konyha konyha tervezése ötletek konyhára Mindenkinek gondot okoz az ételkészítéskor keletkező különböző, gyorsan bomló és rothadó szerves hulladékok eltüntetése. A hulladékdaráló (konyhamalac) gyorsan és biztonságosan megszabadít bennünket ezek nagy részétől. Ez a daráló tulajdonképpen egy beépített konyhagép, amelyet közvetlenül a mosogatótálca alá kell felszerelni. Működésének a következő feltételei vannak: mosogatómedencének 92 mm átmérőjű lefolyója legyen, a daráló csatlakozzon az elektromos hálózathoz és a lefolyóba. Ember a természetben - 4. osztály | Sulinet Tudásbázis. A hulladékdaráló működésének vázlata Nálunk a konyhamalac egyelőre még ritkaságszámba megy a konyhákban, pedig a működése nagyon egyszerű. Megengedjük a hideg vizet, bekapcsoljuk a darálót, és az előzőleg a mosogatómedencébe szórt hulladék belejut a darálóba. Az összezúzott hulladék a vízzel együtt a csatornahálózatba távozik. A konyhamalacot soha nem szabad szárazon működtetni, a darálás alatt hideg vizet kell folyatni. Ma még csak a kimondottan modern konyha van felszerelve hulladékdarálóval A hideg víz hatására kicsapódnak a zsírok, amik aztán bevonatot képeznek a többi hulladékon, így azok nem rakódnak le a konyhamalac felületén és a csatornacsöveken.
A környezetbarát hozzáállás otthon kezdődik: közvetlen környezetünkben érdemes először csökkentenünk a háztartási hulladékot. Hogyan tehetjük ezt meg? Talán nem fog menni egyik napról a másikra a háztartási szemét csökkentése – de rá fogunk jönni, hogy ennek mérséklésével máris közelebb lépünk a környezettudatos magatartáshoz. Az újrahasznosítás lényege, hogy újra használhassunk, újra teremthessünk valamit a hulladék anyagból. Az újrahasznosítás nagyon fontos, de az ehhez vezető úton az első lépés a háztartási hulladék mennyiségének csökkentése. Vegyük át az irányítást a folyamatosan gyűlő szemét felett! Módszerek a háztartási szemét csökkentésére: Az "utánam az özönvíz" mondás tökéletesen illik a helyzetre. Soha ne égess hulladékot!. Amint tisztába tesszük ezeket a fogalmakat: "újrahasznosítás", "csökkentés" alkalmazni tudjuk a technikát, mégpedig a szebb jövő érdekében. Az afféle hozzáállás, mint pl. "források lesznek, amíg mi is létezünk. Messze van még az az idő, hogy kifogyjanak" – nos, sajnos ez naivitásról árulkodik.
A hideg víz emellett a konyhamalac motorját is hűti. Nagyon fontos tudni, hogy milyen hulladékok mehetnek keresztül a hulladékdarálón, és milyeneket nem szabad beleengedni. Pépesíthetünk benne zöldségmaradékokat, diót, tojáshéjat, húst, halat, csirkecsontot, különböző gyümölcsöket magostól is, tésztaféléket, rizst, valamint meghagyott ételmaradékokat, akár papírszalvétával együtt, továbbá leviszi a teafüvet és a kávézaccot is. Nem tanácsos azonban beleengedni a rostos élelmiszerek – kukoricacső, zellerlevél, póréhagymalevél – maradványait, mert azok belegabalyodhatnak az őrlőszerkezet késeibe. Ezenkívül ne kerüljenek bele halak erősebb csontjai, kagylók) és semmiképpen nem juthat bele üveg, alumíniumfólia, zsineg, textília, műanyag. A hulladék visszatér, mint a bumeráng – Öko-völgy Alapítvány. Nem valók a konyhamalacba agresszív vegyszerek és forró olaj sem. Víz-és áramfogyasztása elenyésző. Nagyobb mennyiségű hulladék beleengedésekor sem érhet bennünket baj, mert van benne túlterhelés elleni védelem, amely ilyen esetben leállítja a berendezést.
