Somogyi Zoltán: Nem lep meg, hogy vége a műsornak Somogyi Zoltán három évadon keresztül vezette az RTL Klub reggeli műsorát Teszári Nóra oldalán, a 8:08 Minden reggel viszont januártól megszűnik, nem lesz többet képernyőn. A műsorvezetőt nem érte váratlanul a hír, a jövőben rádiós munkájára fog koncentrálni, és bízik abban, hogy megtalálják a lehetőségek. Így látták a politikai elemzők a tüntetést Több politikai elemző is bírálta a tervezett internetadó bevezetését a Facebook-oldalán. Szerintük a kormánypártokra nézve veszélyes lehet, ha nem hátrálnak meg. Török Gábor és Lakner Zoltán is azt mondja, akár egy új ellenzék vagy az ellenzékiség új formája is megvalósulhat. Somogyi Zoltán azt hiányolja, hogy a Fideszben nincs senki, aki véleményt mondana végre a távközlési adóról. Orbán és a füttykoncert Nemcsak Kubatov Gábort, de Orbán Viktort is kifütyülték a szurkolók az új Fradi-stadion átadóján. Hogyan került a miniszterelnök ilyen – számára szokatlan – helyzetbe, hogyan kezelte, és egyáltalán mi bajuk van a nagyszerű stadionnal, Chelsea-vel és Gripenekkel kényeztetett drukkereknek?
Látványos magyar siker az Orbán-Merkel csúcson Jelentős magyar politikai sikert hozott Orbán Viktor és Angela Merkel hétfői csúcstalálkozója. Ezt a csalódott ellenzéki kommentárok is mutatják. A Pesti Srácok hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormányellenes Political Capital volt vezetője, Somogyi Zoltán a Facebookon azt írta: Angela Merkel kiállt Orbán Viktor politikája mellett. Ezzel egyértelművé vált, hogy a magyar ellenzék reménye a külső segítségről, a kormány nemzetközi ellehetetlenülése zsákutca. A liberális német lap, a Die Welt is Angela Merkel barátságos hangnemét emelte ki. Orbánéknak nagy bukta lenne egy új választás Toronymagasan vezet a Fidesz a közvélemény-kutatások szerint, mégsem biztos, hogy jól járna egy előrehozott választással. A szakértők egyetértenek abban, hogy rizikós lehet egy ilyen lépés, nem biztos, hogy a választók díjaznák ezt az itthon szokatlan húzást. A Fidesz állítja, nem is terveznek ilyesmit, ám a szocialisták szerint nem biztos, hogy paranoiás, aki erre gondol.
Gyakorlott műsorvezetők Elismert szakértőket látnak majd vendégül a stúdióban, akik segítenek majd eligazodni a naprakész információk között, a fontos és érdekes közéleti, egészségügyi, gyermeknevelési, párkapcsolati vagy éppen szépségápolással, divattal kapcsolatos témákban. A tévénézők számára egyikük sem ismeretlen, mindketten dolgoztak már a köztévének is, de ezen túl is van egyezés az életükben. A 33 éves Somogyi Zoltán már 15 éves rádiós múltat tudhat maga mögött. A Juventus rádió műsorvezetőjeként tett szert országos ismertségre, majd a képernyőt is meghódította: dolgozott a Duna Televízióban, a Viasat 3-nál, a Magyar Televízióban és a TV2-nél is. Teszári Nórát a Duna World-ön eleinte magazinműsorokban láthattuk, majd kulturális műsorokat vezetett, az elmúlt évben pedig kommunikációs vezetőként tevékenykedett egy kulturális cégcsoportnál. 13 éves koruk óta A vörös hajú műsorvezető 13 évesen döntötte el végérvényesen, hogy olyan munkát szeretne majd, ahol beszélgethet az emberekkel.
De a V18 nevű szervezettől kifejezetten kampánytámogatásként (" a kampány lebonyolítására") érkezett adomány is szerepel a beszámolóban. Az egyesületet Kész Zoltán mellett az a Somogyi Zoltán politológus alapította, aki a Soros által bőkezűen támogatott Political Capital nevű kutatóintézetnek is az alapítója és sokáig vezetője is volt "Ez már azért komolyan elgondolkodtatja az embert, hogy a szervezet véletlenül nem az ellenzék 2018-as választási küzdelmét kívánta-e segíteni ezekkel a külföldről becsordogált pénzekkel? " Aggályos a holland nagykövetségtől és a most már kormánypártnak számító német liberálisok pártalapítványától származó támogatás, hiszen főként az utóbbi rendszeres és bőséges finanszírozója az egyértelműen Márki-Zay és Kész Zoltán hátországának számító alapítványnak. Ennyire független a magyar ellenzék. Magyar Hírlap
Korábbi szakmai tapasztalatát civil szervezeteknek dolgozva szerezte. Kutatási területe a geopolitika, a geostratégia, valamint a technológiai fejlődés (különösen a mesterséges intelligencia) hatása a társadalomra, a politikára és a biztonságra. Faludi Hanna kommunikációs munkatárs Kommunikáció és médiatudomány alapszakon végzett a Budapesti Metropolitan Egyetemen, majd az ELTE nemzetközi tanulmányok szakán, fejlesztéspolitika szakirányon szerzett mesterdiplomát. Tanulmányai után a Sony Pictures Entertainment közép-európai regionális irodájában kezdett dolgozni, junior reklám koordinátorként. Hanna kommunikáció és rendezvényszervezési feladatokat lát el az intézetnél. Győri Lóránt geopolitikai elemző Szociológus és politikai elemző. 2008-ban szerzett szociológia szakos MA-t az ELTE-n, jelenleg PhD-tanulmányait folytatja az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskolájában. Kompetenciái a geopolitika, az újmédia, a network-elemzés, a diskurzusanalízis, a tudomány-, az ifjúság- és a városszociológia területeire vonatkoznak.
