Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia A magyarság kézikönyve Vallás és filozófia Az ősi magyar hitvilág Teljes szövegű keresés A honfoglalás előtti korokból a Kárpát-medence a rómaiak, a germánok, a szlávok, ázsiai nomád népek vallási emlékeit őrzi. Az ide érkező magyarság ősi hite az uráli népek samanizmusának egyik formája volt. A későbbi századok ezt az ősi hitet már-már nyomtalanul semmivé foszlatták; krónikáink, néphagyományaink, a rokon népek hitének emlékei adnak csupán támpontot az ősi magyar hitvilágban való eligazodáshoz; régi mitológiánk rendszerének felkutatása lehetetlennek bizonyult. Diószegi Vilmos: Az ősi magyar hitvilág | bookline. Keleti osztják házi szellem: honfoglaló őseink is ilyeneket őrizhettek otthonaikban Az elmúlt két évszázadban megélénkült ugyan a pogány magyarság vallási világa és mitológiája iránti érdeklődés, hamarosan kiderült azonban, hogy ennek felkutatása szinte lehetetlen feladat. A pogány kor írott emlékeket nem hagyott, krónikairodalmunk pedig már hézagosan és tendenciózusan emlékezett vissza erre az időre.
1) A mítosz naiv társadalmi tudatforma. a) Igaz. b) Hamis. 2) A mitológiát úgy is nevezhetjük, hogy hitvilág. 3) Az ősi magyar hitvilágra nem jellemző a totemizmus. 4) Az ősi magyar hitvilág két szent állatot tisztel. 5) A csodaszarvas vezette Pannóniába a magyarokat. b) Hamis 6) Mit visel a turulábrázolásokon a madár? a) A holdat tartja a csőrében. b) Karmai között van a nap. c) Korona van a fején 7) Hogyan nevezték a magyarok az alvilágot? a) Pokol. b) Alsó világ. c) Alvilág. 8) A táltos a) a dobolás hatására révületbe esik. b) felmászik az égig érő fára. Az ősi magyar hitvilág teremtményei | Hírország. c) legyőzi az erdei lényeket. 9) Az életfa összeköti a világokat. 10) A felsoroltak közül melyik nem a táltos feladata? a) révülés b) énekmonó c) emberáldozat 11) Melyik alak nem a ősi magyar mitológia része? a) törpe b) tündér c) ogre 12) Emese álma... a) eredetmítosz. b) világmagyarázat. 13) Álmos neve onnan ered, hogy... a) gyermekként sokat aludt. b) édesanyja vele várandósan álmot látott. c) édesanyja a terhesség ideje alatt mindig álmos volt.
14) A turul... a) sas vagy sólyom. b) a mesebeli griffmadár c) csak a táltosnak jelenik meg. 15) A csodaszarvas... a) Álmost új hazába vezeti. b) utat mutat Hunornak és Magornak. c) úgy viselkedik, mint egy közönséges állat. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Ősi magyar hitvilág ppt. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Napfogyatkozáskor elődeink egy fehér tálba tiszta vizet öntöttek, és rettegve figyelték, hogy a vízben tükröződő égbolton hogyan falja fel a szörnyeteg a napot. A kutat gondosan lezárták, nehogy átjárót biztosítson az alvilág és az evilág között, máshol pedig azért tettek így, hogy a nap előtt elszálló démon vizelete nehogy megmérgezze az ivóvizet, halált hozva a népességre és a jószágokra egyaránt. Ősi magyar hitvilág - Tananyagok. A gyerekeket is gyakran ijesztgették vele, főleg a palócoknál dívott ilyeneket mondani a rosszalkodó kölöknek: "Vigyázz, mert elvisz a markoláb! " Egyes források szerint a felnőttek ebben a figurában kevésbé hittek, csak azért mondogatták vészjóslóan a csemetéiknek, hogy ne másszanak a kútba vagy ne menjenek ki sötétben egyedül.
