A miocén erdőben a 17 millió évvel ezelőtti miocén kor flórájának jelenkori leszármazottjai és ősállatreprodukciók között vezet az út. A pihenőhelyekkel tarkított, hidakon átívelő ösvény szakaszok mentén különleges, egzotikus helyekről származó növények növekednek. Árnyékukban miocén kori emlős állatok élethű szobrai állnak. Az arborétum közepén egy építészetileg is igen mutatós, ugyanakkor a tájba harmonikusan illeszkedő melegház található. Itt szenderegnek télen azok a növények, amelyek nyáron még szabadban virulnak. Ilyenek a pálmafélék is, melyek az ipolytarnóci melegebb harmadidőszak karakteres növényei voltak. ORIGO CÍMKÉK - lombkorona tanösvény. Az elmúlt 17 millió év kontinensvándorlása sodorta a területet északabbra, a földi klíma, éghajlat is hidegebbé vált, az ősi trópusi, szubtrópusi flóra tovatűnt. Jégkorszakban élünk (állandó jégsapka fedi, még most is bolygónk pólusait), segíteni kell az egykori őshonos növényzetet a téli hónapok átvészelésében. Kőzetparki Ösvény A fogadóépülettől a geológiai tanösvény bejáratáig egy 700 méteres útszakasz, a kőzetparki ösvény vezet el.
Mostanra megújult a lábnyomos bemutató (A képen: őspatás lábnyoma. ). Az új, hologramos animáció segítségével az állatok életnagyságban és ott láthatók, ahol a vulkáni katasztrófa idején voltak. Az új technológia révén a sok száz lábnyom "gazdái" immár azonosíthatók; az életnagyságú animáció által már elképzelhető az őslények mozgása, viselkedése. Index - Mindeközben - Életnagyságban elevenednek meg az ősállatok a megújult ipolytarnóci lombkorona-ösvényen. Tavaly ősszel jelent meg guide@hand Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazás. Az okostelefonos tájékoztató rendszer segíti a vendégeket az önálló felfedezésben és akár hosszú túrák megtervezésében is. Az alkalmazás önmagában, tehát internet-kapcsolat nélkül is használható, a terület ugyanis közvetlenül a magyar–szlovák határon található, ahol sem a magyarországi, sem a szlovákiai hálózatok nem elérhetők. A guide@hand Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazás éppen ezért a telefonokra, táblagépekre letölthető térképszelvényeket és túraútvonalakat kínál. A program segítségével túra közben fényképek, feljegyzések, videók készíthetők anélkül, hogy ki kellene lépni az alkalmazásból.
Aktuális: A Kormány 77/2022. (III. 4. ) számú rendelete értelmében megszűnt a kötelező maszkhasználat területünkön, de továbbra is kérjük látogatóinkat a fertőtlenítő szerek használatára, a koronavírus még velünk van. Szép tavaszt kívánunk! 2022. március elsején indult újra rendes turisztikai szezonunk. Március 14-én, hétfőn is nyitva vagyunk. Kérjük, hogy a 20 fő fölötti bejelentkezéseket és a kéréseiket a könnyebb beazonosítás és gyorsabb ügyintézés érdekében közvetlen email címünkre: küldjék. Az is segít a visszakeresésben, ha az üzenet tárgyában konkrétan fogalmaznak, benne a bejelentkezési csoport ékezetek nélküli nevét is megadják. NYITVATARTÁS 2022-BEN 2022. 03. 01-től indult újra fő turisztikai szezonunk. A 4 napos ünnep miatt március 14-én is nyitva vagyunk! Általában keddtől vasárnapig, valamint ünnepnapi hétfőkön és egyéb ünnepnapokon 16 óráig, nyáron 17 óráig, a téli hosszú hétvégéken pedig 15 óráig tart nyitva területünk. Tanösvények - Ipolytarnóci Ősmaradványok. Munkanapi hétfőkön a látogatók számára mindig zárva vagyunk!
A tartalmas családi programokat digitális terepasztalunk domborzatalakító, oktató játéka is segítheti. Ráadásul egész évben különleges tematikus túrák indulnak a fogadóépülettől, kérjük kövessék programjainkat. MELYIK JEGYTÍPUST VÁLASSZAM? Sétálójeggyel 16 óráig tartózkodhatnak a védett területen belül. Csak annak érdemes megváltani, akinek nincs elég ideje részt venni az egy órát igénybe vevő földtani túravezetésen, vagy a geológiai feltárások páratlan kincsei és azok animációs bemutatása nem érdeklik. (A parkolás, a bükkábrányi fák, a játszótér, a fogadóépületi kiállítások, a miocén erdő, a kőzetparki, a kőszikla és a biológiai tanösvények megtekintése, valamint a piknikező helyek használata tartozik hozzá. ) A 4DX mozijegy a sétálójegyi szolgáltatások mellett a fogadóépületi szimulációs, négydimenziós film időutazására is feljogosítja a látogatót. A geológiai túrajegyhez a sétálójegyi szolgáltatásokon kívül az 1 órás, vezetett kirándulás tartozik a világhírű földtani tanösvényen, ahol az ősi vulkáni katasztrófa által megőrződött, mára már tovatűnt világ páratlan maradványait lehet megismerni.