Adjuk tovább! Mielőtt kidobnánk egy régi tárgyat, gondoljuk meg, nem tudnánk -e inkább elajándékozni! Az orvosi és kórházi rendelőkben gyakran van szükség magazinokra, gyerekjátékokra és könyvekre. Sok jótékonysági szervezet vesz át bútort, elektromos készüléket. A régi könyvek, iskolai tankönyvek jótékonysági szervezetek segítségével eljutnak a rászorulókhoz. A méhészeknek és a piacon házi lekvárt árusító néniknek mindig szükségük van üres befőttesüvegre. Az állatkereskedések gyakran szívesen fogadják az újságpapírt, hogy almot készítsenek belőle. A régi szemüvegek is új gazdára lelnek: sok országban szívesen fogadják őket a rászorulók. Figyeljük az ilyen jellegű felhívásokat! A jótékonysági szervezetek gyakran gyűjtenek ruhát, ágyneműt és egyéb textíliákat, hogy azokat pénzzé tegyék, szétosszák a rászorulók közt, vagy ipari ronggyá dolgozzák fel, és úgy értékesítsék. Gondos válogatás Ha a hasznosítható hulladék közé olyan dolog keveredik, ami nem oda való, a teljes hulladékmennyiség értéktelenné válhat – éppen ezért nagyon fontos a gondos válogatás.
A szeméttartónak helyet adó alsó szekrényeken lehetnek nyílóajtók, gördülő kihúzható ajtók vagy a legmodernebb, érintésre reagáló ajtók. Ez utóbbi esetben elég csak kézzel vagy térddel egy kicsit megnyomni az ajtót és az magától kinyílik; a csukódás is csendesen és lassan megy végbe. Világítás a konyhában Mosogatótálca és a mosogatógép a konyhában
Szemétgyűjtés a környezetünkben Mit tehetsz a környezetedért? Ne vásárolj felesleges dolgokat, amelyek hamar a szemétbe kerülnek! Ültess minél több fát, bokrot, virágot, vess füvet! Csökkentik a zajt, felfogják a port, megkötik a csapadékvizet. Takarékoskodj a vízzel! Ne szemetelj! A zaj is ártalmas a szervezetre, elég, ha csak te hallod a zenét! A Föld napja Nagyon jó, hogy létezik "Föld napja". Ilyenkor kicsit jobban figyelünk a környezetre. Tisztítjuk a környezetünk, és ez a Földnek április 22-én igazi névnapi ajándék. Készíts plakátot te is a Föld napjára! Szemétgyűjtők a Föld napján
A légmentesen záró fedelű befőttesüvegekben fűszereket, rizst, lencsét és más száraz hüvelyeseket tarthatunk. A befőttesüvegekben salátaönteteket és mártásmaradékokat is tárolhatunk; e folyadékok könnyebben kimoshatok az üvegből, mint a műanyag edényekből. A műanyag üdítőitalos palackok tetejét levágva remek tölcsért kapunk, amelyet a konyhában vagy a ház körül is használhatunk. A régi fűszeres üvegeket mossuk ki, s ezekben tartsuk az olyan apró holmikat, mint a befőttesgumik, a biztosítótűk, a gemkapcsok vagy a szegek és a csavarok! A kis konzervdobozokból mutatós gyertyatartó lehet. Ruhák és textíliák A hajdan szebb napokat látott textíliák is felhasználhatók. A régi pólók kitűnően megfelelnek a barkácsoláshoz és a festéshez. Kalapáljuk le az éleket, majd töltsük meg a dobozokat vízzel, és tegyük a fagyasztóba! (A jég megakadályozza, hogy a doboz behorpadjon, amikor szöget verünk bele. ) Vágjunk ki egy papírdarabot, amely a doboz köré tekerhető, és rajzoljuk ki rajta a mintát, amely mentén kilyuggatjuk.
Mi kerülhet a komposztba és mi nem? – Egyre többen teszik fel ezt a kérdést magukban, amikor a zöldhulladék komposztálásába kezdenek. De mi kerülhet a komposztba és mi nem? Magyarország lakossági hulladéktermelésének 20-30%-a csak zöldhulladék, ami megfelel körülbelül 800 000 tonnának. Ezt a leírva is hatalmas számot komposztálással könnyedén csökkenthethetjük és értékes úgynevezett mesterséges humuszt állíthatunk elő, amit könnyedén visszaforgathatunk a talajba. Mi kerülhet a komposztba? - Agrofórum Online. A komposztálás a zöldhulladék legegyszerűbb újrahasznosítása! A folyamatban mi emberek csak indikátor szerepet töltünk be: összehordjuk a zöldhulladékot megfelelő összetételben és a munka javarészét a természet végzi el helyettünk. Egy egyszerű komposztáló láda raklapból. 5 legegyszerűbben komposztálható zöldhulladék A háztartási zöldhulladék komposztálásához tisztában kell lenni azzal, hogy mi kerülhet a komposztba, illetve mi nem. Ehhez adok egy kis segítséget az alábbi videóban, ahol bemutatom az 5 legegyszerűbben komposztálható zöldhulladékot, illetve lentebb tételesen felsorolom a többit is.
