Cruffin pisztáciafagylalttal Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest Az Andrész cukrászda mindegyik terméke alapján t oplistás helynek tűnik, érdemes kipróbálni, de vigyázat, erősen addiktív. A minőséghez ugyanis könnyű hozzászokni! Karamellbatyu vágás előtt Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest Karamellbatyu – dacquoise-piskóta, karamellizált tejcsokimousse, folyékony vajkaramellbetét, tejcsokoládépalást Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest Monodesszertek Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest
Látogasson el Ön is hozzánk, szeretettel várjuk! Nyitvatartás: Hétfő 11. 00 – 18. 00 Kedd 11. 00 Szerda 11. 00 Csütörtök 11. 00 Péntek 11. 00 Szombat 10. 00 Vasárnap 10. 00 Hétfőn és kedden ZÁRVA! Család utca cukrászda pékség. További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Fehérné Andrész Edit és testvére, Andrész Zoltán Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest Nemzetközi mércével mérve is kiváló minőségű sütemények Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest A fagylaltok ára a végső, pontos mérésen múlik. 1 dkg 70 forintba kerül, és mivel egy adag 5-6 dekagramm körül mozog, így adagonként 350–420 forinttal kell számolnunk. Kóstolás közben rögtön rájövünk, hogy ez a minőség bőven megéri az árát. A mono desszertek egységesen 1200 forintba kerülnek, és egyik sem csupán az édességről, hanem az alapízek (édes, sós, savanyú, keserű) izgalmas játékáról szól, mindegyiknek külön egyénisége van. Gräfl Cukrászda , Budakeszi. A jelenlegi 12 íz hamarosan 24-re bővül Fotó: Koncz Márton - We Love Budapest Az alapanyagok közül amiből csak lehet, hazait használnak, és mindent maguk készítenek el, köztük a joghurtot is, amihez a tej Hódmezővásárhelyről érkezik. A kivételek közül külön említést érdemel az új szerelem, a francia vajjal készülő, omlós croissant és a c ruffin (a croissant és a muffin keresztezése), amire a pisztáciafagylalt teszi fel a koronát.
Kedves Vendégeink! Kézműves műhelyünkben háziasan, helyben sütjük a hagyományos régi receptek alapján készülő süteményeinket. Évtizedek óta működő cukrász műhelyünk újlipótvárosi cukrászdával bővült a Hollán Ernő utca 41. szám alatt. Családi vállalkozásban működő kis csapatunk különleges tortákat, reggeli édes és sós finomságokat, kézzel fonott házi kalácsot, helyben főzött kézműves fagylaltot, parfé tortákat is készít Önöknek. Diétázóknak és cukorbetegeknek óriási választékot kínálunk. Termékeink kizárólag természetes alapanyagokból, tartósítószer, színezék és egyéb adalékanyagok nélkül készülnek. Répacukormentes készítményeinket kizárólag nyírfacukorral ízesítjük. Bejgli különlegességeinket egész évben megrendelhetik! Faller Cukrászda. Ha békebeli süteményre vágyik! Ha kézműves fagylaltot enne! Ha hagyományos zsidó recepteket kóstolna! Ha cukor- és lisztmentes süteményt keres! Ha fontosnak tartja a természetes alapanyagokat! Látogasson be hozzánk! De házhoz is visszük! Sommer András
Az Örök tél az utóbbi évek egyik legfontosabb magyar filmje, egyszerre kemény megemlékezés a kommunizmus bűneiről és elégtétel az áldozatoknak. Szász Attila és Köbli Norbert azonban nemcsak fontos, hanem nagyon megható művet is készített. 2015-ben Gulág emlékévet hirdetett a kormány, aminek az utolsó – egyben legnagyobb szabású – állomása az Örök tél elkészülte. A filmmel folytatódik az utóbbi évek művészi számvetése a múlttal: a Saul fia és az 1945 után újabb rendkívüli, a személytelen emlékmű határain messze túllépő, a kollektív emlékezetre mélyen ható magyar film született egy huszadik századi tragédiáról. Mivel a közbeszédben vissza-visszatérő vitatéma, hogy a kommunizmus bűnei még nem kaptak megfelelő mozgóképes feldolgozást, az Örök tél amellett, hogy méltó megemlékezés és tévéfilmes hivatkozási alap lehet, igazi elégtétel is az áldozatoknak. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A téma nem is kerülhetett volna jobb kezekbe a Szász Attila-Köbli Norbert párosnál.
