Vegyük példának az elektromos és elektronikus berendezéseket, amiknek a hulladékmennyisége évről évre jelentős mértékben növekszik. A készülékekben található veszélyes anyagok komoly környezeti problémát jelentenek, ártalmatlanításuk csak szakszerű hulladékkezelési eljárással lehetséges. Az elektromos berendezések hulladékait ezért nem szabad települési hulladékként (a vegyes háztartási kukába) kidobni, hanem szelektíven kell gyűjteni, hogy azok újrahasznosításra, ártalmatlanításra kerülhessenek, megelőzve így a környezeti károkozást. Aranyoldalak veszélyes hulladék-lerakó veszélyes hulladék-lerakó Pest megye 6 céget talál veszélyes hulladék-lerakó kifejezéssel kapcsolatosan Pest megye Regio-Kom Kft. A RegioKom Kft. feladata, a Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Hulladéklerakó üzemeltetése. Fémhulladék Vác - Arany Oldalak. A 33 települési önkormányzat összefogásával megvalósult létesítmény 2001. április 27-től működik üzemszerűen, és a térség korszerű, környezeti ártalmakat nem okozó hulladéklerakója. A tevékenység az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakkal összhangban történik, melynek során komplex hulladékkezelés valósul meg, mely a kommunális és egyéb más módon nem ártalmatlanító nem veszélyes hulladékok szigetelt, depónián történő lerakásából, a szelektíven gyűjtött hulladékok előkezeléséből, a biológiailag lebomló hulladékok hasznosításából és veszélyes hulladékok begyűjtéséből tevődik össze.
MTI hír felhasználó Kik vagyunk? Olyan személyek, lakosok, akik megunták, hogy piszkos szemétdombokhoz hasonlít közvetlen környezetük. Üzemeltető Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány Adószáma: 18903221-2-41 Bankszámlaszám: 16200151-18537255 Cím: 1134 Budapest, Váci út 47. Impresszum Média ajánlat Szerzői jogok A adatvédelmi elvei Powered by - Designed with the Hueman theme
A hulladékudvarok engedélyeztetési eljárásai folyamatban vannak.
Az elektronburok szerkezete by Mária Hegedűs
Mértékegysége: kJ/mol. Na(g) → Na(g)+ + e− az elektronszerkezettıl függı, periodikusan változó érték nagysága az atommérettel ellentétesen változik a további elektronok eltávolítása egyre nagyobb energia befektetést igényel 8 Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltéső anion keletkezik.
Az adott pályán található elektron energiája a pálya alakjától is függ. Jele: l. Értéke 0, 1, 2, … n -1 lehet ( n a főkvantumszám). A mellékkvantumszámok helyett gyakran azok betűjeleit használjuk: 0 – s ( s harp) pálya, 1 – p ( p rinciple) pálya, 2 – d ( d iffuse) pálya, 3 – f ( f undamental) pálya. Egy héjon belül az azonos mellékkvantumszámú pályák alhéjakat alkotnak. Mágneses kvantumszám: Az elektron mag körüli mozgása miatt mágneses nyomaték is keletkezik. A mágneses kvantumszám az elektron pályamozgásából adódó mágneses momentumot jellemzi. Az adott alakú (adott mellékkvantumszámú) atompálya térbeli irányát is megadja. Jele: m. Értéke egy egész szám −l -től +l -ig. Ha a mellékkvantumszám 0, a pálya térbeli állása csak egyféle lehet, a pálya gömbszimmetrikus. Ekkor a mágneses kvantumszám mindig 0. Ha a mellékkvantumszám 1, a mágneses kvantumszám 1, 0 vagy −1 lehet, tehát egy p-pálya háromféleképpen helyezkedhet el a térben, háromféle p-pálya lehetséges. Továbbá d-pályából ötféle ( m = 2, 1, 0, −1, −2), f-pályából hétféle ( m = 3, 2, 1, 0, −1, −2, −3) létezik.
Ezt a viszonyszámot különféle energiaváltozásokból először Linus Pauling (1901 -1996) amerikai vegyész határozta meg. Az elektronegativitás: A kémiai kötésben elektronvonzó képességét kifejező szám. 1, 0 részt vevő atomok 4, 0 Az elektronegativitás változása 20 Elektronegativitás - rendszám 21 Az elektronegativitás A legnagyobb elektronegativitású elem a fluor (EN = 4). Az elektronegativitás a főcsoportokban gyakorlatilag az atomsugárral ellentétesen változik: egy periódusban a rendszám növekedésével nő, egy-egy csoportban pedig lefelé csökken. A mellékcsoportokban - mivel ott a legkülső héj gyakorlatilag változatlan - nem ilyen egyértelmű a változás, sőt a legnagyobb elektronegativitású nemes fémek (pl. az arany és a higany) a nagyobb sorszámú periódusokban találhatók. Az elektronegativitás első megállapításának idején még nem ismerték a nemesgázok vegyületeit, így a nemesgázoknak nem értelmezték az elektronegativitását. 22
Slides: 22 Download presentation Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos elméletek különböző ún. atommodelleket eredményeztek. Démokritosz (i. e. 460 -370): a végtelen üres térben folyamatosan mozgó apró golyóknak képzelte el az anyagot felépítő részecskéket. John Dalton (1766 -1844): az atomokat kicsi, tovább oszthatatlan golyóknak képzelte el. Ma már tudjuk, hogy az atom is tovább bontható: az atomot protonok, neutronok és elektronok építik fel. Ezeket elemi részecskéknek nevezzük. A ma használt atomkép egy matematikai modellből adódik, amelynek alapjait Erwin Schrödinger (1887 -1961) alkotta meg. 2 Az atomot felépítő elemi részecskék Neve Jele Atomi tömegegység Töltése Helye az atomban Proton p+ 1 pozitív Atommagban Neutron n 1 semleges Atommagban Elektron e- 1/1840 negatív Atomburokban Az atom kifelé semleges: protonok száma = elektronok száma Az atomokat egyezményes jelekkel, vegyjelekkel jelöljük.
5 Az atomtömeg Egy atom tömege rendkívül kicsi. a hidrogénatom tömege ≈1, 7 · 10– 27 kg. Célszerűen csak az atomok egymáshoz viszonyított tömegarányok lényegesek. Ezért megállapodunk (választunk) egységet, amihez a többi atomot viszonyítjuk. A választott egység (megállapodás): izotóp 1/12 -ed része. A relatív atomtömeg kifejezi, hogy elem egy atomjának tömege hányszor nagyobb a 12 -es szénizotóp atomtömegének 12 -ed részénél. Jele: Ar Az atomokból felépülő molekulák tömegét az atomtömeghez hasonlóan értelmezzük. A relatív molekulatömeg kifejezi, hogy egy anyag egy molekulájának tömege hányszor nagyobb a 12 -es szénizotóp atomtömegének 12 -ed részénél. Jele: Mr A relatív atom- és molekulatömegnek nincs mértékegysége. 6 A moláris tömeg Különböző mérésekkel és számítással meghatározták, hogy ha annyi grammot mérünk le valamely elemből, amennyi a relatív atom- vagy molekulatömege, akkor abban bármely anyag esetében 6· 1023 db atom illetve molekula van. Ezt a számot – Amadeo Avogadro itáliai kémikus emlékére – Avogadro-számnak nevezték el.