Lotz Károly Született 1833. december 16. Bad Homburg vor der Höhe Meghalt 1904. október 13. (70 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Lotz Károly témájú médiaállományokat. Lotz Kornélia portréja ( 1890 körül) Lotz Károly síremléke a budapesti Kerepesi temető díszparcellájában (28-díszsor-40). Pásztor János alkotása Lotz Károly ( Bad Homburg vor der Höhe, Hessen tartomány, 1833. december 16. Filmhíradók Online / Festményrestaurálás [Lotz Károly festményei a Képzőművészeti Főiskola folyosóin]. – Budapest, 1904. október 13. ) német származású magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet jelentős képviselője. Élete [ szerkesztés] Wilhelm Christian Lotz és Antonia Höfflick (Höfflich) nyolcadik gyermekeként született a Bad Homburg vor der Höhe nevű településen, Hessen tartományban. Apja Gusztáv hessen-homburgi herceg kamarásaként (udvarnok, Hofintendant) szolgált. Jelen volt a bécsi kongresszuson is, és amikor Homburg képviselője, Sinclair báró hirtelen elhunyt, rövid ideig ő látta el az ügyvivői feladatokat. Gusztáv herceget, aki osztrák katonai szolgálatban állt, 1817-ben Erdélybe vezényelték a csapataival.
Falképei a velencei barokk freskófestészet hatását tükrözik, bravúrosak, könnyedén elegánsak. Időtállóbbak finom színezésű vázlatai, vonzó arcképei és mitológiai tárgyú festményei. Lotz károly festményei. Ezeken gyakran nevelt leányai, Ilona és Kornélia voltak modelljei. Kornéliáról festette lányaktjait is. Számos képmása és aktja a Magyar Nemzeti Galériában található. Ismertebb alkotásai: Egyetemi Könyvtár (1875); Régi Műcsarnok (1877); Keleti pályaudvar (1884); Operaház nézőterének mennyezete (1884); Párizsi áruház (1885); MTA nagytermének két triptychonja (1887-91); Tihanyi apátsági templom (Székely Bertalannal és Deák Ébner Lajossal; 1889-90); budai Mátyás-templom (Székely Bertalannal, 1892-83); a Kúria (ma Magyar Nemzeti Galéria) nagy csarnoka (1894); az Országház lépcsőháza (1896-97); a Bazilika pillérmozaikjai, kupola- és boltívképei. (1894-99)
Keletkezési ideje a galéria szerint 1876 körül. "Bőség és Remény allegóriája a palota építtetőjének foglalkozását is felidézi, hiszen a hagyományosan horgonnyal ábrázolt Remény fekvő, profilban ábrázolt erényalakjának bal kezében a kereskedői előrelátást és szerencsét jelképező rózsát tart, míg a feje fölé a rajzolói-festői bravúrt megmutatandó, a háttal ülő Bőség aktja bőségszarut emel, a kereskedelemmel elnyert gazdagság jelképeként. A kompozíciót kiegyensúlyozottan ritmizálja az alakok egymásra válaszoló bal karjának mozdulata, míg a Bőség felemelt karja és az annak vonalát ellentétesen megismétlő drapéria körülöleli az alak felsőtestét, a bőségszaru elhelyezkedésére pedig a Remény köpenyének elrendezése válaszol. " Források: 148. oldal Azonosító 35324 Látogatás Frissítve 2020. 17. 00:42 Publikálva 2018. 09. 14. 23:59 Szerkesztések "Az Ádám-palota erkélyének festményei" c. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 405974 Feltöltve 2020. 06. 13. 23:45 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged?
Magyar tévéfilm (1985) A vén bakancsos és a fia, a huszár Szigeti József népi színműve Gobbi Hilda főszereplésével. Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnénak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhezmenésével akarja elérni. Az ármánykodás jégrecsúszik, a fiatalok szerelme győzedelmeskedik. Mikor lesz A vén bakancsos és fia, a huszár a TV-ben? A vén bakancsos és fia, a huszár című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást!
A vén bakancsos és fia, a huszár: szerepkép Frici alakja a népszínműben Saved in: Corporate Authors: Nemzeti Színház (Pest) Other Authors: Szigeti József (1822-1902), Feleki Miklós (1818-1902) Format: Photo Published: Pest: Nyomt Rohn A, 1857 Subjects: Szigeti József > (1822-1902) Tóth Soma > (1830-1886) szerepkép Pest Online Access: Elektronikus dokumentum Tags: Add Tag No Tags, Be the first to tag this record!
(Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató 1921. november (Fővárosi Nagymozgó, Emke) repríz 388/1922 cenzúrahatározat Külső forgatási helyszínek Szászfenes Hója erdő Filmtechnikai specifikáció Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hossza a korabeli források szerint: 1540 méter, hossza a 388/1922 számú O. M. B. határozat szerint: 1351 méter. A Romániában 1932-ben forgalmazott kópia hossza: 1300 m Fellelhetőség, források kópia MNFA, (1450 méter, fekete-fehér, magyar inzertek) fotó MNFA Fotótára, (14 db), OSZK Színháztörténeti Tár (5 db) Bibliográfia Színházi Újság, (Kolozsvár) 1917/30 Esti Lap (Kolozsvár) 1918/52, 53; Mozihét, 1921/7 Elite Mozgószínház műsora (Győr 1922) (OSZK kisnyomtatványtár) Belügyi Közlöny, 1922. 2308. p. Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára. ) 50, 50/c. 123. p. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 356. p. Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). 1965. 48. p. Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930).
2021-08-17 15:03:02 Film - Mozi - TV - Kult film kritika rendező Az 1917-ben megjelent mű Szigeti József 1858-as, nagy sikerű népszínművét adaptálja filmvászonra. Forgatókönyvíróként Janovics Jenő jeleskedik, aki hűséges marad az eredeti mű szövegéhez. A rendező maga is Janovics ötleteire hagyatkozik, mint ahogy ez kiderül Nemeskürty István filmtörténetéből. __GA__Személyes érdeklődésemet a témában leginkább a főszereplők gondos felépítése és a népies moralitás...
Élő színházra csak élő színházzal méltó válaszolni. Meg kell találjunk egy érvényes (valóságos) de mégis groteszk játékstílust, szemérmetlenül használva a XX. századbeli színház pazar eredményeit, egy játékstílust, amely személyes vallomás is, tanúságtétel, színházi gyökereinkről, gyengécske ízlésünkről, meghatóan szimpla álmainkról, mitikusan kérkedő, győzni vágyó szüntelen nyomorúságunkról.
A történetben Ilon, a zsugori és nagyravágyó korcsmárosnak a lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám apja ármánnyal elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Az fondorlat azonban félresiklik, amikor Lidi egy igazi furfangos csellel barátnője, Ilon segítségére siet, így végül a fiatalok szerelme győzedelmeskedik. A Shakespeare-i vígjátékokat idéző történetben van szerelem, ármány, féltékenység, kapzsiság, emberi lelemény és butaság, rengeteg humor, egyszóval minden, ami egy kiváló színházi estéhez kell.