Vermont / Márkák KARL LAGERFELD Szereti az eredetiséget? Az általánosság untatja? Fedezze fel velünk Karl Lagerfeld világát! A fesztelen párizsi stílust és a rock-chic elegancia tökéletes keverékét. Karl hihetetlenül eredeti, néha végletes, de mindig feltűnő. Néhány legendás mondása is ezt bizonyítja: "A divat olyan játék, melyet komolyan kell játszani. " vagy "Az unalom bűn! " Egyet ígérhetünk, Karl világában soha nem fog unatkozni.
990 Ft 89. 990 Ft Elérhető méretek: 43 -20% Prémium Karl Lagerfeld 85. 990 Ft 107. 990 Ft Elérhető méretek: 44 Prémium Karl Lagerfeld 28. 990 Ft Elérhető méretek: 41 -11% Prémium Karl Lagerfeld 63. 990 Ft 71. 990 Ft Elérhető méretek: 43 Prémium Karl Lagerfeld 68. 990 Ft Számos méretben elérhető Prémium Karl Lagerfeld 46. 990 Ft Elérhető méretek: 41, 42, 43, 44, 45, 46 Prémium Karl Lagerfeld 68. 990 Ft Számos méretben elérhető -41% Prémium Karl Lagerfeld 50. 990 Ft Elérhető méretek: 42
-15% Extra -20% Ingyenes szállítás 46 400 Ft Kód nélkül 58 000 Ft Eredetileg 68 200 Ft Extra árak kóddal EXTRA20 Kód levásárolható a kosárban Az akció végéig már csak 97 óra 7 perc 9 másodperc Készleten> 5 darab Ingyenes kiszállítás, e termék vásárlásánál Leírás Kérdés Árú kódja: Z_KL61220_WHITE LEATHER/SILVER Van kérdése erről a termékről? Vagy hívjon erre a számra +420 773 003 448 vagy írjon A STYLISTÜNK SZIMONA SEGÍT MOST EZ A TRENDY -10% Extra -20% újdonság
MIRE NINCS HATÁSSAL A HAVI MINIMÁLBÉR EMELKEDÉSE? A társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor a tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak tekinteni. Például: a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban 48. 300 forint, februárban pedig 50. 220 forint, a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak ha tevékenységük nem középfokú végzettséghez kötött, 2021 januárjában legalább 161. 000 forint, februártól pedig havonta legalább 167. 400 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a társadalombiztosítási járulék alapja 2021. januárban legalább 210. Ekkor kötelező garantált bérminimumot fizetni. 600 forint, februártól pedig legalább havi 219. 000 forint, megbízási jogviszonynál a járulékalapot képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48.
A bírói jogértelmezés szerint ugyanis ez csak akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Az ellenkező értelmezés az egyenlő bér elvébe ütközne, hiszen ezzel a magasabb végzettséggel nem rendelkező, ezáltal kevésbé értékes munkát végző munkavállaló is azonos bérre lenne jogosult, mint magasabban képzett kollégái. Előfordulhat, hogy az egyébként végzettséghez nem kötött munkakörre felvett munkavállalót a munkáltató - átirányítás keretében - ideiglenesen olyan feladatra utasítja, amihez viszont már előírás a garantált bérminimumra jogosító végzettség. Júliustól több a szakmunkásbér 50 év felett. Ha e végzettséggel a munkavállaló rendelkezik, akkor mindaddig meg is illeti a garantált bérminimum, amíg e feladatokat látja el. A munka törvénykönyve szerint ugyanis ilyenkor a munkavállaló a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Kártyás Gábor blogja
Amikor a cég úgy dönt, hogy szeretne új munkavállalót foglalkoztatni, akkor felmerül a kérdés, hogy minimálbért vagy garantált bérminimumot kell-e fizetnie Neki minimálisan?! Ahhoz, hogy ezt egyszerűen el tudjuk dönteni, segítségünkre van a FEOR kódok listája. Az 1. főcsoportot vizsgálnunk nem kell, miután ebbe a csoportba a vezetői, felsővezetői munkakört betöltő munkavállalókat kell besorolni, így nekik a garantált bérminimum kötelező! A 2. főcsoportba tartoznak a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, tehát esetükben is legalább a garantált bér alkalmazása kötelező. A 3. főcsoportba sorolt foglalkozások a nem egyetemi szintű egyéb felsőfokú vagy legalább középfokú végzettséget igényelnek. Legalább a garantált bér alkalmazása ezen foglalkozások tekintetében is kötelező. A 4. 5. 6. 7. 8. főcsoportba sorolt foglalkozások (irodai és ügyviteli, kereskedelmi és szolgáltatási, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, ipari és építőipari, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői foglalkozások) érettségire épülő szakképesítést vagy szakközépiskolai végzettséget vagy alapfokú végzettség utáni szakmunkásképzői végzettséget igényelnek.
Habár tömeges jelenségről nincs szó, az ellenőrzési tapasztalatok alapján a legtöbb esetben a garantált bérminimum megfizetését akarták elkerülni a munkaadók: a munkakörök módosításával papíron olyan feladatra osztották be a munkavállalót, amelyhez nem szükséges a középfokú végzettség, így nem kényszerültek béremelésre. A bérminimum meg nem fizetése tévedésből is előfordult, a szabályozás rossz értelmezése miatt. A munkaanyag szerint több munkáltató hivatkozott arra, hogy a vonatkozó jogszabályi háttér bonyolult, túl szerteágazó a rendeleti szabályozás. Kifogásolták, hogy nehéz eligazodni a jogszabályok között, különösen a speciális munkaköröknél. Sokszor az nem egyértelmű számukra, hogy mely munkakörökben kell garantált bérminimumot fizetni, és visszaélésre ad lehetőséget, ha a munkáltató olyan munkavállalót alkalmaz, aki ténylegesen nem rendelkezik a jogszabály által az adott munkakörhöz elvárt végzettséggel. A legtöbb szabálytalanság a minimálbérrel és a garantált bérminimummal a vendéglátás, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén történt, ennek oka, hogy ezekben az ágazatokban a legjellemzőbbek a kötelező legalacsonyabb keresetek.