Minden hunyorítás a szem felületén leheletvékony könnyfilmet oszlat el. A szem felületét ezzel simává, tisztává, nyirkossá és káros anyagoktól mentessé teszi. Ha a könnyfilm mennyisége vagy összetétele károsodik, akkor megjelennek a szaru- és kötőhártyában a szárazszem tünetek, melyek: égő érzés, szárazság -, homokszemcse-, nyomás érzet és fényérzékenység. A panaszok enyhítése érdekében szemorvosa Önnek a Corneregel szemgél használatát rendelte el: A gyógyszer rendszeres alkalmazásakor a következőkre figyeljen: • Fogyasszon elegendő folyadékot – naponta minimum 2 litert. • Minél többet tartózkodjon friss levegőn. • Arcát – elsősorban szemét – védje az erős légáramlatoktól. • Képernyő előtti munka esetén tartson szüneteket. 2. TUDNIVALÓK A CORNEREGEL SZEMGÉL ALKALMAZÁSA ELŐTT: Ne alkalmazza a Corneregel szemgélt: - ha allergiás (túlérzékeny) a dexpantenolra vagy a Corneregel szemgél egyéb összetevőjére. A Corneregel szemgél fokozott elővigyázatossággal alkalmazható: Kontaktlencse viselők, kontaktlencse viselésekor nem alkalmazhatják a Corneregel szemgélt, mivel a készítmény a kontaktlencse felületén elkenődik és a lencse anyagát használhatatlanná teszi.
Leírás és Paraméterek Nem gyulladásos eredetű keretopathia kezelésére (pl. cornea dystrophia, cornea degeneratio, visszatérő cornea felmaródás és kontaktlencsét viselők cornea elváltozásai). Adjuváns terápia: - szaruhártya- Adagolás: A panaszok súlyosságától és intenzitásától függően naponta 4x1 és lefekvés előtt 1 cseppet kell a kötőhártyazsákba cseppenteni. Az alkalmazás időtartamát a klinikai kép határozza meg. Összetétel: 50 mg dexpanthenolum grammonként. Akciós Nem Egészségpénztárra elszámolható Igen Bővebben Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Paraméterek Igen
A fővárosi közgyűlés eheti ülésén elfogadta a Széll Kálmán tér rendezéséről szóló koncepciót, elkezdődhet a konkrét tervezés. Egyelőre azonban sok a bizonytalanság: a beruházásra van pénz, de nem tudni, pontosan mennyi. A tervek szerint az építkezés első üteme 2013-ban kezdődik és 2014-ben fejeződik be, de azt, hogy mi fér bele a koncepcióból az első ütembe, és lesz-e egyáltalán második ütem, nem tudni. Ami biztos: a mostani elképzelés sokadik a sorban, de eddig némi aszfaltozáson és néhány dézsás fa kihelyezésén kívül nem sok minden történt. A most elfogadott koncepció lényege: nem park épül, hanem racionálisabban használható közlekedési tér. Ennek érdekében több, és jobban szervezett gyalogos terület lesz, ésszerűen csoportosított busz- és villamosmegálló, és a biciklisekről sem feledkeztek el: a teret teljesen "átkerékpározhatóvá" teszik. A közúti közlekedés alig változik, az erre a részre vonatkozó tervezői kulcsmondat így szól: a térnek "a gépkocsiforgalom számára egyszerre kell átengedőnek és feltartóztatónak lennie".
Bel-Buda elegáns üzleti negyedében a Krisztina körút és a Roham utca sarkán helyezkedik el. A belvárosból a Lánchídon és az Alagúton keresztül, Budáról a Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér felől egyaránt könnyen megközelíthető. Az önálló bejárattal és recepcióval rendelkező épület ideális központ jól megközelíthető helyet és elegáns megjelenést igénylő közepes cégek számára. Számos kényelmi szolgáltatást biztosít a bérlők számára pl. recepció, portaszolgálat, étterem, fitnesz terem, bankautomata.
Megmarad a betonlegyező és az óra, egyébként azonban alaposan megtisztítják a budai teret. A karakteres betonlegyező és az óra is marad, egyébként azonban alapos tisztításon esik át Budapest egyik legfontosabb köztere. A mai eredményhirdetésen Finta Sándor, Budapest főépítésze és a terveket értékelő zsűri elnöke jelentette be a Széll Kálmán tér átalakítására kiírt tervpályázat végeredményét: az Építész Stúdió Kft. és a Lépték Terv Kft. közös koncepciója nyerte el leginkább a zsűri tetszését. A továbbtervezésre kiválasztott elképzelésen az építészek a közlekedést tervező, közbeszerzési eljárás során kiválasztott Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. szakembereivel együtt dolgoznak majd. Az átépítés ugyanis összekapcsolódik a közlekedés-fejlesztési beruházásokkal, például a budai fonódó villamos hálózat kiépítésével, a nyertes építész így tulajdonképpen a közlekedéstervező alvállalkozója lesz. A beruházás összértéke 4, 2 milliárd forint, a terveket 2013 tavaszáig véglegesítik, 2014 elején pedig megkezdődhet a kivitelezés.
