Miről szól a Jelenések könyve? Ez a bibliai előadássorozat végigkalauzol Jelenések könyvén, és feltárja korunknak szóló, megszólító erejű üzenetét. A hanganyagok mellett interaktív, képes prezentációk segítik e könyv tanulmányozását. (Az anyag folyamatosan bővül) Bevezető 1-7 8-9 10-11 12-13; 17 12-15 Bevezető előadások Aki olvassa, értse meg! 1. Boldog, aki olvassa, hallgatja és megtartja (SJ) MP3 letöltése 2. Isten titka elvégeztetik (SJ) 3. Jézus munkatársai (SJ) Jelenések 1-7 A hét levél titka A hét levél titka II. A hét levél titka III. A vizsgálati ítélet A hétpecsétes könyv Beszélő vér Az utolsó nemzedék 144. 000 koronatanú 4. A hét levél (SJ) 5. Kozmikus per (SJ) Jelenések 8-9 Amikor bezárul a menny A hét trombita Trombiták és csapások Armageddon 6. Az engesztelés napja lezárul (SJ) 7. Armageddon (SJ) Jelenések 10-11 8. Próféciák népe (SJ) 9. A rostálás üzenete (SJ) 10. Jelenések könyve 12. fejezet. Krisztus két tanúja (SJ) Jelenések 12-13; 17 11. Sátán mélységei (SJ) 12. A hamis próféta (SJ) 13. A fenevad és a parázna asszony titka (SJ) Jelenések 12-15 14.
Isten Egyháza (SJ) 15. A 144000 (SJ) 16. A kegyelem utolsó üzenete (SJ) 17. Az örökkévaló evangélium (SJ) 18. A negyedik angyal (SJ) Folytatás következik…
1. És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, a ki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona; 2. A ki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben. 3. Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona; 4. És a farka utána vonszá az ég csillagainak harmadrészét, és a földre veté azokat; és álla az a sárkány a szűlő asszony elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye. 5. És szűle fiú-magzatot, a ki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez. 6. Hogyan lehet megérteni a Jelenések könyvét?. Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezer kétszáz hatvan napig. 7. És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; 8. De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben. 9. És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.
10. És hallék nagy szózatot az égben, a mely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt. 11. És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételöknek beszédéért; és az ő életöket nem kímélték mind halálig. 12. Annakokáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van. Jelenések könyvének magyarázata I. Berkes Sándor - YouTube. 13. Mikor azért látta a sárkány, hogy ő levettetett a földre, kergetni kezdé az asszonyt, a ki a fiút szűlte. 14. De adaték az asszonynak két nagy sasszárny, hogy a kígyó elől elrepüljön a pusztába az ő helyére, hogy tápláltassék ott ideig, időkig, és az időnek feléig. 15. És bocsáta a kígyó az ő szájából az asszony után vizet, mint egy folyó vizet, hogy azt a folyóvízzel elragadtassa. 16. De segítségül lőn a föld az asszonynak, és megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé a folyóvizet, a melyet a sárkány az ő szájából bocsátott.
A Jelenések könyvének rövid összefoglalását az 1. rész 19. versében találjuk. Az első részben a feltámadt és megdicsőült Krisztus beszél Jánoshoz, és ezt a feladatot adja neki: "Írd meg tehát, amiket láttál: amik vannak, és amik történni fognak ezek után. " Azok a dolgok, amiket már látott János, az 1. részben vannak feljegyezve. "Amik vannak" (amelyek János korára vonatkoztak, ti. a gyülekezetekhez címzett levelek), a 2–3. részekben olvashatók. Azok pedig, "amik történni fognak ezek után" (vagyis az eljövendő dolgok), a 4–22-ben lettek feljegyezve. Általánosságban elmondható, hogy a Jelenések könyvének 4–18. részei az emberiségre lesújtó isteni csapásokról számolnak be. Ezek a csapások ítéletképpen érik utol az embereket, de nem az egyházat (1 Thesszalonika 5:2, 9). Mielőtt kezdetét venné az ítélet, Isten elviszi egyházát a földről. Ez lesz az úgynevezett elragadtatás (1 Thesszalonika 4:13–18; 1 Korinthus 15:51–52). A 4–18. részek arról az időszakról szólnak, amely "a nyomorúság ideje lesz […] Jákóbnak" (Jeremiás 30:7; Dániel 9:12, 12, 1).
