(A két szemem, ugye, milyen nagy? És nem ragyog és nem ragyog. ) Konganak az elhagyott termek, A bús falakról rámered Két nagy, sötét ablak a völgyre. (Ugye, milyen fáradt szemek? ) Örökös itt a lélekjárás, A kripta-illat és a köd. Árnyak suhognak a sötétben S elátkozott had nyöszörög. (Csak néha, titkos éji órán Gyúlnak ki e bús, nagy szemek. ) A fehér asszony jár a várban S az ablakokon kinevet. Ady Endre: A türelem bilincse Üzenem: Vedd magadra a türelemnek Rozsdás bilincsét S ha talán rossz a zár, Várj, míg megigazíthatom. Bilincsem voltál, Bilincsed voltam, Bilincs volt egész életünk, Szerelmünk és Napunk, Kikapóságunk és hűségünk, Csókunk, elernyedésünk, lángunk, Téves, sok esküvésünk, De jó bilincs volt, Derék béklyó S rabok voltunk volna mindétig, Ha nincs rabság és nincs bilincs. Vedd hát az utolsót, A legszerelmesebbet, A türelem bilincsét S várd, hogy mihamar Kegyetlenül lezárom. De várd, De akard a végső rabságot, Minden élet s öröm tetejét: A türelmet, Akarom, Üzenem. Ady Endre: Nem adom vissza Visszaadok én mindent, Ha visszaadni lehet.
Rendelteték, hogy néhány ember. Tépődjék, sírjon mindhiába S hogy meg ne értsék... Néhány ember Ezernyi éve így csinálja... Rendelteték, hogy dalba sírja Néhány szegény bolond a lelkét És hogy úgy sírja mindig dalba, Hogy soha-soha meg ne fejtsék, Hogy amíg jár-kél a világon, Álmodozó bolondnak hívják, Hogy a lelkét borítsa ködlő, Dalokban zsongó, játszi hívság. Óh, én tudom, hogy gyönge szómban Csak gyáva vágy az, ami vadság, Hisz lelkem minden pillanatja Romlást hozó, csodás igazság. Ködön keresztül, vaksötéten, Meg nem fejtett titkokba látok S átkozottként kell rejtegetnem Ezer csodás, igaz világot. Nagy éjeken szeretnék szólni: Nem, nem birok tovább bilincset, Nem, nem birok tovább titkolni Ennyi világot, ennyi kincset. Világrontó nyilatkozásnak Égből lopott lángjától égek!...... S miket leírok, elpanaszlok - Csak szóba ömlő semmiségek!... Ady Endre: A mese meghalt Mese-zajlás volt. Még élt a Mese S egy tavaszon én valakire vártam. Mese-zajlás volt. Zajlott, sírt a vágyam, Parthoz sodort egy illatos mesét, Parthoz sodort egy kósza asszony-árnyat.
Ady Endre egyetemi tanulmányainak félbehagyása után fordult az írás felé. Első kötete 1899-ben jelent meg Versek címmel. De amikor Adyra gondolunk, a versek mellett eszünkbe jut a költő izgalmas és viharos szerelmi élete is. 22 évesen költözött Nagyváradra, ahol a Szabadság című lap munkatársa lett és belevetette magát a város pezsgő éjszakai életébe. Váradi újságíróévei alatt ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, akit később az ország Lédaként ismert meg Ady szenvedélyes, mély érzésű verseiből. 1903-ban jelent meg a költő második, Még egyszer című kötete, amelyben már szerepeltek az új múzsája által ihletett alkotások is. Később Léda bíztatására és az ő társaságában utazott Párizsba, a városba, ami szintén termékeny táptalajt biztosított Ady lírai hangjának kibontakozásához. Ady és Léda viszonyát – amit a nő férje, Diósy Ödön elnézéssel szemlélt –, valamint viharos szakításaikat, ellentmondásokkal teli viszonyukat számtalan versben örökítette meg a költő. 1906-ban jelent meg Ady harmadik, és talán legfontosabb kötete, az Új versek, ami mérföldkőnek számít a magyar líra történetében.
Hol szedte? Merre? Nem tudom, de szép, Új mese volt ez s az árny csodasápadt. Mindig szerettem árnyat és mesét: A legszebb mesét és a legszebb árnyat Egy babonás tavaszi éjszakán Addig kérleltem, míg életre támadt. Mese-zajlás volt. Még élt a Mese. Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese Ugyanez éjjel. Bénán, félve, fázva, Élő mesére s élő asszonyára Riadtan néztem. Nem az én mesém. És ez az asszony, ez a csodasápadt? Ez Minden-asszony, ez nem az enyém. Tolvaj a lelkem, idegen csodákat, Idegen árnyat terem és mesét: A mese régi s rizsporos árnyat Kérleltem egy tavaszi éjszakán; Mikor a vágyam utolszor megáradt. Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese. Ady Endre: Mert engem szeretsz Áldott csodáknak Tükre a szemed, Mert engem nézett. Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek. Áldott ezerszer Az asszonyságod, Mert engem nézett, Mert engem látott. S mert nagyon szeretsz: Nagyon szeretlek S mert engem szeretsz: Te vagy az Asszony, Te vagy a legszebb. Ady Endre: A vár fehér asszonya A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott.
