Ennek tükrében oktatási programjaink célja a vizuális kommunikáció terén alkotó szakemberek képzése, olyan művészeké, akik korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek, és reagálni képesek a folyamatosan változó művészeti korszellem kihívásaira. A műtermi gyakorlatok, a külső gyakorlóhelyek kivitelező munkálatai, a nyári művésztelepi tevékenység és a tanulmányi kirándulások segítik a szuverén látásmód és a sajátos szemlélet kialakítását. A Doktori Iskola lehetőséget nyújt a kiemelkedően tehetséges fiatal képzőművészek továbbképzésére. Ők a Doctor of Liberal Arts (DLA) fokozatot szerezhetik itt meg. PTE Műszaki és Informatikai Kar - Pótfelvételi szakok és elérhetőségek. TANÁRKÉPZÉS Bár karunk az elmúlt húsz évben számos eredményt ért el, mégis a jövőre nézve képzésünk terén több megvalósítandó szakmai célt fogalmaztunk meg. 2015 őszétől indul vizuális szakjainkhoz kötődően a vizuális tanárképzésünk, mely az e képzési területhez kötődő művészdiploma mellett a művésztanári diploma megszerzésére is lehetőséget nyújt a hallgatóink számára.
Ez növeli szakjaink versenyképességét, diplomáink értékét. Nem távoli cél, hogy tanszéki életünk kétnyelvűvé váljon. MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÉS ELMÉLET TANSZÉK A Művészeti Kar Művészettörténet és Elmélet Tanszéke kurzusainak köszönhetően a hallgatók betekintést nyernek a művészettörténet stíluskorszakaiba, mesterek és művek megismerésével foglalkozhatnak, és elmélyedhetnek a tudománytörténet, a filozófia, etika és az esztétika kérdéseiben. A tanszéki Művészettörténeti Kutatócsoport működését kutató-szemináriumokon folyó tevékenység keretében zajlik. A szemináriumok a pécsi székesegyház emlékanyagára építenek, műemlékvédelmi kérdéseket és/vagy kortárs művészeti problémákat járnak körül. A művészet és a tudomány gyakorlati összekapcsolásának gondolata a kutatócsoport megszervezésekor merült fel. Bemutatkozás | Pécsi Tudományegyetem. Ennek egyik első vállalkozása a pécsi székesegyház műemlékvédelmi problémáira való figyelemfelhívás volt képzőművészeti kiállítás és tudományos workshop létrehozatalával. Ez utóbbi a székesegyház tudományos kutatásának a kérdéseivel, művészetével és műemlékvédelmi kérdésekkel foglalkozott, amelyen régészek, levéltárosok, művészettörténészek és építészek mellett a kutatócsoport hallgatói is részt vettek (Pécs, 2010. január: A pécsi nszékesegyház kutatásának új eredményei).
A 2021. -ben meghirdetett Pótfelvételik és a hozzájuk tartozó Szakfelelősök listája Építőmérnöki BSc Dr. Pál-Schreiner Judit Gépészmérnöki BSc és MSc és Műszaki FOKSZ Eördöghné Dr. Miklós Mária Környezetmérnöki BSc Dolgosné Dr. Kovács Anita Mérnökinformatikus BSc és MSc Dr. Iványi Péter Villamosmérnöki BSc Dr. Kvasznicza Zoltán Televíziós műsorkészítő Dr. Kovács Éva Belsőépítész tervezőművész MA, Építész MSc, Építőművész MA Dr. Heidecker Adél Egészségügyi mérnöki MSc Dr. Schiffer Ádám Településmérnöki MSc Dr. Gyergyák János Szerkezet-építőmérnöki MSc Dr. Fülöp Attila
Szakkollégiumok, tudományos diákkörök és a speciális tehetséggondozási közösségek között szakmai együttműködést segítő alhálózatot működtetünk. A PTE tehetségpont intenzív, személyes kapcsolat működtetésével, folyamatos információcserével, közös programok, konferenciák szervezésével kívánja biztosítani a tehetségsegítő szakemberek és tehetséges fiatalok, valamint a tehetséggondozást segítő alhálózatok, más tehetségpontok, önkormányzati, civil szervezetek, vállalatok közötti együttműködést a régióban. Folyamatosan keresi, kutatja, figyeli azokat a lehetőségeket, kezdeményezéseket, amivel a lehető legnagyobb emberi és anyagi erőforrást tudja bevonni a tehetségsegítő munkába. A Tehetségpont specifikus és konkrét programjai A PTE a tehetséggondozás tradicionális közösségi alapintézményeivel már megvalósuló programok, valamint jövőbeli tervek: - Tehetséggondozási koncepció alapján szervezeti keretek és koordináció megteremtése, fejlesztése a tehetségek felkutatása, korai kiválasztása, tehetséggondozó programokba való beválogatása.
Ennek ellenére elképzelhető, hogy egy kiegyensúlyozottabb adatbázison is hasonló következtetésre jutnak majd a kutatók: a nyelvek szavainak többsége pozitív töltetű. Források Sci-News: New Study Finds Positive Bias in Human Languages Dodds et al: Human language reveals a universal positivity bias Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) 7 Janika 2015. április 9. 14:47 @Fejes László (): pozitívab, de nem pozitív! Pozitív töltetű szavak szotara. Egyébként egyetértek! A vizsgálat arra vonatkozott, hogy elemezze a szövegben előforduló pozitív és negatív szavakat. Ebből azonban nem elhamarkodott azt a következtetésrt levonni, hogy a pozitív szavakat tartalmazó szöveg pozitívabb jelentésű egészében is vagy fordítva. pl a 'nem' és a 'rossz' is önmagában negatív szó, de együtt 'nem rossz' már kimondottan pozitív töltetű. A kutatás pesze óvatos, és nem tesz ilyen kijelentést, mindvégig a szövegben előforduló szavak töltetéről szól és nem magának a szövegnek a töltetét. 6 5 Fejes László () 2015. 12:38 @Janika: Ha összehasonlítjuk azt a két lehetőséget, hogy valaki úgy fejezi ki az ügyintézővel kapcsolatos elégedetlenségét, hogy ironikusan kedvesnek nevezi, azzal a lehetőséggel, hogy lebunkózza, nem egyértelműen pozitívabb az előző?
Leginkább egy utópisztikus világ mélyére, ahogy ő fogalmaz, és ezt most már nem mint a grafikus és motion designer btworks, hanem mint ONAKOM teszi. És hiába kiabál odakint a korán jött nyár, ez a zenei kontent még így is kiválóan tud működni, és most teszünk is egy kísérletet ennek megokolására. "Az Obscure EP egy új területre lépés első lenyomata. Kísérletezések, óvatos, de néha meggondolatlan léptek egy ismeretlen környezetben, mely mintha mégis kicsit ismerős lenne. Az elmúlt másfél év tanulási folyamatát, útkereséseit összegző kislemez ez" – írta nekünk Tamás, és tényleg agyas anyaggal számoljunk: az Arrival című nyitány olyan, mint egy, az emberi civilizáció által még nem tönkrevágott, vadismeretlen tájegységre való érkezés, ami instant tiszteletet parancsol magának, így a dimenzióturistának eszébe sem jut belerondítani a képbe, inkább beleveti magát a sosem tapasztalt szenzorális inputok áradatába. Úgysem tehet mást. Pozitív töltetű szavak a falakon. Aktív odahatás helyett sodródás. Ez a magát védelmező, multirétegű univerzum aztán mindezt fokozatosan meg is hálálja (még ha a koromsötét zenei képletekről általában nem is ilyen pozitív töltetű szavak jutnak az ember eszébe, mint a hála).
Sem a kormány, sem az egészségügy elismerése nem jelenik meg, és a tavasszal még nyomokban érezhető optimizmusnak nyoma sincs. Annál inkább jelen van az általános és mindennapos tapasztalat, ami a felborult élettel jár, a normálishoz viszonyítható "káosz" állapotával. A "félretájékoztatás" kifejezésének gyakorisága sem meglepő, hiszen erős fenntartásokkal kezelik a polgárok az adatszolgáltatás hitelességét, de legalább ilyen fontos, hogy a "félelemérzet" és a "maszkviselés" – mint tulajdonképpeni reakciók a vírusra – is gyakori kifejezések. Mi az az öt szó, ami először eszébe jut a koronavírus-járvány jelenlegi, őszi szakaszáról? A fiatalokat bosszantja, az idősek átpolitizálják a járványt A válaszadókat a korosztályos kiegészítő kérdés segítségével olyan csoportokba soroltuk, amelyekről feltételezhető, hogy a járványról és az azáltal kialakult helyzetről alkotott véleményük koruknál fogva jelentősen különbözik a kutatott kérdésben. Ps.: I love you - beszélgetés Csetvei Krisztina, móri borásszal. Az egyes csoportok leggyakrabban említett szavait aszerint rendeztük össze, hogy inkább a legfiatalabb korosztály (18-29), az érett felnőttek (30-59), vagy a legidősebbek (60+) csoportjára jellemzőek.
