A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a műszaki képzési terület további alapképzési szakjai. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. TOP 25 legjobban fizető szakma 2021. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. A képzési idő félévekben: 4 félév A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-56 kredit; A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 10-30 kredit; A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46-60 kredit; A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
Előbbi a metallurgiai jellegű, utóbbi a képlékeny alakító üzemek mérnökigényét elégítette ki. Az 1960-as évek elejétől átalakult a képzés struktúrája és tartalma, a metallurgus szakon létrejött az öntő ágazat. A képzés korszerűsítése jegyében 1972-ben a fémalakító szakon belül megalakult a fémtani ágazat. Arany, ezüst és bronz tanulmányi emlékérmek elő- és hátlapja A Kar az 1960-as évek végétől tanulmányi emlékérem mel ismeri el a kimagasló tanulmány eredményt elérő hallgatókat. Az érmeket hagyományosan a március 15-i kari ünnepség keretében adják át. Az 1987-ben bevezetésre került "modultanterv" eltörölte az ágazatokat, maradt a két metallurgus és a fémalakító szak. Ezeken belül azonban szélesebb körben lehetett ágazódni és képzést szerezni. Az 1992-ben létrejött tanterv bevezette a szakirányokat, melyek megnevezése az oklevélben is szerepelt, ezek: fémmetallurgiai, öntő, szerkezeti anyagok, energiagazdálkodás, vasmetallurgiai, alakítástechnológiai, automatizálási, környezetvédelmi és minőségbiztosítási.
Ön a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Műszaki Intézet jogelődjének, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar ának az archív honlapját böngészi. Az oldalon fellelhető információk már nem frissülnek, időközben aktualitásukat veszthették. Az aktuális információkhoz kérjük, látogasson el a Műszaki Intézet új oldalára: Amennyiben a felvételi eljárással, vagy annak valamely lépésével, a szükséges dokumentumokkal/igazolásokkal kapcsolatban van kérdése, az alábbi e-mail címen érdeklődhet: muszaki [kukac] uni-mate [pont] hu Az elektronikus jelentkezés és a dokumentumok elektronikus feltöltésének határideje (): 2021. november 15. ( A dokumentumok - szükség esetén - postai úton is beküldhetők a következő címre: "2022. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi jelentkezés" Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220. ) MESTERKÉPZÉSBEN MEGHIRDETETT SZAKOK Nappali munkarendű képzések Képzés-szint Munka-rend Fin. forma Meghirdetett képzés Önköltség (félév) Képzési idő (félév) Kapacitás min. < max.
Jelenlegi arculatát 2008-ban nyerte el, egyike a Békéscsaba városában található műemlékeknek. 2007-ben elnyerte A múzeum 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét. Gyűjteményeiben jelenleg több mint 250 000 régészeti, 11 000 néprajzi, 64 000 történeti dokumentum és tárgy található, a természettudományi gyűjtemény mintegy 32 000 tételt tartalmaz. Munkácsy Negyed. Világviszonylatban is kiemelkedő műtárgy-együttese a Munkácsy relikvia- és festménygyűjtemény, mely 575 tárgyat és dokumentumot valamint 10 és festményt számlál. Alapját azok a relikviák alkotják, melyeket a világhírű festő özvegye hagyományozott a múzeumra, és amik az 1930-as évek elején érkeztek meg Békéscsabára. Munkácsy Mihályon kívül az országosan is ismert nevek közül Gyóni Géza költőnek és Féja Géza írónak szintén jelentős hagyatéka található a múzeumban. A néprajzi anyag meghatározó része a szlovákok hagyományos kultúráját – ezen belül is elsősorban Békéscsabáét – reprezentálja, de a Békés megyében élő magyar, szerb és román közösségek tárgyi kultúrájának emlékei szintén megtalálhatóak a gyűjteményben.
Békéscsaba: Békéscsabai Múzeum-Egyesület, 1914 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve 1914–2014: a Közművelődés Házától a Munkácsy Mihály Múzeumig. Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899–1999. Szerk. : Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba: Munkácsy M. Múz., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Vass István, G. : A békéscsabai múzeum története. Békéscsaba: Békéscsaba Vár. Tcs., 1979 (Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár) Vass Márta: Így kezdődött a békéscsabai múzeum. In: Békés Megyei Népújság, 40. 275. szám (1985. november 23. ) 7. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Kapcsolódó irodalom Czeglédi Imre: Békéscsaba, Munkácsy Emlékszoba. Budapest: Tájak, Korok, Múzeumok Egyes., 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Gécs Béla: Békéscsaba anno... A közművelődés házától a Munkácsy Múzeumig. In: Heti Mérleg, 4. Békéscsaba munkácsy múzeum nyitvatartás. 7. sz. 8. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) Grin Igor: Békés öröksége.
A beérkezett pályamunkákat hozzákapcsolják a szervezők a Mézes Gondolatok című vándorkiállításhoz. Az érdeklődők meg is tekinthetik majd az alkotásokat a Múzeumban április 24-ig, hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum