Molnár Gyula megköszönte Botka László munkáját. Elmondta, a választmányi vitában szóba került az is, mi vezetett a miniszterelnök-jelölt lemondásához. A felmerült okok között említette, hogy hiányzott a partnerek fogadókészsége, hogy az MSZP-n belül belső bizonytalanság volt azzal kapcsolatban, helyes úton haladnak-e, illetve hogy a kormányfőjelölt nem volt képes korrekcióra. Hozzátette: visszautasít minden olyan vádat, amely a nemzeti együttműködés rendszere részének tekinti akár az MSZP-t, akár bármelyik demokratikus ellenzéki pártot. Mint elmondta, Hiller István választmányi elnök készíti elő a párt választási programját, amelyet november 18-án mutatnak be. Hozzátette: október 23-án szeretné bemutatni azt "a keretet", amely alkalmas lehet arra, hogy a demokratikus ellenzéki oldalt összerendezze és a kormányváltást megvalósítsa. Az MSZP várhatóan decemberben "kampánynyitó kongresszust" tart. Molnár Gyula úgy fogalmazott: "vissza lehet térni mindenkinek a fészkére. A keselyűknek nem kell tovább keringeni fölöttünk".
2021. 06. 12. 18:00 Molnár Gyula, az MSZP parlamenti képviselője hátat fordított pártjának. Egy mai bejelentés szerint hipp-hopp ő is a DK-hoz igazol. Ugyanabban a budapesti 18-as egyéni választókerületben lesz képviselő-jelölt, ahol 2018-ban a szocik színeiben győzelmet aratott. Azaz várhatóan Budafok-Tétényt, valamint Újbuda egy részét magában foglaló körzetben mérkőzhet meg a fideszes jelölttel, aki 2018-ban Németh Zsolt volt. Nem Bangónét idézem, akinek ismert ATV-s nyilatkozata szerint azért népszerű a Fidesz, mert "sok a patkány Magyarországon. Nekem rágcsálókkal kapcsolatban a közkeletű közmondás jutott eszembe, miszerint "a patkányok elhagyják a süllyedő hajót". Természetesen nem azt állítom, hogy Molnár Gyula patkány, azt viszont mondom, hogy legutóbbi cselekedete a visszataszító rágcsálók aktivitást idézi. A közmondást annak kifejezésére szokták citálni, hogy azok az emberek, akik nem meggyőződésből, csak érdekből álltak egy ügy vagy politikai rendszer mellé, gyorsan elhagyják azt, ha bukásra kezd állni.
kerületének polgármestere, [2] 2016 júniusától 2018 áprilisáig az MSZP elnöke. Családja [ szerkesztés] Édesapja, Molnár Gyula (1929) hivatásos katonatiszt volt, ezredesi rangban vonult nyugállományba. Édesanyja, Horváth Erzsébet (1940–1988) külkereskedőként dolgozott. [1] 1989-ben vette feleségül Bóta Rózsa ügyvédnőt. 1990-ben született fiuk, Gergely. [1] Második felesége Molnár Andrea, [3] ebből a házasságából 2016-ban megszületett második gyermeke Gábor Milán. [4] Életpályája [ szerkesztés] A Than Károly Vegyipari Szakközépiskolában érettségizett, majd egy évig technikusként dolgozott. Az egyetemet Moszkvában végezte, ahol textilvegyész-mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérését követően a Magyar Selyemipar Vállalatnál dolgozott gyártmányfejlesztő mérnökként, majd a TricoInvest Kft. igazgatója lett. [5] Politikai pályafutása [ szerkesztés] Politikai pályafutását a KISZ Budapest III. kerületi szervezetének titkáraként, majd a Baloldali ifjúsági Társulás elnökeként kezdte. A rendszerváltás után belépett az MSZP -be, amelynek később országos elnökségi tagja, illetve 1998 – 2000 között alelnöke is volt.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) előválasztási miniszterelnök-jelöltje szombaton pártja újbudai jelöltjeként mutatta be Molnár Gyulát. Molnár Gyula a Facebook-oldalán aznap azt írta: az MSZP, a Párbeszéd és a DK vezető testületeinek megállapodása értelmében e három párt közös jelöltjeként vág neki az előválasztásnak. Közölte, a három párt megállapodása azt is tartalmazza: amennyiben jövőre ismét egyéni mandátumot szerez, a DK frakciójában folytatja tovább parlamenti munkát. Párttársa, Harangozó Tamás országgyűlési képviselő úgy reagált, Molnár Gyula azzal, hogy egy másik párt színeiben és másik párt frakciójában kíván beülni, egyben azt a döntést is meghozta, hogy egy másik párt színeiben is kíván politizálni a jövőben. Molnár Gyula 2016 és 2018 között volt az MSZP elnöke, 2018-ban a rossz választási eredmény miatt mondott le. 1994 és 2010 között volt a párt országgyűlési képviselője, majd 2018-tól ismét bekerült a parlamentbe. A képviselő a 2000-es évek elején vezető fővárosi szocialista politikusként tevékenykedett, 2002 és 2010 között a XI.
A harmadrendű vádlott ügyvédet a bűnsegédlet vádja alól mentette fel a bíróság. Az ügyészség a három férfit azzal vádolta, hogy 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak egy magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket. → Kategória: Magyarország, MSZP Címke: alpolgármester, felmentés, Fővárosi Törvényszék, Kopaszi-gát, Lágymányosi-öböl, Lakos Imre, Molnár Gyula, MTI, MTI-OS, polgármester, szabaddemokrata, szocialista, Újbuda |
Molnár azt mondta, ő mindenre hajlandó az ellenzéki összefogás sikeréért, ezért a DK-frakciótagságot is elvállalta, de arról nem tudott, hogy ez az MSZP-s tagságába kerülhet, ezért a szocialisták felháborodása váratlanul érte. Az MSZP viszont kitart amellett, hogy az általuk a DK-val kötött megállapodás nem kötelezte Molnárt arra, hogy a másik párt frakciójába ülést helyezze kilátásba. "Az MSZP az elmúlt néhány napban felfüggesztette, kizárta, visszahívta (megfelelő rész aláhúzandó) egyik volt pártelnökét, a párt korábbi elnökhelyettesét, egyben esélyes vidéki képviselő-jelöltjét, egy volt megyei pártelnökét és egyik platformja alelnökét. Számomra értelmezhetetlen és követhetetlen, hogy az MSZP vezető testületei mit és miért tesznek – de ezen most már eszközök nélkül segíteni nem tudok. Az ügyet a magam részéről lezártnak tekintem. Maradok az, aki voltam, baloldali, szociáldemokrata politikus. Az ügyet a nyilvánosság előtt nem fogom értelmezni, mert nem szeretnék semmilyen formában ártani a párt közösségének" – írta Molnár Gyula a Facebook-bejegyzésében.
Molnár alapvetően nem akarta elhagyni az MSZP-t. Az MSZP elnökségének döntése azok után nem meglepő, hogy Molnár párttársa, Harangozó Tamás előre megmondta, ezzel Molnár pályafutása véget ért az MSZP-ben. Az MSZP elnöksége arról is határozott, hogy Baranya megye 2-es egyéni választókerületében "visszavonja" a párt előválasztási jelöltjét, noha alig egy hónapja jelentették be, hogy a Párbeszéddel közösen Szakács Lászlót, a párt volt elnökhelyettesét indítják. Ám azóta felmerült, hogy őt a DK is támogatná, miután az ő eddigi jelöltjük alpolgármester lett, és most emiatt hátrált ki mögüle az MSZP. Molnár egyelőre nem kívánt nyilatkozni a Szakács László pedig azt mondta, "érthetetlen a döntés, mivel a pártelnökünk szerint egy olyan eseményen merült fel a DK részéről a támogatásom, ahol egyikünk sem volt ott, hivatalosan pedig azóta sem jelezték a támogatásomat. " Feltette a kérdést: "a helyi mérések szerint én vagyok a legesélyesebb jelölt a Fideszével szemben, miért lenne baj amúgy, ha a DK is támogatna az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum mellett? "
Magyarország politikai évkönyve 2007 I-II.
2021. december. 06. Szalay-berzeviczy andrás | 24.hu. 11:00 Balla István Kult "Messze többet volt Orbán Viktor a nyugati lapok címlapjain, mint Puskás Ferenc" Keveset szerepel magyar téma a nyugati címlapokon, és ha igen, akkor általában negatív kontextusban – derül ki a minap megjelent Címlapon Magyarország, Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című kötetből. A legpozitívabb kép országunkról a késő Kádár-korban volt, Orbán Viktor viszont 2015 óta soha nem látott mértékben tematizálja a nyugati médiát. A kötet szerkesztőjét, Szalay-Berzeviczy Andrást kérdeztük.
Sokszor visszatérő téma a magyarok szerepe Európában, és ez pedig nem más, mint az európai kereszténység keleti védelme. – Milyen tanulságokat lehet ezekből levonni? – A központi hatalmak propagandájáért felelős Arnold Jung jut eszembe, aki azt találta mondani, hogy a háborút nem a csatatéren, hanem a közvéleményben vesztettük el, és hogy "puskacsövek helyett újságokat kellett volna gyártanunk". Rengeteg tanulsága van az elmúlt bő másfél évszázadnak. Még konfliktusos nemzeti érdekegyeztetésben is meg kell találnunk a nyugati szövetségeseinket, meg kell válogatnunk, milyen szélben bontunk vitorlát a Nyugattal szemben. Nagyobb figyelmet kell fordítani a hiteles, álláspontunkat több nyelven is közvetítő kommunikációra. – Annak idején az Országimázs Központ révén próbálkoztunk kedvezőbb képet kialakítani magunkról. Volt ennek bármiféle hozadéka a címlapokon? Egyáltalán lehet mesterséges szempontok alapján tartósan befolyásolni a megítélésünket? – Ebben az időben, a kilencvenes évek végén váltunk NATO-tagországgá, ami több helyen is címlapra került.