Mivel a lakásunk nem kertkapcsolatos, a komposztálásra szánt dolgokat nem tudom azonnal a kertbe vinni, így ezt a konyhában gyűjtjük. Vagy egy külön edényben, vagy ami a legjobban bejött nekem erre a célra, az egy drogériában kapható komposztáló papírzacskó. Ezt több szempontból is ajánlom: egyrészt nem drága, másrészt újrahasznosított anyagból készül, harmadrészt teljesen lebomló. Így ha megtelik, egyszerűen csak a komposztba dobom. A városban sem büdös a komposztálás - HáziPatika. Ha rászánjátok magatokat a komposztálásra, nagyon meg fogtok lepődni, hogy mennyi szerves hulladék keletkezik főzés közben a konyhában! Ezek a komposztban maximálisan újrahasznosulnak, másrészt sokkal kevesebbszer telik majd meg a háztartási kuka. Két év után teljes bizonyossággal állítom, hogy ez a papírzacskó tényleg száz százalékban lebomlik, ellentétben a lebomlónak mondott nejlonzacskókkal, aminek évek múltán is lesz maradványa. Nem is beszélve az egyre nagyobb veszélyt jelentő mikroműanyagokról. Ha valaki finnyásabb alkat, és nem akarja egy papírzsákba gyűjteni a komposztot, az háztartási boltokban beszerezhet mindenféle szép dobozokat is.
A kiskerttulajdonosok egyik legnagyobb dilemmája, hogyan kezeljék a keletkező szerves hulladékot. Kora tavasszal kezdődnek a kerti munkák. Az avar gereblyézése, az első fűnyírás, a fák ritkítása, a bokrok, sövények metszése egyaránt hulladékkal jár. A kiskerttulajdonosok egyik legnagyobb dilemmája, hogyan kezeljék a keletkező szerves hulladékot. A házi komposzt aranyat ér, de könnyen elrontható, ha nem odaillő dolog kerül bele. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Mi komposztálható? - A komposztálás alapanyagát illetően kezdjük a legalapvetőbb hozzávalókkal! Milyen a jó komposzt? | Éva magazin. Amikor a kertbe lenyírjuk a füvet, pl. nyáron, hetente a levágott fűnyesedéket, máris vihetjük a komposztra. - A konyhában naponta létrejött konyhai hulladék, mint zöldséghámozás, tojáshéj, kávézacc, szintén mehet a komposztra. - A kerti növényekről levágott szárak, hajtások, ugyancsak mehetnek a komposztra, és az ősszel levágott gallyak, valamint a lehullott falevél is nagyon jó alapanyag lesz. - A gyomok, néhány kivételtől eltekintve szintén mehetnek a komposztra, mert az érés folyamán keletkezett hő hatására a magvak és a gyomnövények ártalmatlanná válnak, - A konyhában szinte tonna szám keletkezik évről évre a hulladék, amely számunkra szemét, de növényeink számára aranyat ér.
A komposzt teljes értékű tápanyag mindenféle növény számára, konyhakerttől a cserepes növények földjéig bárhol kiváló hatékonysággal használható. Szemben az általános szerves és műtrágyákkal, a komposzttrágyából a tápanyagfelvétel folyamatosan és egyenletesen biztosított, így sokkal tovább tart annak hatása. A mikroelemekben és a növények számára hasznos tápanyagokban gazdag komposzttal beszórt és elkevert talaj szerkezete jelentősen javul, levegősebbé, tápanyagdúsabbá és porhanyósabbá válik. A komposzttal dúsított, optimális szerkezetű, humuszos talaj hő- és vízháztartása kiváló. A komposzt növeli a növények ellenálló képességét a kórokozókkal szemben. A komposzt a porosodástól, az eróziótól és a kiégéstől is képes megvédeni a talajt. A komposzt fokozza a talaj biológiai aktivitását, vagyis kedvező feltételeket teremt a talajban lakó hasznos mikroorganizmusoknak és a talaj jó minőségéért felelős kis élőlényeknek. Mikor jó a komposzt? A jó komposzttrágya általában 9-12 hónap alatt érik felhasználásra kész, teljes értékű tápanyaggá.