Nem kérdés, hogy a koronavírus-járványról nem gondolkodhatnak ugyanúgy az egyes korosztályok. Függően attól, hogy ki mennyire tekinti magát veszélyeztettnek, munkájában és járvány előtti életritmusában akadályoztatva, másként asszociálhat a vírus teremtette helyzetekre. Míg a digitális bennszülött fiatalok könnyebben alkalmazkodhatnak a számukra otthonos technológiai eszközök segítségével, addig az idősek bolti vásárlási sávja kapcsán könnyen lehet, hogy nagyobb eséllyel illetik negatív kifejezésekkel ezt az intézkedést. Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatójának és Pohly Ferenc, ügyvezetőjének írása kutatásukról. Pozitív gondolkodás. A fentieken túl korosztályos szempontok is meghúzódnak amögött, hogy mennyire politizálják át az egyes korcsoportok a vírust és a válságot. A fiatalok közéleti és politikai érdeklődése – helyesebben annak hiánya miatt – politikailag kevéssé túlfűtötten élik meg a helyzetet, mint az idősebbek, akiknek viszont közvetlen kapcsolatuk van az egészségügyi rendszerrel. Éppen ezért az IDEA Intézet és a az októberi focis kutatása után novemberben arra volt kíváncsi, hogy vajon milyen szavakkal mesélik el az egyes korosztályok a koronavírus-járvány második szakaszát?
Másképpen szólva idegesítheti őket a kialakult helyzet, korlátozva érzik magukat, lehetőségeikre nézve túlgondoltnak vélik az intézkedéseket. Ezen kívül erre a korosztályra jellemzőek a neutrális, érzelemmentes, a helyzetet leíró és nem az arra reagáló szavak: "maszk", "karantén", "iskola", "kórház", "halál", "járvány". Szinte meg sem jelennek a bizonytalanságról vagy a félelemről árulkodó szavak, amelyeket a 30 év felettiek a leggyakrabban használtak. Különbség a két idősebb korosztály között, hogy a középkorúak véleménye tűnik a leginkább átpolitizáltnak ("korrupció", "gáncsoskodó ellenzék"), míg a legidősebbek az "egészségügy állapotát" emelik ki, a "rossz kormányzást" és a felelős viselkedés fontosságát. Pozitív töltetű szavak teljes film. A felmérés során a legveszélyeztetettebb korosztály bizonyult a legpesszimistábbnak: ők egyszerre aggódnak az ellátórendszerért és embertársaikért. Korosztályok közötti harc nincs, de némi piszkálódás van Az alábbi ábra esetében azt mutatjuk be, mi jutott a válaszolók eszébe a nyilvánvaló kifejezéseken, az első és ösztönös reakciókon túl?
Német kutatók megfigyelték, milyen hatással vannak az emberekre a fájdalommal kapcsolatos szavak. A kutatásból kiderült, hogy a szavak tényleg fájnak, legalábbis az agy a fájdalommátrix aktiválásával reagál. A kísérlet során a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatói 16 kísérleti alany agyi aktivitását rögzítették fMRI készülékkel, miközben szavakat olvastak fel nekik (ilyen kis minta teljesen normális az fMRI-kutatásoknál). A kutatók olyan, fájdalomhoz köthető szavakat olvastak fel, mint a "gyötrő", a "kínzó" és a "fárasztó", és megkérték az alanyokat, hogy képzeljenek el a szavakhoz tartozó szituációkat. Szavak - ereje, hatása, pozitív szavak, motiváló szavak. Ezután úgy olvasták fel a szavakat, hogy közben elvonták az alanyok figyelmét. Mint azt a kísérletben részt vevő Thomas Weiss és Maria Richter a Livescience-nek elmondták, mindkét esetben világosan láthatóan aktiválódott az agy fájdalommátrixa, függetlenül attól, hogy elvonták-e a kísérleti alanyok figyelmét. A fájdalommátrix olyan központ az agyban, ahol a fájdalmas élmények emlékei tárolódnak, és ezeket az emlékeket hívjuk elő, hogy elkerüljük a fájdalmas szituációkat.