A Fővárosi Bíróság nemzetközi és európai elfogatóparancsot adott ki ellene. május 20-án az ügyész vádbeszédében tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte. December 13-án első fokon a Fővárosi Bíróság tényleges életfogytiglan letöltendő börtönbüntetésre ítélte Magyar Róbertet, 28 társa pedig még összesen több mint száz év fegyházat kapott. A "fekete seregként" ismertté vált bűnszervezet az ügyészség szerint prostitúcióval, védelmi pénzek szedésével, tartozásbehajtással foglalkozott, erőszakos küzdelmeket folytatott a mindezekből származó illegális jövedelmekért, és még a fegyveres leszámolástól sem riadt vissza. Pusztán a kiszabott büntetések ismertetése egy órán át tartott, az ítéletet nyolc órán át indokolták. A bíróság jobbára bizonyítottnak találta a korábbi vádpontokat. A másodfokú tárgyalás 201 Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Tagadta bűnösségét a fekete sereg vezetője Tagadta bűnösségét a fekete sereg néven ismertté vált bűnszervezet ügyének elsőrendű vádlottja, Magyar Róbert, aki a Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásában szerdán kezdte meg a vallomástételt. Nem lesz új tárgyalás a fekete seregről A Kúria elutasította a fekete sereg ügyében beadott felülvizsgálati kérelmeket, és fenntartotta a korábbi jogerős ítéleteket. Nincs felülvizsgálati tárgyalás a tavaly elfogott Magyar Róbert, a bűnszervezet vezetője ellen, aki tényleges életfogytiglani szabadságvesztését tölti. Magyar Róbert szerint rendőrök intézték el, hogy ügye maffiaügy legyen Soha nem adott olyan megbízást, hogy valakit megöljenek - mondta a HírTv-nek adott kedd esti interjújában a kegyetlen leszámolásairól elhíresült fekete sereg vezetőjeként ismertté vált Magyar Róbert. A spanyolországi bújkálásból két hete hazaszállított, tényleges életfogytiglanra ítélt férfi azt is tagadta, hogy ő vezette volna a bűnszervezetet. Állítása szerint anno a most V. László ügyében meggyanúsított rendőrök intézték el, hogy ügyét ennyire felfújják, és az maffiaügy legyen.
Tényleges életfogytiglant kapott a "fekete sereg" szökésben lévő vezetője, Magyar Róbert, 28 társa pedig összesen több mint száz év fegyházat a Fővárosi Bíróságon kedden kihirdetett elsőfokú ítélet szerint. A fekete seregként ismertté vált bűnszervezet az ügyészség szerint prostitúcióval, védelmi pénzek szedésével, tartozásbehajtással foglalkozott, erőszakos küzdelmeket folytatott a mindezekből származó illegális jövedelmekért, és még a fegyveres leszámolástól sem riadt vissza. A kedd délelőtti ítélethirdetés során a büntetések felolvasását követően a tárgyalóteremben nyomban megbilincseltek és előzetes letartóztatásba helyeztek nyolc még szabadlábon lévő vádlottat. A több órás indoklás délután várható. A 6-8 évvel ezelőtti cselekmények között van minősített emberölés, zsarolás, lőfegyverrel való visszaélés és garázdaság. "Büszkén hangoztatták roma származásukat" A perben, amelyben csak a perbeszédek több mint egy hónapig tartottak, az ügyész tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott Magyar Róbertre, míg védője bizonyítottság hiányában történő felmentést kért.
A Blikk információit Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője erősítette meg hétfőn az MTI-nek. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az ügy előzményeiről és hátteréről: A rendőrség 2006. június 28-án hozta nyilvánosságra, hogy elfogta M. Róbertet és a hozzá köthető bűnözői kört. Magyar Róbert és 29 társa ellen emberölés és más bűncselekmények miatt 2006 novemberében emeltek vádat, a Fővárosi Bíróság 2007. március 6-án kezdte tárgyalni az ügyet. Magyar Róbertet azzal vádolták, hogy a "fekete sereg" nevű bűnszervezet vezetőjeként ő adott megbízást az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal megölésére; a gyilkosságot 2003. augusztus 27-én követték el Budapesten, egy III. kerületi játékterem előtt. A vád szerint 2004. június 23-án egy XV. kerületi diszkóban a vádlottak egy rivális csoport tagjaival kerültek összetűzésbe, amely lövöldözésbe torkollott. Akkor csak egy ember sérült meg. A vádiratban szerepel egy mátészalkai vállalkozó halálos megfenyegetése is, ő a csengersimai határátkelőnél folytatott illegális cigarettakereskedelem felvásárlójaként Magyar Róbert riválisa volt.