Rengeteg tévhit kering a komposztról az interneten, így nem csoda, ha sokan nem is tudják, hogy vajon mit szabad és mit nem szabad a komposztba tenni. Ezeket vesszük most sorba! A jó komposzt nem büdös Sokan azért nem szeretnek komposztálni és félnek is a komposztálástól, mert van egy olyan tévhit, hogy a komposzt büdös és sokszor jönnek még a legyek is rá. A jó hír az, hogy a komposzt nem lehet büdös és a legyek sem járják, ha jó az összetétele. Ráadásul, ha gondosan komposztálunk, akkor még a darazsak sem fognak odaszokni. A komposzt akkor büdös, ha nem megfelelő alkotókat teszünk rá, illetve, ha nincs tökéletes lebomlás, hanem inkább erjedés zajlik a komposztdombon belül. Az állati trágya belekeverésekor is lehet szaga, bár itt is ha gondosan járunk el, akkor szagmentes marad a komposztdombunk. Mit ne dobjunk a komposztra? Először is a nem lebomló műanyagok, madzagok, uborkaháló nem komposztra való. A fém tárgyakat se tegyük bele, de a bútormaradékokat sem érdemes akkor sem, ha fából vannak.
Ezeket inkább még ha lebomlónak gondolnánk is inkább a szemetesbe tegyük. Mit dobhatunk a komposztba? Gyakorlatilag a legtöbb növényi részt elkomposztálhatjuk. Vannak lassan és gyorsabban komposztálódó növényi részek vagy levelek. Ez főleg ősszel érdekes, amikor már hullanak a falevelek a kertben. Ilyenkor sokan öngyújtóval kertészkednek, pedig simán komposztálni kellene. Könnyen bomlanak le: juhar, éger, mogyoró, kőris, szilfa, fűzfa, hárs és a nyír levelei, ezeket nyugodtan tegyük a komposztálóba nagyobb mennyiség esetén is. Nehezen lebomló falevelek: dió, platán, bükk, nyárfa, gesztenye, tölgy. Elterjedt tévhit, hogy a diófa leveleiben növekedésgátló anyagok vannak, ezért azokat nem lehet komposztálni, azonban igazából ez az anyag a komposztálás során lebomlik. Ha sok a gallyunk, akkor érdemes előtte ledarálni vagy apróra összevágni metszőollóval, mert úgy könnyebben bomlanak le. A konyhai hulladékok közül a zöldségek héja, gyümölcsök maradékai, tojáshéj, kávé- és teazacc. Szobanövények elhalt részei, elhasznált virágföld.
Konyhai zöldhulladékok: pl. zöldség és gyümölcspucolásból visszamaradt zöldhulladék, teafű, kávézacc, őrölt kávé, aprított tojáshéj, esetenként bele tehető hullámpapír is vagy merített papírból készült tojástartó apró darabokra tépve. Az ágak, gallyak és egyéb szárazanyagok összeaprításában és a komposzt anyagainak aprózásában nagy segítség lehet egy nagy betöltőnyílással rendelkező, Al-ko komposztaprító, amellyel jelentősen lerövidíthető a kerti munkákat követő, hulladékeltakarító- és kertrendező idő is. Mit ne dobjunk a komposztba? A háztartási hulladékok kategóriái között három olyan is akad, amely nem kerülhet a komposztba. Az alábbiakat tehát soha nem dobjuk a komposztunkba: nem lebomló anyagokat, vagyis: üveget, növényi zsiradékokat, olajokat, kevert anyagú és műszálas anyagokat, gumit, fémeket (drótok, szögek), műanyag hulladékokat, kötöző- és csomagolóanyagokat sem vegyszeres flakonokat! humán egészségügyi kockázat, illetőleg a fertőzésveszély elkerülése végett tilos a komposzthoz állati trágyát, ételmaradékokat, húst, csontot adni.