Az országos ismertséget és az áttörő sikert azonban következő verseskönyve, az 1908-ban megjelent Vér és arany hozta meg számára. Ugyanebben az évben indult a Nyugat, aminek alapításában tevékeny részt vállalt, és élete végéig a lap munkatársa volt. 1912-ben végleg szakítottak Lédával. Életének utolsó éveit Boncza Bertával, Csinszkával töltötte, aki rajongóból lett Ady felesége, és akinek az egyre betegebb, törékenyebb és visszahúzódóbb költő mellett egyáltalán nem az a pezsgő társasági élet jutott osztályrészül, amire vágyott. Léda és Csinszka Ady halála után is nyílt ellenszenvvel viseltetett egymás iránt. 15 évvel később, Léda temetésén ugyan megjelent Boncza Berta, de koszorúját Diósy Ödön eltávolította felesége sírjáról. Ady Endre verseinek egyedülálló válogatását vagy Szabó Magda karácsonyi írásait 9 000 Ft feletti vásárlás esetén 599 Ft-ért vásárolhatja meg bármelyik Libri Könyvesboltban vagy a oldalon.
Diósadi Ady Endre: Ady András Endre, Érmindszent, ma Adyfalva, 1877. nov. 22. – Budapest, Terézváros, 1919. jan. 27. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. Baka István: Háborús téli éjszaka Ady Endre emlékének VIII (Passio) Krisztus-éjszaka, tenyered átszögezték a csillagok. Tücsökcirpelés - tehetetlen kínban fogad csikorgatod. A Mindenség feszületéről hogy nézel engem, Éjszaka! Még meddig hordja arcod e Veronika-kendő Haza? Vérző vonásaid letörli talán mirólunk a jövő. Borulj ránk, Megváltó Sötétség, Te sorsunkká feketedő! Peregnek még harminc ezüstként kalászból a búzaszemek.
Ennek magyar megfelelője a betlehemezés. A betlehemi játékokhoz több népdal is keletkezett, melyek közül néhány népdalgyűjtés során vált ismertté. Magyar eredetű karácsonyi énekek A középkorban vélhetően nem keletkeztek hazai karácsonyi dalok, csak betlehemes népi énekek. A XVIII. században változik mindez meg. Persze, érthető is a történelmi körülmények ismeretében. A török 150 éves uralma nem kedveztek a magyar nyelvű karácsonyi dalolásnak. Így nem meglepő, hogy első saját ünnepi szerzeményeink a török kiűzése utánra datálhatók. Karácsonyi énekek dalok magyarul. A legismertebb otthon is énekelt magyar karácsonyi dallamok története 1. Mennyből az angyal Ez a magyar dal tekinthető a legrégebbi hazánkban énekelt karácsonyi éneknek. Bartók Béla gyűjtötte és sokáig erdélyi eredetűnek tartották. Majd az 1798 körül elhunyt Heves megyei boconádi plébános, Szentmihályi Mihály énekeskönyvében bukkantak rá. Vélhetően ő írta. Ami biztos, hogy Herschmann István-féle 1767–1768-as énekeskönyvbe kézzel lejegyzett formája a legkorábbi forrása.
Korábbi cikkünkben már olvashattatok érdekességeket a karácsonyi ünnepekről ( Történelmi érdekességek a karácsonyról). Most a legismertebb karácsonyi dalaink történetét mutatom be röviden. Ünnepi dalainkat már gyermekkortól kívülről fújjuk, azonban eredetüket, keletkezésük idejét, vagy hogy miről szólnak legtöbbször nem is sejtjük. Az első világi karácsonyi énekek Az első karácsonyi énekek még a IV. századra tehetők. Azonban ezeket Assisi Szent Ferenc ideje előtt nem énekelték a templomokban (XII. sz. vége). Azt gondolták, nem való az ünnep szentségéhez, illetlennek számított. Szent Ferenc miután a legnagyobb ünnepnek tartotta Jézus születését, ezért a szó minden értelmében ünnepelni hívta a híveket. Míg korábban a templomban megszólaló dalok kizárólag egyházi darabok voltak, Szent Ferenc bevitte a népi öröménekeket az egyház falai közé. A legnépszerűbb karácsonyi dalok gyerekeknek. Az otthoni karácsonyi dalok éneklése és hallgatása pedig egy régi angol hagyományból ered, mely során énekkel kívántak minden jót a szomszédaiknak a britek.
Száncsengő Leesett az első hó Gyere szánkózni de jó! Titkot rejt a hó kupac Hali-hali-hali-hó!
Karácsonykor csak az első két versszakát éneklik, mert csak ez illik az ünnepekhez. A címe is a dal eleje lett, Jingle Bells. Arra a csengőfajtára utal, melyet a lóvontatta szánkókon a lovak nyakába kötöttek, hogy az egymással szemben közlekedő szánkók ne ütközzenek össze. A hó ugyanis elnyelte a szánkók és a lovak zaját, így a szemből érkező másik szánkót nem lehetett volna időben észrevenni a csengők csilingelése nélkül. 1965-ben a Jingle Bells volt az első dal, amit az űrből sugároztak, amikor a Gemini űrhajósai elénekelték. Karácsonyi énekek dalok gyerekeknek. Bing Crosby 4. Fehér karácsony A White Christmas Irving Berlin 1942-es szerzeménye Bing Crosby előadásában a Guinness Rekordok Könyve szerint minden idők legkelendőbb kislemeze volt: 170 millió darabot adtak el belőle. Hasonló cikkek: Történelmi érdekességek a karácsonyról Rudolf, a piros orrú rénszarvas története Ha tetszett, b átran oszd meg barátaiddal a Facebookon, és/vagy lájkold az oldalunkat! Hozzászólások hozzászólás