Az Ipolytarnócot elpusztító vulkáni katasztrófa után mocsárvilág alakul ki, melynek növényi anyagából barnakőszéntelepekké váló rétegek formálódnak. Később a kárpáti tenger veszi át az uralmat, üledékei közé szigetekként tornyosuló rétegvulkánok szórt, törmelékes és láva anyaga ékelődik. A terület újra kiemelkedik, távolban hegyek gyűrődnek, napjainkig tartó szárazföldi üledékképződés veszi kezdetét. Az utolsó 6 millió év éjszakáit izzó bazaltláva folyások festik vörösre a közeli Medves-fennsík környékén. A Cserhát alján pedig mocsári ciprusok nőnek, lignitté váló növénymaradványok halmozódnak fel. A negyedidőszak a jégkorszakok idejét, lösztakarókat, az Ipoly folyó kavicsteraszait és erőteljes eróziót hoz magával. Kialakulnak az ipolytarnóci vízmosások, 18 millió év után újra felszínre kerülnek az ősmaradványok, de immár megkövülten. Tájékoztató kiadvány, irodalom Bartkó Lajos: Ipolytarnóc. Ősmaradványok. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 196. Budapest, 1985 Ipolytarnóci ősmaradványok.
A magyar Ugaron lendületesen, szenvedélyesen indul, de ez a szenvedély később lankad, elhalkul, elnémul. Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. A beszélő itt még felülről, fölényesen néz le az ugarra, amelyen gázol, és az "elvadult táj" is még mozdulatlan, passzív. Valamiféle megvető kívülállást is tükröz a mutató névmás (" Ezt a vad mezőt ismerem "). A versnek nincs megszólítottja, vagy legalábbis nincs nyelvileg jelölt megszólított. Ugyanakkor a beszédmód feltételezi egy megszólított jelenlétét: a deixis (rámutatás) és a határozott névelő használata arra utal, hogy a lírai én partnere maga az olvasó, azaz hozzánk beszél. Az " Ez a magyar Ugar " sor kifelé mutat a szövegből, és valamiféle közös előismeret létezését sugallja (a határozott névelő miatt). A 2. strófában a lírai én felfedező szándékkal vizsgálja a környezetét, és hetyke, egyelőre még magabiztos hangon kéri számon a virág (azaz a szépség, a kultúra) hiányát: Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág.
A műveletlen, elvadult, a föld erejét nem tápláló és nem kihasználó talaj az értékek, adottságok elpazarlását szimbolizálja. A kibontakoztatható lehetőségek és a kopár valóság ellentéte hagyományosan kedvelt motívum a haladó nézetű költők számára: már Petőfi is ilyen képekkel próbálta felrázni a magyarságot (pl. A magyar nemzet című versében). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
A Magyar jakobinus dala (1908) című költemény Az Illés szekerén kötet Téli Magyarország ciklusának indító verse. A többes szám első személyű beszélő, a közösség nevében megszólaló személy mintegy átgondolja, végiggondolja a magyarság sorsát. A kétkedő és egyben reménykedő kérdések sora a beszélő bizonytalanságát jelzik, melyeket meg-megszakítanak a határozott és erőteljes kijelentések, tételszerű mondatok, lelkes, forradalmi gondolatok. Ady eszmeiségének, történelemszemléletének jellegzetes vonása, hogy a magyarság sorsát nemcsak önmagában képes látni: észleli és hangsúlyozza a Monarchia népeinek sorsazonosságát és összefogásuk szükségességét ("Hiszen magyar, oláh, szláv bánat / Mindigre egy bánat marad. "; "Dunának, Oltnak egy a hangja, "; "Mikor fogunk már összefogni... Magyarok és nem magyarok? "), a térbeli távlatosságot kiegészíti az időbeli távlat ("alázatunk, keservünk / Már ezer év óta rokon"). A költemény alapellentéte elnyomottak és elnyomók szembenállása. A pontosabban meg nem határozott csoportok ("szolga népek Bábele", "elnyomottak, összetörtek", "pulyahad" ~ nép, Magyarország népei; "bitang", "betyárság" ~ hatalom képviselői) szembenállásában ott van a szegények-gazdagok, kizsákmányoltak-kizsákmányolók ellentéte, és a néppel azonosuló beszélő fő üzenete egy új rend kialakításának lehetőségét hirdeti ("Holnap már minden a mienk lesz").
És ez a kudarc nem kevélyen, dacosan, pátosszal történik meg, hanem szomorúan és rezignáltan, elesően, elveszően. A virág után vágyó lelket a gaz lehúzza, altatja, befedi, de ezt nem az anya óvó, pihentető gesztusával, hanem inkább az elsorvasztás gesztusával teszi. (Paradox módon Ady simogató, lágy kifejezéseket használ az embertelen tartalom kifejezésére, a lassú elveszés érzékeltetésére. ) Az ugar képe itt már kísértetiessé válik: mintha egy rosszindulatú élőlény lenne, amely a mélybe húzza az embert. Ady irrealitások, túlzások sokaságát viszi bele az ugar képébe: az égig érnek a giz-gazok, gyűrűznek az indák, stb. Egyfajta emberen túli, valóságfölötti kísértetiesség van itt jelen, amely rettegést vált ki. Az ugar nemcsak a gyűlölt, félfeudális magyar valóságot jeleníti meg, hanem annak kísértetiessé növesztett, elmitizált, sorsszerű voltát is. Ady ugyanis reménytelennek érezte a feladatot, amelyre vállalkozott. Kétségek közt hányódott, ezért saját lázadó szenvedélye, saját dacos tiltakozása ellenében saját maga által teremtett rémségeket vonultatott fel.
A nyomasztó fenyegetettségtől szabadulva megpihent Párizs szívén, az ember-sűrűs gigászi vadonban, de a költemény még őrzi azt a belső riadalmat, hogy "bűnét": a "lelkét", "messze látását", "hittszegését" megtorolhatja "pandúr-hada a szájas Dunának".