Település neve Dátum Gyógyszertár neve Gyógyszertár címe Gyógyszertár telefonszáma Ügyeleti idő Tiszafüred 2008. szeptember 1. Aranykereszt Gyógyszertár 5350 Tiszafüred Baross út 28. Tel. : +36 (59) 352-331, Fax. :+36 (59) 350-900 zárástól nyitásig 2008. szeptember 2. 2008. szeptember 3. 2008. szeptember 4. 2008. szeptember 5. 2008. szeptember 6. 12:30- 2008. szeptember 7. 08:00- 2008. szeptember 8. Reménység Gyógyszertár 5350 Tiszafüred Fő út 27. Tel. : +36 (59) 510-180, Fax. :+36 (59) 351-531 2008. szeptember 9. 2008. szeptember 10. 2008. szeptember 11. 2008. szeptember 12. 2008. szeptember 13. 2008. szeptember 14. 2008. szeptember 15. Pátria Gyógyszertár 5350 Tiszafüred Ady Endre út 13. Tel. : +36 (59) 511-310, Fax. :+36 (59) 511-311 2008. szeptember 16. 2008. szeptember 17. 2008. szeptember 18. 2008. szeptember 19. 2008. szeptember 20. 2008. szeptember 21. 2008. szeptember 22. 2008. szeptember 23. 2008. szeptember 24. Fogorvosi Ügyelet – Mezőtúr. 2008. szeptember 25. 2008. szeptember 26. 2008. szeptember 27. 2008. szeptember 28.
Abban az esetben ha nem ismerős a környéken, útvonaltervező is segíti a gyógyszertár megtalálásában.
2008. szeptember 29. 2008. szeptember 30. zárástól nyitásig
A mű kifejezésmódja felfokozott, expresszív. Vörösmarty olyan alakzatokat ( ellentétek, kérdések, felkiáltások, párhuzamos mondatszerkesztés) használ, és olyan túlzó, romantikus képek et alkot, amelyek mind kiválóan érzékeltetik a belső vívódást: csüggedés és bizakodás hullámzását jelenítik meg. Ugyanakkor a könyv szó helyett többször a "lom" és a "rongy" kifejezés áll. Ez a szóhasználat értékminősítést jelez: ha nem segítik a haladást, akkor a beszélő hitványnak, értéktelennek tartja a könyveket. Így a könyv végső soron a világ ellentmondásosságának, kétarcúságának jelképévé válik: " Világ és vakság egy hitvány lapon ". Intertextuális kapcsolat: a "mi az ember célja, feladata a világon? " kérdés nem először merül fel Vörösmarty költészetében, csak másképp megfogalmazva. Vörösmarty mihály előszó elemzés. A Csongor és Tünde írásakor a kérdést még úgy tette fel, hogy mi teszi az embert boldoggá az életben? Akkor elég szűkkörű választ adott: két ember szerelmi idillje a társadalomtól távol. A rom című kiseposz válasza már az, hogy boldogtalan társadalomban az egyén sem lehet boldog.
12. szín: Falanszter A 12. szín helyszíne a falanszter. A mű keletkezésének idejét tekintve ez a szín jövőnek számít már. Ádám is, Lucifer is a saját alakjukban jelennek meg. Madách olvasta azt a könyvet, mely Charles Fourier tollából jelent meg az 1800-as évek elején. A francia szerző utópista szocialista volt, a szocializmust képzelte el a jövőben, annak a tulajdonságait írta le. Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (elemzés). Ő használta először a falanszter szót a szocialista társadalom alapsejtjének megjelölésére. Szerinte a hasznosság, a célszerűség szerint elrendezett csoportokban nevelkednek majd az emberek, nem családban (a falanszter szó csoportot jelent). E mű alapján népesítette be Madách a drámabeli falansztert. Az egyenlőség és testvériség elvének torz megvalósulása Az emberek ezer-kétezer személyes csoportokban, közös lakó-és munkatelepeken élnek, és mindenki egyenlő arányban részesül a közös javakból. Mindenki egyformán öltözködik, azaz egyenruhát hord, nincsenek társadalmi különbségek, nincs magántulajdon (még a saját testük sem az övék), nincsenek fegyverek és katonaság, mindenhol béke honol.