Van díszes karácsonyfa a sarokban, ünnepi vacsora az asztalon, remény a lélekben – ami meglehetősen abszurd állapot, ha valaki akár csekély történelmi ismerettel nézi őket. '44 telén már itt voltak az oroszok, és még itt voltak a németek, a háborút pedig visszavonhatatlanul elveszíteni látszottunk. Alig hiszem, hogy létezett olyan család az országban, amelyik rettegés nélkül ünnepelt. Érdekes módon Sára Sándornak is van egy filmje, ami ugyanezzel az alaphelyzettel kezdődik. Meg is nézhetitek, hogy A vád első jelentében mennyivel kézzelfoghatóbb a feszültség. Az Örök tél ben azonban azt is teljes bizalommal fogadják, amikor pár nap múlva a fiatal anya, Irén (Gera Marina) behívót kap mezőgazdasági munkára. Nem gyanakodnak semmi rosszra: "csak három hét kukoricamorzsolás, ugyan, belefér". Nekivág hát az évszázad köztudottan egyik leghidegebb telén a "közmunkának" nyitott posztókabátban, egy kis bőrönddel, andalogva. Érzelmeket nem mutat, a lányát könny – és majdnem szó – nélkül hagyja hátra.
2018. február 23. | | Olvasási idő kb. 6 perc Sajnálhatják, akik pár évvel ezelőtt lemaradtak az Alföldi-féle Nemzeti Színház Egyszer élünk előadásáról, ami a málenkij robotra hurcolt több százezer magyarnak állított emléket. Sokkal többet megtudhattak volna erről a generációkat sújtó traumáról, mint most, amikor egy korrekt tévéfilmben próbálják elmesélni a történetét. Az Örök tél ugyan egyszerűbben, direktebben szól a nézőhöz, de nem is mutatja meg a tragédia minden aspektusát. (Vigyázat, a cikk spoilert tartalmaz! ) Gyárfás Dorka írása. – Azt mondják – pontosabban ezzel reklámozzák –, hogy elkészült az első magyar film a Gulágra hurcolt magyarokról – ez lenne Szász Attila Örök tél című munkája. Ami féligazság, hiszen jó pár film készült a magyar Gulág-történetekről eddig is, csak épp nem dramatizált formában, hanem dokumentumfilmként. Sára Sándor már rögtön a rendszerváltás után felvállalta ezt a küldetést, így született meg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, majd a Nők a Gulágon -, és a Nehézsorsúak- sorozat.
Érdemes-e várniuk arra, hogy egyszer talán hazajutnak? Milyen áron lehet túlélni a munkatábort, mennyire maradhatnak emberek ilyen körülmények között? Köbli Norbert forgatókönyvíró személyes indíttatásból fogott neki a történetnek. A nagyapja szovjet hadifogságban volt, amit "élete végéig hurcolt magában, és továbbadta a családjának, a gyerekeinek, az unokáinak ennek a súlyát". Köbli szerint pszichésen a családok a mai napig nyögik az akkori történtek súlyát, azt, hogy a nagyapáink generációja lágerekben volt. Kiemelte, hogy ez a történet nem a Gulágon, hanem a Gupvi táborában játszódik. A Gulágra, Szibériába politikai okokból vagy származásuk miatt hurcoltak el embereket, míg az Ukrajna területén lévő Gupvi lágerekbe kollektív büntetésként vittek, főleg svábokat. Körülbelül 200 ezer embernek kellett itt kényszermunkát végeznie. Úgy kell elképzelni, mint a náci lágereket, csak nem volt a végén megsemmisítés, hagyták éhen halni vagy betegségben meghalni az embereket. A táborokban jellemzően 4-5 évig voltak a foglyok, a többségük 1949-ben jöhetett haza, azzal a feltétellel, hogy soha többé nem beszélnek erről sehol.