az öreg suszter 1. 975 Ft 1. 679 Ft Kosárba Szerző: Petőfi Sándor Arany Lacinak 1. 999 Ft 1. 699 Ft Szerző: József Attila – Ady Endre – Kosztolányi Dezső Háromkirályok (Karácsonyi versek) 1. 750 Ft 1. 488 Ft Szerző: Hans Christian Andersen A vadhattyúk 2. 990 Ft 598 Ft Szerző: Móra Ferenc A didergő király (2. kiadás) Kosárba
Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát. Neje Szalay Gizella volt.
Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek. Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek "reményvesztett nemzedéke" tagjaihoz sorolták. Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89). 1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe.