1850. április 21. Szerző: Tarján M. Tamás 1850. Wesselenyi miklós gyermekek. április 21-én, 51 esztendős korában fejezte be életét báró Wesselényi Miklós erdélyi arisztokrata és földbirtokos, a főrendi ház és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az "árvízi hajós". Wesselényi Zsibón született 1798-ban a "zsibói bölény" néven ismert idősebb Wesselényi Miklós fiaként, tizenegy gyermek közül egyedül érte meg a felnőttkort. A fiú örökölte apja erős testalkatát (erre vonatkozott a bölény név), amit az idősebb Miklós rengeteg edzéssel, vadászattal és lovaglással tovább erősített. Zsibón házitanítók okították a jó eszű fiatalembert, aki pályáját már az 1818-as vármegyegyűlésen megkezdte. Három évvel később jó barátjával, gróf Széchenyi Istvánnal Nyugat-Európai körutazásra indult, a franciaországi és angliai tapasztalatok pedig arra késztették Wesselényit, hogy az 1825-27-es magyar országgyűlésen a főrendi ellenzék egyik vezére legyen. Birtokosként is példamutatónak találta a nyugaton tapasztaltakat, ezért birtokain eltörölte a robotot és az úrbéri járadék egy részét, jobbágyait az elsők között szabadította fel, és saját költségén taníttatta őket a modern és jobban jövedelmező mezőgazdasági technikákra.
Wesselényit aggasztotta a névadás e módja, melyről jószágigazgatójának és barátjának, Kelemen Benjáminnak 1835-ben így írt: Gyermekeimnek név kell, nem lehetnek mint az agár kölykök, a hány annyi név alatt, – ha a törvény nem ád is szegényeknek nevet, azért gondosságom s szeretetem kell hogy ezt tegye. A törvénytelen gyermekek végül a Wersényi nevet kapták, amelyet 1836-tól használhattak. Az anyakönyvet csak 1848-ban módosították, amikor a báró hivatalosan is a Wersényi nevet ruházta négy gyermekére (Rozáliára, Katalinra, Istvánra és Lászlóra), akiket el is ismert saját utódainak. Amikor egy kudarcba fulladt összeesküvés után magyar főurak fejei hullottak a porba » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A névadással kifejezte szándékát az aktív apai szerepvállalásra, intézkedett életkezdésük anyagi hátteréről és neveltetésükkel is törődött. Nagy hangsúlyt fektetett a nyelvismeretre, testedzésre, különösen a lovaglásra, az úszásra és a vívásra. A fiúk számára az általános műveltség elsajátítása mellett egy mesterség megtanulását is előírta, ugyanakkor támogatta a gyermekek önálló pályaválasztását. A Pesten taníttatott lányok esetében a megfelelő kiházasítást tartotta szem előtt, de mindennapi életükben is aktívan részt vett, főként 1835 és 1839 között.
Wesselényi család (hadadi, báró) régi magyar nemzetség, mely eredetét a Nógrád vármegyében fekvő, de már a 16. század végén is puszta Weselény helységről, a Wesselényi család egykori ősi birtokáról vette. A fent említett, Nógrád megyében fekvő Weselény-pusztát a fennmaradt hiteles oklevelek 1603 -ban is még Wesselényi Katalin, Bessenyei Mihály hitvesének birtokaként említették. A család eredetéről azonban többféle nézet is napvilágot látott: egyesek eredetét Csehországban keresték, az ottani Wesseling nevű helység után, mely a gróf Paár család birtoka volt, Wesselényi III. István pedig 1729. szeptember 7-én kelt levelében családját morva eredetűnek véli. Wesselényi miklós gyermekek jogai. A család első ismert őse Wesselényi Farkas volt, ki 1562 -ben a Nógrád megyei Szécsény ostromában tűnt ki, majd 1567 -ben Szádvár védői közt szerepelt. Neje lapispataki Segnyey Dóra volt. Két gyermekük született: I. Miklós, kitől a gyekei ág, míg másik fiuktól I. Ferenctől pedig a hadadi ág származott. Ez utóbbi Báthory István erdélyi fejedelemtől és lengyel királytól kapott bárói rangot 1582 -ben.
