Hozzávalók: Tésztához: 80 dkg liszt 5 dkg élesztő 1 evőkanál cukor 5 dl tej 1 csapott evőkanál só 2 dl étolaj Töltelékhez: sonka kockára vágva 2 db lilahagyma 2 db kukorica konzerv reszelt sajt ízlés szerint (kb 10-15 dkg) 2 db fokhagymagerezd tejföl bacon kockára vágva Tetejére: 2 evőkanál tejföl 1 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS sárgája szezámmag Elkészítés: A langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt, majd egy tálban összekeverjük a tészta hozzávalóival, bedagasztjuk és konyharuhával letakarva meleg helyen a duplájára kelesztjük. Megfelezzük a tésztát, vékonyra kinyújtjuk, megkenjük zúzott fokhagyma és tejföl keverékével, majd ráhalmozzuk a sonkát, bacont, hagymát, kukoricát, sajtot és feltekerjük. Megkenjük a tetejét tejföl és tojássárgája keverékével, majd háromszögeket vágunk belőle. Vajas-citromos sertésszűz zöldbabbal recept | Street Kitchen. A tetejére szezámmagot szórunk és 180 fokon 15-20 percig sütjük. Tipp: Mivel sokan kérdeztétek, a feltétek 15-15 dkg-ok, de mindenki a saját íze világa szerint turbózza. Mivel feltekerjük tuti tele lesz. A másik kérdés azért kell két felé szedni a tésztát mert nem lehet egybe kinyújtani akkora lesz.
A sertésszűz sokak szerint a röfi legnemesebb része. Elkészítését nem is kell túlgondolni. Én most megkínáltam egy kis savval, és lengyeles zöldbabot készítettem mellé, ami igazán jól állt a húsnak. A sertésszüzet megtisztítjuk a hártyáktól, sózzuk, borsozzuk, majd forró serpenyőben, kevés olajon kérget sütünk rá. Sajtos háromszög mindmegette receptek. Pár perc pihentetés után, 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk 10-12 percre, majd ismét pár percet pihentetjük. A zöldbabot sós vízben megfőzzük (ügyeljünk rá, hogy ne főzzük túl, 2-3 perc elég is neki), majd hideg víz alatt lehűtjük. A vajat felolvasztjuk egy serpenyőben, átforgatjuk rajta a zöldbabot, és sózzuk, borsozzuk. Egy száraz serpenyőben lepirítjuk a zsemlemorzsát. Ezzel, illetve a felaprított petrezselyemmel megszórjuk a babunkat. Vajat olvasztunk a serpenyőben, majd belefacsarjuk a citrom levét, beledobjuk a fokhagymát, és 1-2 perc alatt átforgatjuk rajta a szüzet. Egy kanál segítségével folyamatosan locsoljuk a húst, hogy mindenhol érje a citromos-fokhagymás vaj.
Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Petrik Tamás | 2019. 09. 12 | Ingatlan Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a haszonélvezet alapítása után is keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Jelen cikk a legtipikusabb eseteket hivatott feldolgozni, példákkal tarkítva. Korábbi blogbejegyzésünkben foglalkoztunk már azzal, hogy amennyiben valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant kíván megvásárolni, a tulajdonjog megszerzésén kívül a haszonélvezetről történő lemondás után szintén illetéket kell fizetnie. A fizetendő illeték a lemondás jogcímétől függ, ugyanis ellenérték fejében történő lemondás esetén a vagyonszerző (vevő) visszterhes vagyonátruházási illeték, ingyenes lemondás esetén pedig ajándékozási illeték fizetésére köteles. Tegyük fel, hogy az ingatlan-adásvétel sikeresen lezajlott, a földhivatal bejegyezte az új tulajdonos(ok) tulajdonjogát a korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogának és a haszonélvezeti jognak az egyidejű törlése mellett. Hogyan tovább? A korábbi tulajdonos és a haszonélvező új ingatlan vásárlásában gondolkodnak hasonló felállás – vagyis egy tulajdonjog és egy holtig tartó haszonélvezeti jog egyidejű bejegyzése – mellett.
Öröklési illeték megfizetésére az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás esetén a vagyon megszerzője (örökösnek) köteles. Az öröklési illeték mértéke Az öröklési illeték mértéke a megszerzett örökség értékének 18%-a, lakás- vagy lakóingatlan, vagy ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása esetén 9%-a.
Kedvezmények/illetékmentesség Tételezzük fel, hogy a leendő vevőnk az előző ingatlanát (melyet ugyanazon személy holtig tartó haszonélvezeti joga terhelt) az új lakás vásárlását megelőző három éven belül vagy azt követő egy éven belül adta/adja el. Ebben az esetben az illeték alapja a következőképpen alakul. Az előző lakás értéke 30 000 000 Ft, új lakás értéke 40 000 000 Ft, a haszonélvezőnk pedig továbbra is 53 éves: A haszonélvezeti jog értékét az alábbiak szerint tudjuk kiszámítani. Az ingatlanok forgalmi értékének különbözete (40 000 000 Ft mínusz 30 000 000 Ft), azaz 10 000 000 Ft, melynek egyhuszad részét (500 000 Ft) szorozzuk a haszonélvező életkorának megfelelő szorzóval (6), vagyis a haszonélvező 3 000 000 Ft után, a tulajdonos pedig a két lakás ára közötti különbözetnek (40 000 000 Ft mínusz 30 000 000 Ft), azaz 10 000 000 Ft-nak a haszonélvezet értékével csökkentett összege, vagyis összesen 7 000 000 Ft után köteles vagyonszerzési illeték megfizetésére. Amennyiben a fenti feltételek fennállnak, de az új lakás értéke a korábbi lakás értékénél alacsonyabb, az adásvétel a haszonélvezeti jog alapításával együtt illetékmentes.
Ma tették közzé az Ember globális villamosenergia-jelentését (Global Electricity Review) amely 2000 és 2020 között 209 ország villamosenergia-termelését vizsgálja. A legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatok 75 országra vonatkoznak, amelyek a globális villamosenergia-igény 93%-át képviselik. A jelentésből kiderül, hogy 2021-ben 50 olyan ország volt, ahol az áramtermelés több mint egytizede szél- és napenergiából jött létre, az ország között volt a világ öt legnagyobb gazdasága. Hét új ország volt, amely 2021-ben lépte át először ezt a 10%-os mérföldkövet: Kína, Japán, Mongólia, Vietnám, Argentína, El Salvador, és Magyarország. Magyarország esetében a pontos szám 11, 1%, ekkora arányt képviselt tehát a nap-, és szélenergia aránya az áramtermelésben. Szintén pozitív folyamat, hogy világszerte megduplázódott a szél- és napenergia részaránya 2015 óta, amikor a Párizsi Megállapodás aláírásra került. A leggyorsabb átalakulás Hollandiában, Ausztráliában és Vietnámban zajlik, ahol az elmúlt két évben a villamosenergia iránti kereslet mintegy tizede terelődött át a fosszilis tüzelőanyagoktól a szélre és napenergiára.