Így XIV. Lajos elsősorban a katolikus egyház nyomására 1685. október 18-án hatályon kívül helyezte a protestánsok vallásszabadságát biztosító nantes-i ediktumot. Napló - Hungary. Országgyűlés. Képviselőház - Google Könyvek. Ezzel a hugenottákat megfosztotta minden vallási és polgári joguktól, mely következtében sok protestáns egzisztenciája került veszélybe. A fontainebleau-i rendeletetet követő években több mint 400 ezer hugenotta hagyta el az országot. Kapcsolódó cikkünk: A Szent Bertalan-éjszakai mészárlás
Napló - Hungary. Országgyűlés. Képviselőház - Google Könyvek
KEK 969 Téma Protestantizmus Katolicizmus Tekintély A végső tekintély Isten Igéje. A végső tekintély a pápa és a Tanítóhivatal. A pápa tévedhetetlen, ha "ex cathedra" szól. Papság A cölibátus nem követelmény. A cölibátus követelmény. Úrvacsora Jézus Krisztus kereszten elvégzett áldozatának jelképe. A jegyek (kenyér és bor) Jézus valóságos testévé és vérévé válnak a mise alatt a pap parancsára. Vezetés Nincs pápa. A pápa a végső tekintély. Kik voltak a puritánok? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - kereszténység. Mária Tiszteletreméltó és áldott asszonynak tartjuk de tagadjuk mennybevételét és közbenjáró szerepét. Mária kiemelt helyet foglal el. Mennybevétetett (KEK 966); "szószóló, segítő, közvetítő" (KEK 969); a mindenség királynéja (KEK 966); "Irgalmasság Anyja" (KEK 2677); mentes az eredendő bűntől (KEK 966); imádkozhatunk hozzá (KEK 971); Jézus után a második (II. Pius pápa, Ineffabilis Deus). Purgatórium Tagadjuk a purgatórium létét. A purgatórium a megtisztulás helye az ember halála után, ahol elérheti azt a szentséget, mely által már bebocsátást nyerhet a mennybe.
Ma viszont lehetséges, hogy azáltal legyünk protestánsok, hogy valakiről tanúskodunk, Jézusról, és ennek nyomán valakihez és valakikhez tartozunk. A váltás jelentősége óriási. Miközben a 16. századi protestáns reformáció a szembenállás jegyében indult útnak, ma a protestánsok és a katolikusok között lehetséges a közösség útjának egy olyan keresése, ami által köztünk és bennünk maga Krisztus nyilvánul meg. Az első lépés ehhez az, hogy a protestáns kifejezés megteljen egy új tartalommal. A latin "protestere" így is fordítható: tanúskodni valami vagy valaki mellett! Az Útitársak honlapra most felkerülő – a protestáns önazonosság témakörét érintő – írások és alkotások túlnyomó részben a közösség keresésének jegyében születtek. Ez nem a szerkesztők összehangolásának a műve volt, valami másról van itt szó. Úgy tűnik, mintha az erővonalak eredője "magától" mutatna egy irányba, a közösség keresése felé.
Miközben lehet szükség ütközésre, az egyház egyetemességének igenlése létünk elemi része. Krisztushoz tartozásunkból egyenesen fakad egymáshoz tartozásunk; mindaz, aki szereti a szülőt, azt is szereti, aki attól született (1Jn 5, 1). A Kálvin téren tovább ballagva egy másik térkövön ezt olvassuk: "Mi egyáltalán nem óhajtjuk, hogy elnézzék hibáinkat, szemet hunyván azok felett. Jean Calvin" Milyen "hibáinkra" utalhat itt Kálvin? A térkövek mondatai nem árulják el. A Reformáció hónapja lévén azonban elmorfondíroztam. Vajon október 31. kapcsán (amikor arra emlékezünk, hogy 1517-ben Martin Luther 95 tézisét közzé tette) ki gondol ma inkább születésnapra, ahonnan a protestantizmus élete elsődlegesen fakad; és ki gondol inkább egy már meglévő életút későbbi állomására. A kérdés az, hogy a Reformáció számunkra a születés ünnepe, vagy az első századi születést 15 évszázaddal követő megújulás ünnepe? E különbségtétel számít. Ha ugyanis a protestantizmus fő arculatát a 16. századra vezetjük vissza, akkor – mivel a protestáns mozgalmat a 16. században a szembenállás határozta meg – valószínűleg arra számítunk, hogy hűséges protestánsként minket is a szembenállás és az elkülönülés határoz meg.
Kérték, hogy a talán meglevő európai protestáns szövetségbe a magyar protestánsokat is fölvegye. Az ágostaiak, Rákóczi engedelmével, Szirmay Miklós és Meltzl Mihály útján XII. Károly svéd királynál is elpanaszolták, hogy a császáriak üldözik vallásukat. A király kijelentette, hogy őt a vallás közössége s az Isten igaz tisztelete köti hozzájuk; kedves kötelessége tehát vigaszt és segítséget nyujtani s ezt meg is teszi minden időben. A fejedelem úgy hitte, hogy az ágostaiak szivesebben látnák a nemzeti ügy élén Thökölyt, mint őt, ki a fölkelést protestáns irányba terelni nem engedte. Az angolok, hollandusok, svédek mindenesetre többet tettek volna érte, ha protestáns színezetet ad a fölkelésnek; de a fejedelem a vallás ügyét csak részletkérdésnek tekintette. Ösmeretes, hogy a vallásszabadság dolgát elsőrangú feladatai közé sorolta; közelebb is vitte a megoldáshoz, de nem engedte ürűgyül használni, hogy gazdasági, politikai és katonai dolgokban felekezeti szempontok döntsenek. Ezt elég keservesen tapasztalta Turócz vármegye, a mely lutheránus többségű vármegyékből készült alakítani békepártot.