Ezen kívül játszottak a természetes fénnyel is, mivel az tüköraknás fénycsapdákon jut le az épület alsó helyiségeibe. Nemrég teljeskörűen felújították, és visszanyerve régi pompáját szállodaként és rendezvényközpontként üzemel. NÁDASDY KASTÉLY – NÁDASDLADÁNY Fotó: Facebook A neogótikus, Tudor-stílusú kastély az 1500-as évek angol és skót kastélyainak mintájára épült, és csak a 18. században alakították át a mostani romantikus stílusra. A kastélyt egy hatalmas kastélypark öleli körbe, amelyben egy festői tó szigettel, tóparti vízesés, víztorony, illetve pálmaház is található. Nádasdy Ferenc Múzeum - Sárvár Vár - Sárvár (Látnivaló: Múzeum). HELIKON KASTÉLYMÚZEUM – KESZTHELY Fotó: Facebook A magyar Versailles-nak is nevezett barokk Festetics-kastély Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, melynek egésze védett természeti értéknek számít. A 101 helyiséggel rendelkező kastélyban 20 termen keresztül mutatják be, hogyan is éltek a főurak a 18., illetve 19. században. Keszthely leghíresebb látnivalóját hatalmas, és impozáns kastélypark öleli körbe.
A Nádasdy - kastély Nádasdladány szívében, Fejér megyében helyezkedik el. Eredetileg Nádasdy Lipót kis kúriája állt itt, ami része volt a család jelentős vagyonának. Lipót halála után fia, Ferenc indíttatására kibővítették - átépítették, ez a 1873 - 1880- as évek elején történt. A kastély Tudor stílusban lett átépítve, Linzbauer István tervei alapján. Nádasdy kastély – belépőjegy infok itt - Divatikon.hu. Az építményt kovácsoltvas csillárok, faragott fabútorok, festett üvegablakok tették díszessé, amik a kor híres mestereinek keze-munkája által készültek. A kastély a korszak legmodernebb berendezéseivel lett felszerelve. Légfűtés, gáz majd villany világítás, beszélőcső hálózat, csatorna és föld alatti ételszállító rendszer biztosította a komfortot. Könyvtár és saját kápolna állt a család rendelkezésére. A kastély talán legkiemelkedőbb terme a családi arcképcsarnok, az Ősök csarnoka. Itt őrizték a felmenők egész alakos festményeit, a terem pompás díszítése ma is megcsodálható. A birtokot tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, vízeséssel, víztoronnyal.
Az alkalmazás hangos tárlatvezetésként (audio guide-ként) is használható. A kastélyt felkeresők a javasolt útvonalon egyénileg is végigjárhatják az épületet, de vezetés segítségével is megismerkedhetnek a Nádasdyak egykori lakhelyével. Gyerekprogramok a Nádasdy – kastélyban Hogy gyermekes családok számára is élményekben gazdag legyen a kastély megismerése, a kiállítás szervezői játszószobákat alakítottak ki az emeleten. Itt a kicsik régi játékok hiteles másolataival, működő terepasztallal és babaház makettekkel játszhatnak. Gyerekjátékok a Nádasdy-kastélyban A tárlat gyerekbarát felfedezésére kitűnő megoldást jelentenek a Visual Guide gyerekeknek szóló tartalmai, illetve a kiállításhoz kapcsolódó foglalkoztató feladatlapok, melyet a belépőjegy mellé kapnak a gyerekek. Szállások a Nádasdy-kastély közelében 1. Homoki Spa Üdülőház Balatonakarattya Négyszemélyes kültéri szaunával és jacuzzival is várja vendégeit télen – nyáron Balatonakarattyán a Homoki Spa Üdülőház. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár. Az önálló, egyben kiadó vendégház emeletéről szép panoráma nyílik a Balatonra.