Jelenleg magyar, cseh, osztrák, szlovák és lengyel szélsőjobboldali csoportok Oroszország által ösztönzött erőszakos radikalizációját kutatja. Hunyadi Bulcsú vezető elemző Történelem, szociológia és nemzetközi kapcsolatok tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Andrássy Gyula Egyetemen folytatta. Számos ösztöndíjprogram, többek között a német Bundestag gyakornoki, valamint a Bundeszentrale für politische Bildung és a Robert Bosch Stiftung állampolgári neveléssel kapcsolatos programjának is résztvevője volt. 2007 óta a Political Capital munkatársa, az intézet radikalizmusra, szélsőjobboldalra és populizmusra fókuszáló programjának vezetője. Kutatási területébe tartozik többek között a szélsőjobboldali és populista érvelés, a radikalizmusprevenció, valamint a cigány- és zsidóellenesség, de foglalkozik a magyarországi civil társadalom helyzetével és állampolgári neveléssel is. Angolul és németül is folyékonyan beszél. Kelen Zsuzsa elemző Pszichopedagógia, magyar szakos és kisebbségpolitika tanulmányait az ELTE-n végezte.
Matteo Salvini, a Liga vezetője közösségi oldalán hangoztatta, hogy pártja lojális marad a kormányhoz anélkül, hogy Olaszországot háborúba vezetné: a békéért dolgozunk. Mario Draghi kedden személyesen egyeztetett az M5S frissen újraválasztott elnökével Giuseppe Conte volt kormányfővel, aki a védelmi kiadásoknál jelentősebbnek nevezte az energiaárak csökkentésére fordítható források emelését. Giuseppe Conte javasolta, hogy a védelmi költségek növelését legalább 2028-ig tolják ki. Mario Draghi arra emlékeztette elődjét, hogy 2018 és 2021 között az első és a második Conte-kormány tizenhét százalékkal emelte a védelmi kiadások mértékét. A feszültség hatására Mario Draghi kedd este felkereste Sergio Mattarella államfőt, ami a kormányválság jelének számít az olasz politikai gyakorlatban. A Corriere della Sera című napilap úgy látja, hogy az M5S szokásos provokatív politikáját követi, vagyis addig feszíti a húrt, amíg lehet, ami azonban a római parlamentben akármikor válságot robbanhat ki előreláthatatlan következményekkel.
A GKI várakozása szerint a következő hónapokban további romlás, majd az év végére stabilizálódás valószínű. A szigorodó monetáris politika (az év végéig 8 százalék körülire emelkedő, immár az alapkamattal megegyező irányadó kamat) az egyes hónapokban 10 százalék körüli árindex mellett éves átlagban 9 százalék körüli áremelkedést és 375 forintos eurót eredményezhet, igen nagy bizonytalanság és hullámzás mellett. Még nagyobb drágulás jön Maga az MNB is bizonytalan az idei inflációs előrejelzésben. A legfrissebb jelentése szerint az éves átlagos drágulás 7, 5–9, 8 százalék között alakulhat. Ez azt jelenti, hogy év közben 10 százalék fölé is fel fog szaladni. Még a következő évre is elérheti az árak átlagos emelkedése az 5 százalékot. A lakosság ugyanakkor a hivatalosnál sokkal nagyobb drágulást érzékel. Azt már megszokhattuk, hogy sokan hitetlenkedve fogadják a KSH inflációs adatait. Mi is megírtuk többször, hogyan lehet belenyúlni a számokba. Változtatják a termékek, szolgáltatások súlyát (erről nézze meg karikatúránkat is!
Ha az Ön adatkezelési gyakorlata helyes, az annyit jelent, hogy a mindennapi adatkezelése most és a jövőben is megfelel a szabályozásnak. Ehhez azonban sok esetben új folyamatokat kell felépíteni és összehangolni a cég működésével. Tényleg megbüntethetnek? Igen. A GDPR szabályainak megszegéséért kiszabható bírság mértéke a legsúlyosabb az összes bírság között, elérheti a vállalkozás éves árbevételének 4 százalékát, illetve a 20 millió eurót (a kettő közül a magasabb a maximális mérték). A GDPR szabályok megszegése a bírságon felül kártérítési és büntetőjogi kockázatot is hordoz a vállalkozások, szervezetek és vezetőik számára. Lehetséges, hogy enyhébb szabálysértésnél a vállalkozása nem kap azonnal büntetést, csak figyelmeztetést. De mi lesz később? Szükségem van-e GDPR megfelelésre? Egyértelműen igen, és ez független a büntetéstől. Az adatvédelmi rendeletet hosszú távon kell mindenkinek betartani. Gondoljon arra, hogy az üzleti partnerei -- vagy legalábbis a jelentősebb üzleti partnerek -- meg fogják követelni Öntől is a GDPR megfelelést.