Thúry György Múzeum - Nagykanizsa Cím: 8800, Nagykanizsa Zrínyi u. 62. Telefonszám: (20) 224-9695 Nyitva tartás: Sze-V 10-17 1949 tekinthető a mai értelemben vett múzeum alapítási évének. Ekkor a múzeumot államosították, 1950-ben pedig a könyvtártól is leválasztották, majd kijelölték a nagykanizsai tájmúzeum gyűjtőterületét (Dél-Zala). Az államosítást követő néhány hónapban dr. Szentmihályi Imre a múzeum vezetője, 1950. október 23-tól pedig dr. Kerecsényi Editet bízták meg az intézmény irányításával.
A város élete | Közművelődési intézmények Kanizsa Kulturális Központ Halis István Városi Könyvtár Közművelődési és Városszépítő Egyesület 8800 Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Igazgató: Czupi Gyula Telefon: 93/510-024 E-mail: Web: Közmûvelõdési és Városszépítõ Egyesület Thúry György Múzeum 8800 Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 62. Igazgató: Száraz Csilla Telefon: 93/311-093 E-mail: Web:
Külső homlokzatán a földszint armírozással díszített, felette széles párkány fut körbe. Az emeleten háromfüles ablakkeretek, a Múzeum tér felől íves alaprajzú, zárt erkély látható. A hagyomány szerint innen figyelték, hogy a (hajdan szemben álló) Városházán kiteszik-e a hatalom jelvényét, a pallost. A szomszédos Fő úti épület, a hajdani Korona Szálló egykor szintén az uradalomhoz tartozott, a 20. század elejéig ez volt a környék legelőkelőbb vendégmarasztalója. A két épület homlokzatát a 19. század közepén hangolták össze. vissza...
Jelentős a történeti gyűjtemény is: különösen gazdag a századforduló emlékeiben. Dr. Kerecsényi Edit nyugdíjba vonulása után 1984-től dr. Horváth László vezette a múzeumot 2006 februárjáig, mikor Száraz Csilla régészt nevezték ki igazgatónak. 2000 júniusában vette birtokba az intézmény a Zrínyi u. 62. szám alatti iroda- és raktárbázist, ahol a kutatókat is fogadják. A Fő úti épületben a kiállítások kapnak helyet, ahol jelenleg az "Emberek, utak, kapcsolatok (Dél-Zala évezredei)" c. állandó kiállítás látható. Az ehhez kapcsolódó játszóház és előadóterem ideiglenes kiállítások rendezésére is lehetőséget nyújt.
Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára. Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre a Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m), ami a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, az Orhon és a Herlen, amik észak-északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava, az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak.
Góbi (Говь) A Góbi sivatag műholdképen Közigazgatás Ország(ok) Kína Mongólia Népesség Teljes népesség ismeretlen Földrajzi adatok Fekvése Ázsia, Kína és Dél-Mongólia területén Hosszúsága 1500 km Szélessége 800 km Területe 1 295 000 km² Elhelyezkedése é. sz. 42° 30′, k. h. 103° 00′ Koordináták: é. 103° 00′ A Wikimédia Commons tartalmaz Góbi témájú médiaállományokat. A Góbi Ázsia egyik nagy sivataga, Kína északi és Mongólia déli részén terül el. A sivatag kialakulását a szeleket és így az esőfelhőket is felfogó Himalája okozta, gátolva a csapadékképződést, azaz esőárnyék -sivatagnak is nevezhető. A Góbinak csak mintegy 3%-át képezik homoksivatagok, felszínét inkább a végtelen sziklamezők, félsivatagok, kanyonok, "holdbéli" hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet, és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amiről a világ legnagyobb dinoszauruszásatásai, több ezer éves sziklarajzok és ősi települések maradványai tanúskodnak. Az elsivatagosodást követően is meghatározó világtörténelmi események sora zajlott ezen a vidéken.
Csapadéka: főleg ősszel és télen igen kevés. Növényzete:félsivatagi főleg Salsolákból és Chenopodium-félékből áll. A sulkhir (Agriophyllum gobicum Bunge) méter magas bozótféle, a szakszaul (Holoxylon ammodendron) s néhol magas fű (Lasagrostis splendens) mongolul:dirisszun van rajta és néhol vastag gyökerű rebarbara félék. Állatai: Farkas, róka, vadló dzsiggetáj (vadteve), nyúl, antilop a folyók mellett. A Góbitól az első híreket Marco Polo után részletesebben Gerbillon jezsuita szerzetes hozta (1688-1698), majd Yobrand Ides holland kutató (1692-1694). Más források szerint A Góbi sivatag tulajdonképpen ligetes puszta, füves puszta ( mongolul nem gobi, hanem elsz -homok, vagy cöl -sivatag) és sivatagos puszta. A Góbi Kína és Mongólia területén 360 ezer km² területű mérsékelt övű sivatag. A közepes tengerszint feletti feletti magassága 1500 méter. Területéből 20. 000 km² a homoksivatag, 340 ezer km² a kő-, a kavics-, agyagsivatag. A térséget helyenként durva törmeléktakaró borítja. Éghajlata szélsőségesen kontinentális.
Stein Aurél négy nagy expedíciót vezetett a térségbe. Meg kell említeni Kőrösi Csoma Sándor, Berzenczey László, Újfalvy Károly, Zichy Ágost és Zichy József, Zichy Jenő, Csiki Ernő 19. században tett utazásait is. Jelentős volt még Almásy György, Prinz Gyula, Ligeti Lajos, Germanus Gyula, Cholnoky Jenő munkássága is e téren. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. 148. o. ISBN 9789632840215 ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai, 241. (1980). ISBN 963 05 2277 2 ↑ Szilágyi: dr. Szilágyi György: Kirándulás a Góbi sivatagban. Turizmus és Gasztronómia, (2004. jún. ) ISSN 1416-9908 Révai nagy lexikona 8. kötet (Budapest, 1913) 591. o. További információk [ szerkesztés] Molnár Gábor: Az Arany-Góbi kősivatagában. Szépirodalmi Bp. 1981.
↑ dr. Szilágyi György:Kirándulás a Góbi sivatagban című cikkéből lettek az adatok merítve. A szerző középiskolai földrajztanár. Az ismertetett adatok csak látszólag mondanak ellent egymásnak, a terület nagysága és változatossága miatt! ↑ Széchenyi István fia Források dr. Szilágyi György: Kirándulás a Góbi sivatagban Turizmus és Gasztronómia szakfolyóirat 2004. április 6. old. ISSN 1416-9908 Révai nagy lexikona 8. kötet (Budapest, 1913) 591. o. Külső hivatkozások
Bemutatás A föld sivatagai. A sivatag élővilága. Sivatagi törzsek. Információk országokról, városokról ahol van sivatag. Expedíciók, kutatások. Érdekességek és képek a sivatagról.