Ballagási ünnepség - 2021 | Ceglédi Református Általános Iskola - YouTube
A valamikori szabad királyi várost 1364. május 8-án Nagy Lajos király édesanyjának Erzsébet királynénak adományozta, aki azt a budai klarissza apácáknak juttatta 1368. szeptember 10-én. A város a mohácsi vészt követő évben, 1527-ben protestánssá lett, mivel a klarissza apácáktól az enyingi Török család birtokába ment át a város, s a reformáció oldalára állt főúr udvari papja Radán Balázs a város lakosait megnyerte a reformációnak. A templom csak 1539-ben ment át a reformátusok birtokába. A római katolikus egyház a városban csak több mint kétszáz év múlva alakul meg ismét, 1746-ban Botka János plébános munkája nyomán. Ezért is hívták ide 1545-ben a vármegye legjelentősebb településére Szegedi Kis István reformátort prédikálni, és az iskolában tanítani. A török hódoltság idején a város szultáni " kincstári birtok " volt. 146 évig élt Cegléd török uralom alatt. Buda elfoglalásától 1541-től-1687-ig a törökök kiűzéséig. III. Károly császár uralkodása idején a klarissza apácák ismét visszatértek a városba, az addig, 214 évig használt templomot visszavették a reformátusoktól 1753-ban.
"Békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövõt adok nektek. " (Jer 29, 11) Megjelent: 2022. április 07. 2022. március 28-án, 29-én és 30-án került megrendezésre a könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő a Gyermekkönyvtárban. Az általános iskolások 3 korcsoportban mérhették össze tudásukat. Nevezni egy feladatlap megoldásával lehetett. A legjobb megfejtők közül került ki az a 18-19 csapat, aki meghívást kapott a városi vetélkedőre. Iskolánk tanulói sikeresen szerepeltek. 3-4. osztályos korcsoportban: II. helyezést ért el Hegedűs Balázs és Bujtás Vince 3. b osztály 5-6. helyezést ért el Nagy Nóra és Korcsmáros Amina 5. a osztály 7-8. osztályos korcsoportban: I. helyezést ért el Czibolya Kevin és Szarka Nándor 8. a osztályos tanuló Felkészítő tanár: Antalné Koncz Éva Gratulálunk a sikeres szerepléshez! Köszönjük a leadott igényfelmérő lapot és a beiratkozási szándék megerősítését! Kérjük, a hivatalos beiratkozáshoz legkésőbb április 19. kedd 12. 00 óráig szíveskedjen az okmányok alapján megadni a kért adatokat!
• az istentiszteletre érkezők a Szabadság térre néző ajtón, valamint a Templomkert felőli hátsó ajtón léphetnek be a templomba, hogy elkerüljük a csoportosulást a bejáratnál. • a belépéskor kézfertőtlenítőt biztosítunk. • az istentiszteleten kizárólag szájmaszkkal, sállal vagy kendővel eltakart arccal vehetünk részt. • hírlevelet nem oszthatunk ki a járvány ideje alatt, a kijáratnál mindenki elveheti a perselyek mellől az aktuális nyomtatványt. • a templomban is tartani kell a jogszabályban meghatározott 1, 5 méteres védőtávolságot más személyektől, ezért presbiterek és munkatársak fognak segíteni az ültetésnél, valamint kérjük, vegyék figyelembe a padokra kihelyezett énekeskönyveket, amikkel jelezzük a személyek, családok közötti betartandó biztonsági távolságot! • családtagok és egy háztartásban élők természetesen ülhetnek egymás mellett. • a 65 éven felüliek számára külön részt jelölünk ki a templomban, amennyiben nem egy családhoz tartoznak, vagy ha igénylik. Kérjük idősebb testvéreinket, hogy a szószéktől jobbra található padsorokban foglaljanak helyet!
Bár a szervezett áttörés kudarcot vallott az orosz nehézfegyverek tüzében, több ezren jutottak át az első védőövön, hogy aztán a budai hegyek között vagy a Zsámbéki-medencében vadásszák le őket. A becslések szerint 30. 000 német és hozzájuk csatlakozó pár ezer magyar katona és civil közül mindössze 700-an jutottak el a saját vonalakig, mintegy 20. 000-en estek el alig 3-5 nap alatt, a szerencsések fogságba kerültek. A holttestek zömét a mai napig nem találták meg, a témáról évtizedekig nem lehetett beszélni, az utókor pedig - nyilván ideológiai vonalak mentén - vagy hősies önfeláldozást, a "büszkeség napját" vagy éppen értelmetlen mészárlást emleget. Budapestről kijutott német katonák 1945. február 14-én Szomornál a 3. német lovashadosztály lövészpáncélosán. Virtuális Kitörés Emléktúra Ungváry Krisztiánnal | Jelen. Fotó: Mirko Bayerl archívum Ungváry Krisztián könyvében nem moralizálni vagy polemizálni akar, mert nem ez érdekli. Röviden és pontosan vezeti le, miért volt megkésett, értelmetlen és rosszul szervezett a kitörés, amely ráadásul a német felsővezetés akaratával is szembement.
