(A két hóhér és az elnyomó birodalom neve akarattal lett kis kezdőbetűkkel írva. ) Sport hőseink a világ tudatára adták, hogy ÉLÜNK és FENNMARADÁSUNKÉRT KÜZDÜNK. Aki másokkal együtt hallgatta rádión a 6:3-as mérkrőzést az átérezte mindezt. MEGTALÁLTUK ÚJRA MAGUNKAT! S úgy érezte minden magyar, hogy "egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók! - Sőt! A 6:3-as magyar labdarúgó siker egyik tényezője az újfajta felállási rendszer volt. Az angolok nem tudtak mit kezdeni vele, ugyanis Angliában évtizedek óta az u. n. Index - Sport - 1953: 4:2 a félidőben, a végén 6:3. WM rendszer volt használatos, amit most a magyarok megváltoztattak MW felállítási rendszerre. Az angol WM rendszert sokan úgy ismerik, mint a 3-4-3 felállítási rendszer. Ennek egyik alapvető része, hogy a közép hátvéd (aki általában az 5-ös számot viselte) rá áll az ellenfél középcsatárjára (aki a 9-es szám birtokosa) és nem engedi labdába rúgni. Az "ÉVSZÁZAD MÉRKŐZÉSÉN" az angol középhátvéd Harry Johnson volt, aki kereste a magyar középcsatárt. A 9-es számot Hidegkúti Nándor viselte, felálláskor nem az angolok által megszokott helyen, elől középen, a két összekötő között, (de előttük) kezdett, hanem pontosan mögöttük.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Ebben az esetben Kocsis (8-as) és Puskás (10-es) mögött. A szokásos középcsatár helyett, Hidegkúti (9-es) a hátravont középcsatár, szerepét töltötte be és ez teljesen megzavarta az angolokat. Nem tudták eldönteni, hogy Hidegkúti milyen helyen játszik, s ezért nem tudták elhatározni, hogy miként ellensúlyozzák. Ha az angol középhátvéd Hidegkútit követte, akkor a középcsatár szokásos helye védelem nélkül maradt, ha pedig a területet őrizte, akkor Hidegkúti akadály nélkül, szabadon mozoghatott. Ő volt a magyar csapat legidősebb tagja (a 31 éves játékost társai csak úgy hívták, hogy az "Öreg"), de aki a 90. másodpercben akkora gólt lőtt, hogy az angol kapus Merrick, meg sem tudott moccani. Emlékeznünk kell azok nevére, akik visszaadták a reményt, az önbecsülést a magyar népnek. A dicsőséges "ARANYCSAPAT" tagaji: 1. Grosics Gyula kapus, 2. Buzánszky Jenő jobbhátvéd, 3. Lantos Mihály balhátvéd, 4. Aranycsapat 6 3 6. Bozsik József jobbfedezet, 5. Loránt Gyula középhátvéd, 6. Zakariás József balfedezet, 7. Czibor Zoltán balszélső, 8.
jani1974 megoldása 1 éve Az évszázad mérkőzése. 1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6-3-ra nyert Anglia ellen az Évszázad mérkőzésén a londoni Wembley stadionban. Ezzel Puskásék 90 éves hazai veretlenségüktől fosztották meg az angolokat. A meccs az Évszázad mérkőzéseként vonult be a sporttörténelembe. A csapat 12:45-kor indult a szállodából, buszukat két motoros rendőr vezette fel. A kezdés előtt a fiúk már az öltözőben voltak: míg máskor viccelődtek, kisétáltak a gyepre, megvizsgálták a pályát a várakozás perceiben, most nem. Mindenki csendben ült, koncentrált. A stadion tömve volt, több mint százezer néző szorongott a lelátón. Aranycsapat 6 3 2017. A kezdést jelző sípszó délután 2:17-kor hasított a levegőbe, és pillanatokon belül kiderült, kár volt aggódni, Anglia tényleg verhető. Mindössze 45. másodperc telt el, amikor egy bedobásból Bozsik jutott labdához, begurította Hidegkutinak, aki egy csellel átjutott Eckersley-n és hírtelen kifelé fordulva 15 méterről bevágta a labdát a jobb felső sarokba.