Ez a valós esemény ihlette a regénybeli Werther öngyilkosságát. Korstílus: szentimentalizmus. Az ifjú Werther szenvedései a Sturm und Drang irányzat és Goethe szentimentális korszakának alapműve. Nagyon szenvedélyes, túlfűtött érzelmeket, végzetes indulatokat és mértéktelen szenvedéseket tartalmaz. Műfaj: levélregény. Hangvétel: vallomásos, személyes. Jelleg: önértelmező. Téma: szerelmi történet (egy beteljesületlen szerelem története), negatív fejlődéstörténet (a főhős a tevékeny életből kiszakadva a szerelem szenvedélyének foglya lesz, meghasonlik, és az érzelmi zűrzavarból csak egyetlen kiutat talál, az öngyilkosságot). Beszédhelyzet: formailag levelezés, de valójában inkább naplószerű élménybeszámolókból áll. Tolsztoj: Ivan Iljics halála (elemzés) - Műelemzés Blog. A cselekmény nem a szerelmesek egymásnak írt leveleiből derül ki (nem kölcsönös levélváltásukat olvashatjuk). A regény elsősorban a főhős, Werther leveleiből áll, melyek többségét Wilhelm nevű barátjához írja. Csak egy-két levél van benne, amelynek Lotte a címzettje. Forma: levélforma.
Mivel a történet főhősei hangsúlyozottan fiatalok, valószínűleg Bécs elfoglalását hozta időben előbbre Vörösmarty, mint ahogy a valóságban történt. Idő, helyszín: az I. rész délelőttől alkonyatig játszódik egy nyári napon a Vértesben, a II. rész alkonyattól késő éjszakáig Peterdi házában, a III. rész Budán, időpontja nincs meghatározva (csak annyit tudunk, hogy a II. rész között lezajlott egy győztes háború). Beszédhelyzet: E/3. személyű elbeszélői hang, a szereplők megszólalásai idézőjelben állnak. Szerkezet: a mű 3 különálló részre bomlik, melyeket római számok választanak el. Tagolásuk szabálytalan: I. rész – bevezetés: 5 versszakból áll II. rész – bonyodalom: 9 versszakból áll. III. rész – tetőpont és megoldás: 8 strófából áll. A három egység három jelenetet ír le, a három jelenet a történet három felvonása. Mindhárom művészien meg van szerkesztve. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. A versszakok 6 sorosak. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
4. Filozófia: valóságos hatalommal csak az éj rendelkezik. Okostankönyv A valóságon túli tündérvilágból érkező tünemény, Tünde iránt ébred benne minden érzékét maga alá gyűrő szerelem, mely aztán végtelennek tetsző keresésre készteti. A békétlen ördögfiak feletti bíráskodás, a hármas út dilemmája, a hamis jóslat és a szerelmét idéző ledér csábítás, Mirígy cselvetései mind nehezítik az ifjú útját és erősítik lelkét. A szerelem beteljesülésekor Csongor már képes felülemelkedni önmagán, s hátrahagyva a földi létet Tündéhez kötni életét. Bár Tünde lemondott örök létéről, a szerelem erejének hála mégis örök boldogságban élhetnek az egyetlen helyen, amely mindkét világ lakói számára nyitva áll, a hajnal kertjében. Szereposztás: Csongor Marton Márió / Nagy Péter Tünde Horváth Viktória Mirígy Ziembicki Dóra Balga Nagy Gábor Ilma Nagy Zsuzsi / Pilnay Sára Kurrah B. Péter Pál Berreh Pesti Arnold Duzzog Kazári András Tündérek Stangl Franciska, Hajba Beatrix, Lang Letícia Видео CSONGOR ÉS TÜNDE - Soltis Lajos Színház канала Soltis Lajos Színház Показать V örösmarty már epikus műveiben is nagy hangsúlyt helyezett a szereplők megalkotására.
Szép Ilonka alakjában is Etelkát sejthetjük. Utoljára mintázta meg Vörösmarty, mivel Etelka még ebben az évben (1833-ban) feleségül ment egy gazdag bácskai földbirtokoshoz. A Szép Ilonka előzménye, forrásai: alapgondolatát valószínűleg Bajza József Rege a hableányról c. novellája adta, mely az Aurora évkönyvben jelent meg 1830-ban. A novellában Mátyás király álruhában, vadászként látogatja a dunai révész lányát, aki hiába várja vissza "a király vadászát", ezért elfonnyad bánatában. Hervadásának leírása hasonló a Szép Ilonka befejezéséhez. Vörösmarty barátja, Kisfaludy Károly is írt hasonló történetet, a Mátyás deák című, népszerű egyfelvonásost, melynek néhány motívuma ihletet adott Vörösmartynak. E mű témája a fiatal Mátyásnak egy álruhás kalandja a derék Turu gazda házánál. Ez a történet vígjáték formájú. A király arra vadászik és betéved Turu bíróhoz, aki Örzse nevű lányával vendégül látja. A bíró egykor Hunyadi János oldalán harcolt Nándorfehérvárnál. Előbb Hunyadira, aztán a királyra emeli poharát, Mátyás pedig megilletődik önnön felköszöntésén.