A Magyar Tudományos Akadémia doktora 1333 német katona életrajzát dolgozta fel, melyből 19 életrajz olvasható most a honlapon, eElsősorban olyanok, amelyek hiteles képet adnak a német katonákról és sorsukról, illetve a háború borzalmairól. A történész 100 korabeli fotót is gyűjtött, melyek egy része szintén látható a honlapon. A honlapra Ungváry Krisztián szerint azért van szükség, mert a tragikus eseményt egyesek aktuálpolitikai célokra használják, és emiatt eltorzítva mutatják be az akkor történteket. "Nem a gyásszal van probléma. Ám a gyász nem lehet jogalap egy tömeggyilkos eszme mosdatására. Ungváry krisztián kitörés. – állítja a történész, aki szerint a honlap célja nem a megosztás, hanem a felvilágosítás. Minél többeket szeretne elérni, olyanokat is, akik esetleg erről a témáról eddig másképpen gondolkodtak. Szélsőséges, neonáci szervezetek eddig minden év februárjában emléktúrával emlékeztek meg arról, hogy 1945-ben a szovjet csapatok által ostromgyűrűbe zárt Budai Várból annak német és magyar védői kitörtek.
Nem a gyásszal van probléma. Ám a gyász nem lehet jogalap egy tömeggyilkos eszme mosdatására – állítja a történész, aki szerint a honlap célja nem a megosztás, hanem a felvilágosítás. Minél többeket szeretne elérni, olyanokat is, akik esetleg erről a témáról eddig másképpen gondolkodtak. A budapesti német védősereg utolsó kétségbeesett akciója az 1945. február 11-én este nyolckor kezdődött kitörési kísérlet volt. Résztvevőinek pontos létszáma ma már nem állapítható meg, ám a hivatalos jelentések szerint 43900 katona és ismeretlen számú civil vett részt benne. Előbbiek fele elvileg a honvédség tagja volt, azonban a feltárt tömegsírok és a különböző egyéb források egyaránt arról tanúskodnak, hogy ők csak elvétve vettek részt a kitörésben. Ungváry Krisztián - A kitörés története | TICKETPORTAL belépőjegyek karnyújtásra - színház, zene, koncertek, fesztiválok, musicalek, sport. Túlnyomó többségük a sokkal biztonságosabbnak tűnő megadást választotta. A kitörésben részt vevő mintegy 24 ezer német katona közül csak mintegy 700 fő érte el a német védelmi vonalakat 1945. február 13. után. A kitörés borzalmaira még inkább rávilágít, hogy az érintett német katonák 1944 nyarán Magyarországon számukra idillikus állapotok között éltek.
Beküldő: ungvary. Beküldés időpontja: 2016, február 15 - 08:40. P. S. kettős mérce akkor lett volna, ha Zrínyi is egy földalatti alagúton idult volna, majd az első török láttán felemelte volna a két kezét. Mint tudjuk nem ez történt. Örülök, hogy a hozzászólók ellenvéleményeiket többnyire higgadtan fogalmazták meg. Egy gondolatot még megosztanék a közösséggel: Furcsának tartom, hogy az összes rendelkezésre álló értelmezési lehetőség küzül itt minden jel szerint a Börzsöny akciócsoport által is kommunikált Nyugat-Európát védő katonai hősiesség tűnik a leginkább népszerűnek, miközben számtalan más interpretáció is lehetséges lenne. Zárjuk ki rögtön az elején a baloldali verziókat. Annál is inkább, mert a Szovjetunió árnyákában, a szovjet megszállás tapasztalatának birtokában ezek hiteltelenek. Ami marad, az a következő: 1. Maguk a kitörők, pontosabban közülük a tisztek ezt egy rosszul szervezett felelőtlen és kétségbeesett aktusnak látták, amit sokkal korábban kellett volna meglépni. Egyikük sem gondolta azt hogy ő Európát védi.