A magyar sikeredző új taktikával és modernebb erőnléti felkészüléssel érte el sikereit. Igaz, ehhez hozzátartozik az is, hogy a válogatott legjobb játékosait az akkori politika egy csapatba terelte. Volt olyan alkalom is, hogy az Aranycsapat 7 tagja (Grosics, Lóránt, Bozsik, Budai, Kocsis, Puskás, Czibor) is egyszerre futballozott a kivételezettnek számító Honvéd együttesében. Az 1952-es olimpián elképesztő menetelést hajtott végre a csapat, a döntőben Jugoszlávia együttesét verték meg 2:0-ra. Míg egy évvel később az Európa-kupát nyerte meg, ahol az Olaszország elleni utolsó mérkőzésen ( 3 gólos magyar győzelem) lépett pályára először abban a felállításban az együttes, amelyet ma Aranycsapatnak nevezünk. Aranycsapat 6 3 18. Mindezek után kiváló formában vártuk a hazai pályán 90 éve veretlen angolok elleni mérkőzést. A Wembley November 25-ére tűzték ki az összecsapást a londoni Wembley Stadionban. A sportág kitalálói mérkőztek meg a friss olimpiai bajnokkal. A mérkőzést annyira komolyan vette a magyar csapat, hogy már napokkal a találkozó előtt megérkeztek Londonba, hogy a kinti körülményeket megszokják.
90 éves korában elhunyt a Szabad Európa Rádió egykori legendás alakja, Cseke László. Műsora, a Teenager Party a hatvanas években sok magyar fiatalnak jelentette a nagyvilághoz tartozást. A kétezres évek elején két kedves idős ember készített együtt műsort a Budapest Rádióban. Ott ismerhettem meg személyesen is Cseke Lászlót, aki az ötvenes évek elején még Ekecs Gézaként érkezett Münchenbe, ahol a Szabad Európa Rádió stábjának tagja lett. 1959-ben pedig elindította azt a műsorát, amelyből az akkori magyar fiatalok megismerhették a rock and roll világsztárjait. Kívánságműsora is volt Csekének, ahová a legváltozatosabb jeligékkel küldték óhajaikat a beatzene magyar rajongói. A szerkesztő pedig - nagy örömükre - teljesítette őket. Zúgott, néha el is ment a rövidhullámú adás, amit a hivatalos szervek állhatatosan zavartak, de szólt. Megtudhattuk, kik állnak az aktuális slágerlisták élén és milyen az új számuk. Néhány év múlva a Magyar Rádió is elindította hasonló műsorát, nem titkoltan azzal a céllal, hogy csökkentse Cseke népszerűségét.
Később megalakult az úgynevezett magyar osztály, amely 1951. október 6-án jelentkezett először a rádió végleges székhelyéről, Münchenből. A magyar adás 1993-ig működött. Az OSZK a című oldalon közölt összeállításában kiemelte, hogy a Teenager Party révén a hidegháború idején szinte minden magyar ismerte "a Csekét", miközben 30 éven át (1959-1989) senki sem látta. Milliók hallgatták műsorát, a rock-pop-beat korszak fiataljai rajongtak érte. A budapesti pártapparátus nem tudta megemészteni, hogy egy politikamentes zenei műsorért rajong a szocialista Magyarország fiatalsága, ezért lejárató kampányt indítottak ellene – tették hozzá. A Teenager Party sikere alapozta meg Ekecs Géza különleges szerepét a rádió további életében. Rendkívül fogékony volt az újra, a modernre, a technikára, a rádiózásra. Rövid időn belül a lemezlovasból a SZER magyar osztályának kulcsfigurája lett. A rádiózáshoz senki sem értett annyira, mint "az Ekecs". A műsorok kialakítása, "hallgathatósága" érdekében mindig és mindenki kikérte a véleményét, ha másért nem, legalább egy szignál erejéig – írták, rámutatva, hogy az európai rádiózásban egész más szerepet töltött be a könnyűzene, mint a tengerentúlon.