Ezen szintek ábrázolására hivatott például az égig érő fa, más néven világfa. Sokszor hallani az ősmagyarságról, sokan mégsem ismerik eme letűnt mondavilág figuráit, ezért bemutatunk közülük párat. Táltos Kiválasztottnak tekintették és óriási tekintélye volt, a pogány vallás papjaként tisztelték. A táltosról (avagy sámánról, amely egyes források szerint szinonima, mások szerint különböző tisztséget takart) már a születése pillanatában kiderült, hogy miféle, hiszen eggyel több foggal vagy ujjal született, vagy aranyhajjal- és foggal, esetleg csillag alakú anyajeggyel a vállán. Ha a bába rögtön elszólta magát, hogy táltos született, úgy tartották, hogy a kisfiú hét éves korában eltűnik majd. Erre a tisztségre tehát születni kell, nem lehet senkit kiképezni rá vagy átnevelni. A fehér ruhás táltos képes volt többek között a jóslásra és az időjárás szabályozására, utóbbit akár lángok, lovak vagy bikák képében is. Tanácsadással, füvek ismeretével, orvoslással is foglalkozott, testet-lelket egyaránt gyógyítva.
Ismerte többek közt a történelmet, a hagyományokat, a jogot, a botanikát, spirituális kiteljesedését pedig gyakran dobszóval tette teljessé. Állítólag a magyar vezérek, és szinte az összes Árpád-házi király táltos volt. Lidérc Lúdvércként is hívták, és régen úgy tartották, hogy az ilyen démon ráül az emberre, megnyomja és "megszopja", azaz megduzzasztja a mellbimbóit. Esetenként az emberek vérét is szívta. Nem összekeverendő a lüdérccel, amely egy ember (sokszor régi szerető vagy elhunyt házastárs) alakját magára öltő, tüzet szóró szexdémon. A 20. századra már tompult a lidérc megítélése, és gyakran ábrázolták tyúk alakban, azaz inkább nevetség tárgyává tették, mert úgy kevésbé félték. Ennek alapja, hogy az ősmagyarok hittek a lidérccsirkében, amely az úgynevezett segítőszellemek legelterjedtebb változata volt. A segítőszellem egy személyhez kötődő lény, aki gazdaggá teszi tulajdonosát, ha az cserébe az ördöggel paktál le. Megszabadulni tőle lehetetlenség, és a lidérccsirke végül megbetegíti gazdáját.
Az ünnephez ma már szervesen kapcsolódik az adventi naptár, melynek eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. ) A naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolatokkal találkozhatunk. Ez a vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerű decemberi naptárnak tekinti, és minden egyes napját-lapját csokoládéval vagy marcipánnal édesíti meg. Pilinszky János: Hitünk titkairól "Ádvent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy "meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk". Gyermekkorunkban éltünk így. Télen: az első hóesésre. Az advent kezdetének ideje - Cultura.hu. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és "jogosabb" birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket.
-részlet- Ádvent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy "meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk". Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra – ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni – beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és "jogosabb" birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket. Pilinszky János: Advent | zsozsu. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi "meglepetés", lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
Tájékoztatás Wunderlich József állapotáról A padlás 2022. március 20-i 19 órás előadásán történtekkel kapcsolatban a következő hírben tájékoztatjuk Nézőinket. Magyar Érdemkereszttel tüntették ki Illyés Ákost Nemzeti ünnepünk alkalmából színházunk főmérnöke, Illyés Ákos a Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült! Venczel Verára emlékezünk 2022. március 10-én zártkörű megemlékezést tartott a Vígszínház a csodálatos művésznő, Venczel Vera születésnapján.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár. hirdetés
Az adventi időszak jelképe az adventi koszorú, amelyet többnyire fenyőgallyakból fonnak, és a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Három ibolya színű (lila) gyertya és egy rózsaszín gyertya – így néz ki az úgynevezett liturgikus adventi koszorú: a lila a bűnbánat színe, amivel a megtérést és vezeklést szeretnénk kifejezni. A negyedik vasárnap (rózsavasárnap) a rózsaszín gyertyát gyújtjuk meg – az istentiszteleten a rózsák is rózsaszínűek – ami az örömöt fejezi ki. A négy vasárnapi gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt fejezi ki. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.