Teljes árú: 1. 600, - Ft Kedvezményes (nyugdíjas, diák): 800, - Ft Elfogadjuk az OTP, K&H és MKB Széchenyi Pihenőkártyát. Biztosított a bankkártyás fizetés is. A múzeum a magyar nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23. ) díjmentesen tekinthető meg. A jegy mellé jár Önnek... Családi belépőjegy: 2 felnőtt, 2 gyerek: 3. 800, - Ft Nyilatkozat kedvezményes vasúti utazáshoz Nyilatkozat kedvezményes vasúti utazáshoz iskoláknak Letölthető itt! Csoportos belépőjegy árak: Felnőtt (10 főtől): 1. 500, - Ft/fő Nyugdíjas (10 főtől): 750, - Ft/fő Diák (15 főtől): 750, - Ft/fő Nyitva tartási időn túl egységesen 5. 000, - Ft/fő + tárlatvezetés. 10 fő alatt: 50. 000, - Ft + tárlatvezetés (Visszaigazolt megrendelés szükséges. Kérését a címre küldje. ) Tárlatvezetés Magyar nyelvű (kb. 90 perc): 6 főtől 25 főig: belépőjegy + 5000, - Ft 26 főtől: belépőjegy + 200, - Ft/fő 5 főig a tárlatvezetés a belépőjeggyel együtt 13. 000, - Ft Minden esetben írásban kérjük a tárlatvezetés megrendelését, melyben egy telefonszámot is adjon meg nekünk egyeztetés céljából.
A látogatást visual guide eszköz is segíti, bérelhető tableteken, illetve a látogató telefonjára letölthető változatban. Ezeken – a kiállításban egyébként nem elérhető – plusz érdekességeket, virtuális időutazást, audio guide funkciót találhat a látogató. A megújuló kastélyparkban újjáéledt a park kiszáradt tava. A tavon csónakázási lehetőség és kipróbálható vitorlásmodellek várják a látogatókat. A kertben interaktív tanösvények vezetnek be a park történetébe és az azt benépesítő növények és állatok világába, gyermekek számára egykori fotók ihlette, húzható kiskocsi és tricikli, illetve a nagyobbaknak nyugágy is bérelhetők. A park területén, több helyen fára szerelt, különféle hinták, hintaágyak várják a felnőtteket és a gyerekeket. A megszépült park rendezvényeknek, családi kikapcsolódásnak ad színteret a Nádasdyak egykori otthonába vendégségbe érkezőknek. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában, összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei.
Megözvegyült férje – korának elvárásaival szembehelyezkedve – sosem nősült újra, szeretett hitvese emlékét őrizte az épület kialakításával is, melynek fő témái felesége kultusza mellett a család dicsőségének megjelenítése, és a gróf vadászati trófeáinak bemutatása lettek. Gróf Nádasdy Ferencné Zichy Ilona grófnő A Nádasdy – kastély legérdekesebb látványosságai Linzbauer István halála után a kastély további tervezését Hauszmann Alajos folytatta, az ő nevéhez fűződik az Ősök Csarnoka, a könyvtár és a kápolna megalkotása is. Az Ősök Csarnoka Magyarország legszebb ősgalériája, ahol egészalakos portréfestményekről köszönnek ránk a Nádasdy – család néhai nagyjai. Történetük külön – külön is izgalmas, melyet az Ősök Csarnoka alatt kialakított pincei apszisban, a projection mappingnek nevezett lenyűgöző fényfestés segítségével ők maguk "mesélnek el" a látogatóknak. Az Ősök Csarnoka Az óratorony tetőkilátójáról gyönyörködhetünk a környék szépségeiben, de a kastélypark ban is érdemes tenni egy kellemes sétát.
Nyitva tartás Kedd-Vasárnap: 9. 00-17. 00 óráig Hétfő: szünnap Belépőjegy árak Teljes árú: 800, - Ft; Kedvezményes: 400, - Ft Családi belépőjegy: 2 felnőtt, 2 gyerek: 1500, - Ft Vártörténet A vár a település névadója, elsőként 1288 – ban említette oklevél. Eredetileg mocsarakkal körülvett földvár lehetett. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adta. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették ki. A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették az öt olasz bástyás erődítményt széles vizesárokkal. A török hódítók által "erős fekete bégnek" nevezett Nádasdy Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura Nádasdy III.