Ezért nem adták ki egykor a létesítmény állandó építési engedélyét. Az ideiglenes engedély hosszabbítgatásába pedig már hosszú évekkel ezelőtt beleuntak az illetékesek, eltitkolván a történelmi tényt, hogy "ketyeg a Moszkva téri lépcsőbomba". A koncepció egyik alapvető eleme, hogy a metró legyezőszerű kijárati épületét el kell tüntetni. Ha lesz rá pénz, akkor már az első ütemben (2013-2014 között) teljesen lebontják, ha nem lesz rá pénz, akkor csak azt a szárnyát tüntetik el, ahol kocsmák, virágárusok működnek. Ha megmarad még ideiglenesen, akkor a homlokzatát egy kicsit felújítják. Persze az igazi az lenne a koncepció szerint, ha már az első ütemben lebontanák az egész legyezőt, a mozgólépcsők lefedésére pedig a távlati ütemekhez illeszkedő új épület emelkedne. Ehhez kapcsolódva – az épületegyüttes részeként – megépülne az emelt szintű "Vár kapuja tér" a Várfok utca vonaláig, valamint a villamos megállóhelyek feletti előtető rendszer. Legalábbis valamennyire. A tér kialakítása az első lépésben minimálisan megvalósuló elemek esetén Ha jól értelmezzük a koncepciót, akkor a Vár kapuja, azaz a Széll Kálmán tér első emelete lenne valójában a beruházás második üteme.
A második díjat a Sagra Építész Kft. tervezői, míg a 3. helyezést Balázs Mihály Műterme és az Építészkohó Kft. nyerte el. A megújult tér legfontosabb feladata a közlekedés zökkenőmentes biztosítása lesz majd, ez a szempont elsődleges volt a beérkezett munkák értékelésénél. A főváros vezetése 2011 elején döntött úgy, hogy újra belevág a rendezésbe – mondta el Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a sajtótájékoztatón. A fejlesztés összekapcsolódik a budai fonódó villamos hálózat kiépítésével, aminek köszönhetően abba uniós támogatás is bevonható. Ez azért kedvező, mert így a legköltségesebb munkákat, mint amilyen például a vágányok áthelyezése, 90%-osnál nagyobb intenzitású vissza nem térítendő uniós forrásból lehet megvalósítani. A szükséges összeg fennmaradó részét a főváros, illetve a központi költségvetésből biztosított keret fedezi. Korábban napvilágot látott egy nagy vitákat kiváltó koncepcióterv (megjelenésekor kérdéses volt, hogy lesz-e a térre építészeti tervpályázat, és szóba került a vasbeton legyező elbontása is), ez az elképzelés szabta meg a mostani pályázat alapjait – Vitézy szerint ezzel elejét lehetett venni annak, hogy az építészeti tervpályázat végeredménye céltalan, a kiíró által határok közé nem szorított ötletzuhatag legyen.
A Jobbik frakció az előterjesztés céljaival egyetértett, ám a terv véleményezéséhez több információ kell nekik. Azt biztosra mondták, hogy luxusberuházást nem támogatnak. Az LMP a közgyűlési ülésen azon sajnálkozott, hogy először a sajtóból ismerhették meg a koncepciót, nem volt például ötletpályázat sem. Emellett úgy gondolják mégis, hogy a végeredmény nem rossz, ezért támogatják. Közülük egyébként Horváth Csaba gondolhatja úgy, hogy bátran beszélhet, hiszen 2006-ban az ő (és Demszky Gábor akkori főpolgármester) neve alatt futott a Moszkva tér elmúlt húsz évének egyetlen felújítása: a tér egy kisebb részét látványos kordonok mögött újraaszfaltozták, és kitettek néhány dézsás fát a "zöldesítési program" keretében. Ugyanebben az évben kötött "választási szerződést" Kóka János volt gazdasági miniszter a kerületi választópolgárokkal, amiben vállalta, hogy ha megválasztják, akkor néhány éven belül felújítja a teret, s ha ez mégsem történik meg, akkor ő lemond. Megválasztották, nem történt meg, nem mondott le.