Cáfol, vádol Magyar Róbert. A Fekete Sereg volt vezére a Blikk nek adott interjúban részletesen mesélt arról, miként élt Spanyolországban, hogy bukott le. Azt mondta: legalább tízszer igazoltatták, mindig elengedték, míg egyszer bevitték, ujjlenyomatot vettek tőle. Akkor derült ki, hogy ő nem Kiss Alex. Azt mondta, nem bolti lopáson kapták el, kábítószert sem fogyasztott, utálja a drogot. Magyar Róbert örül az általa "V. papának" nevezett diszkókirály bukásának, mert az szerinte összefügg ügyével. Azt állította a szervezett bűnözés elleni osztály egyik vezetőjét is V. László uszította rá, így lett ő is maffiózó. Szerinte a "rendőrök hamis tanú segítségével maffiavezért csináltak" belőle. A koronatanú később bevallotta, hogy kényszerítették a vallomásra. Hazugságnak nevezte, hogy bérgyilkosokat küldött az energolosokra, de azt elismerte, hogy a '90-es évek merényleteivel kapcsolatban kihallgatták. Szerinte az Aranykéz utcai robbantással meg is gyanúsították volna, de "szerencsére a kérdéses időpontban a büntetés-végrehajtási intézetben" volt.
A másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan igazoltnak látta, hogy Roháč volt az elkövetője a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásnak, valamint ő lőtte le 1998 februárjában Fenyő János médiavállalkozót. A táblabíróság kimondta, hogy a belvárosi, négy áldozatot követelő robbantás megbízója Portik Tamás, akit azért nem ítélték Roháchoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy az energolos Boros Tamás megölésére adott parancsot. Portikot egy szlovák bűnöző, Milos Kastan vallomásának köszönhetően marasztalták el. A volt szlovák maffiavezér, Mikulás Cernák bandájához tartozó, később a Sykora-klánhoz csapódó gengszter vallomásában előadta, hogy jelen volt egy olyan találkozón 1998 áprilisában, ahol Portik megbízást adott az Aranykéz utcai merényletre. Rohác még panaszkodott is szlovák bűntársának, hogy "nagy nyomás alatt van ", mert az Energol-vezér sürgeti a gyilkosság végrehajtását. Vezető kép: MTI
Az első év Általános meggyőződés, hogy amint kigördülünk új autónkkal a szalonból máris 20-30 százalékot veszít értékéből. Abban az értelemben igaz ez, hogy másnap már nem tudnánk listaáron eladni az autót, de ezek a számok nagyjából az egy éves értékvesztést jelentik. A legkisebb értékcsökkenést a Dacia könyvelheti el az első év végén, mindössze 15 százalékkal. Használt Volvo felvásárlás. Ennek persze lehet az is az oka, hogy eleve alacsonyabbak a listaárakról indulnak. A prémium márkák aránylag jól tartják az értéküket, egy év után 20 százalék körül, míg a középkategóriás autók értéke 15-30 százalékkal csökken a listaárhoz képest. Meglepő módon 30 százalékos értékvesztéssel az Opel rövid távon a legkevésbé értékálló márka. Az 5 éves autók a legkeresettebbek Sokan keresnek 5 éves autót, aminek az a logikus magyarázata, hogy a listaárhoz képest már jelentősen olcsóbban megvásárolhatók, de a használati értékük még kitűnő. Átlagosan fele annyiért (49 százalékos értéken) vásárolhatunk meg egy öt éves autót, mint a listaára volt.
A múzeum belsejében lévő körforgó liftben mindig 14 autó látható állandó fel-le mozgásban. MAYBACH AUTÓMÚZEUM Motorkerékpárokon és egyéb kiállítási tárgyakon kívül a Neumarkt in der Oberpfalz-ban lévő intézményben csupán 20 autó látható – de milyen autók! A szám csak relatíve alacsony, hiszen a Maybach luxusmárka által 1921 és 1941 között gyártott 1800 négykerekűből mára mindössze 160 maradt fenn világszerte – ezek mindegyike a gyűjtők féltett és értékes kincse. Vagyis a később újjáélesztett márka ma fellelhető klasszikus példányainak több mint 10 százalékát találjuk egy helyen, emellett korabeli erőforrások és alvázak, valamint gazdag képanyag révén ismerkedhetünk meg a maga korában a Rolls-Royce-szal vetekedő gyártó históriájával. Történelmi látnivalókat a bajor kisvárosban is találunk, amely az idők során svéd, francia és osztrák fennhatóság alatt is állt. SINSHEIM TECHNIKAI MÚZEUM Összeállításunk kakukktojása, de ez csak az előnyére válik. Több száz, technikatörténet jelentőségű jármű otthona, a tárlat ugyanis nemcsak veteránautókat és -motorokat vonultat fel, de Forma–1-es versenyautókat, traktorokat, kerékpárokat, gőzmozdonyokat, katonai gépeket, különleges járműveket és szuperszonikus repülőket (köztük a Concorde-ot) is.