Elhunyt Ekecs Géza - rádiós nevén Cseke László -, a Szabad Európa Rádió (SZER) egykori magyar adásának szerkesztője, műsorvezetője - erősítette meg csütörtökön az MTI-nek a müncheni magyar főkonzulátus az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) hírét. Fotó: YouTube Cseke László 90 éves korában, november 13-án hunyt el végelgyengülésben egy idősek otthonában, Münchenben. Végső nyughelye a is a bajor fővárosban lesz, a Waldfriedhof nevű temetőben. A búcsúztatásról később intézkedik családja. Az újságíró a kezdetektől, 1951-től volt a SZER magyar stúdiójának munkatársa. Először a társadalmi rovatnál dolgozott, majd a lehallgató részlegnél a Kossuth és a Petőfi rádió műsorait figyelte, és 1959-től szerkesztette és vezette Teenager Party című műsorát. A nyugati popzene friss irányzatait bemutató műsor évtizedekig rendkívül népszerű volt Magyarországon. Cseke Lászlóval tíz évvel ezelőtt, Ekecsen készített interjúnk: Jelige: Farmotoros giliszta Az amerikai kormány által alapított SZER már 1950-ben is sugárzott magyar adásokat, egy görög hajó fedélzetéről.
Később megalakult az úgynevezett magyar osztály, amely 1951. október 6-án jelentkezett először a rádió végleges székhelyéről, Münchenből. A magyar adás 1993-ig működött. Az OSZK a című oldalon közölt összeállításában kiemelte, hogy a Teenager Party révén a hidegháború idején szinte minden magyar ismerte "a Csekét", miközben 30 éven át (1959-1989) senki sem látta. Milliók hallgatták műsorát, a rock-pop-beat korszak fiataljai rajongtak érte. A budapesti pártapparátus nem tudta megemészteni, hogy egy politikamentes zenei műsorért rajong a szocialista Magyarország fiatalsága, ezért lejárató kampányt indítottak ellene - tették hozzá. A Teenager Party sikere alapozta meg Ekecs Géza különleges szerepét a rádió további életében. Rendkívül fogékony volt az újra, a modernre, a technikára, a rádiózásra. Rövid időn belül a lemezlovasból a SZER magyar osztályának kulcsfigurája lett. A rádiózáshoz senki sem értett annyira, mint "az Ekecs". A műsorok kialakítása, "hallgathatósága" érdekében mindig és mindenki kikérte a véleményét, ha másért nem, legalább egy szignál erejéig - írták, rámutatva, hogy az európai rádiózásban egész más szerepet töltött be a könnyűzene, mint a tengerentúlon.
A műsorok kialakítása, "hallgathatósága" érdekében mindig és mindenki kikérte a véleményét, ha másért nem, legalább egy szignál erejéig – írták, rámutatva, hogy az európai rádiózásban egész más szerepet töltött be a könnyűzene, mint a tengerentúlon. Európában nem voltak kimondottan zenei adók, minden állami volt, csak a 80-as években terjedtek el a magán-, illetve a kereskedelmi- rádiócsatornák. Bejegyzés navigáció
Történészek, politológusok még sokáig tanulmányozzák majd, hogy milyen szerepet játszott a SZER a közép- és kelet-európai országok "felpuhításában, miként ágyaztak meg a rendszerváltásoknak". Erre is kitért előadásában Werner Weidenfeld, a müncheni LMU egyetem politológus professzora, aki számára a SZER a hidegháború minden jellegzetességét tükrözte. A Kelet és Nyugat közötti konfliktust, a szabadság - rabság, a demokrácia - diktatúra, a piacgazdaság - tervgazdaság, valamint a nemzeti szuverenitás és a blokkrendszer merevségének szembeállítását. Weidenfeld egyébként az egyik pekingi egyetem vendégprofesszoraként első kézből is szerezhet tapasztalatokat a sajtószabadság korlátozásáról. Volt a müncheni megemlékezők között olyan is, aki már a SZER születésekor is tagja volt a szerkesztőségnek, sőt, hiteles krónikásként megosztotta emlékeit az egykori hallgatókkal és a fiatalabb mai érdeklődőkkel. Utóbbiak szerencsések, hiszen már csak a memoárokból értesülnek arról a korszakról, amikor még börtön is fenyegette a "szabad világból" érkező hírmorzsák áhítatos hallgatóit.