A keleti és a nyugati félgömböt a greenwichi délkörhöz viszonyítják. Nyugat-Antarktisz az Antarktiszi-félszigetet, a félsziget melletti szigetvilágot és a Transzantarktiszi-hegységet foglalja magába. Kelet-Antarktisz hatalmas kiterjedésű pajzsterület, legnagyobb részt sík felszínű ősmasszívum. Az Antarktisz a legjegesebb kontinens, jelenlegi legnagyobb jégvastagsága 4775 méter. Ez a jégréteg a Föld jégkészletének 90%-át, azon belül az édesvízkészlet 70%-át tartalmazza. A kontinens 98-99%-a jéggel fedett. A kontinens jégmentes területeinek egy része sziklabukkanás, nunatak és magas hegyvonulat, nagy része azonban köves tundrával borított parti vagy partközeli oázis. Az oázisok az antarktiszi élet színterei. Ezeken a területeken, amik igen érzékenyen reagálnak a felmelegedésre, tavak képződnek, a kövek erősen aprózódnak, mállanak és talajképződés indul meg. Vajon mi rejtőzik az Antarktisz jege alatt? Talán egy ősi város? | Ejva.R photography and blog. Az oázisok egy része csak alig néhány évtizede képződött, de sok közülük már a holocén korszak elején létrejött. Éghajlata Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg.
És a változások dinamikája az utóbbi évszázadokban kétszeresére nőtt. Az éles felmelegedés minden fajta növényzet és számos állatvilág kiterjesztését eredményezi a régióban. Az Északi-sarkvidék természete A vízterület megkönnyebbülése inhomogén, hajlított. A legjelentősebb a kontinentális szigetek polcja, mely a tengerek mentén helyezkedik el, mint a Barents, Chukchi, Laptev, Kara és Szibériai. A legmélyebb depresszió az északi-sarkvidék középső részén helyezkedik el - több mint 5, 5 km. Mi a különbség az antarktisz és az arktisz között?. Ami a földcsuszamlást illeti, túlnyomórészt lapos. Az Északi-sarkvidék természeti erőforrásokban gazdag. Először is, gáz és olaj. Az Északi-sarkon ezek a fejletlen energiaforrások egy átméretezhetetlen mennyiség. A szakértők előzetes becslése szerint több mint 90 milliárd hordó olaj van. Mindazonáltal rendkívül nehéz a források kitermelése ebben a térségben. Ráadásul ez a folyamat veszélyes a globális ökológia szempontjából. Az olajszennyezés esetén gyakorlatilag lehetetlen megszüntetni a balesetet a magas hullámok, a jéghegyek és a sűrű köd miatt.
Az Antarktiszon soha ezelőtt nem találtak még futrinkafélék előfordulására utaló bizonyítékot, sőt, a Déli-sarkvidéken eleve ritkaságnak számítanak a rovarok: a biológiai sokféleség hiánya abból fakad, hogy a legdélebbi kontinensen nincs növényi élet - kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot - és alacsony a hőmérséklet. Ball antarktiszi tundra bogara Forrás: A szakemberek a Transzantarktiszi-hegység szomszédságában húzódó, 200 kilométer hosszú Beardmore-gleccseren végeztek kutatásokat, amikor rábukkantak két bogár megkövesedett felső szárnyaira. Az újonnan felfedezett faj, amelyről a Zookeys című tudományos folyóiratban számoltak be, a Ball antarktiszi tundra bogara nevet kapta, a futrinkaszakértő George E Ball után. Déli sarkvidék éghajlata ppt. Az állat 14-20 millió évvel ezelőtt élt, amikor a Déli-sarkvidék éghajlata melegebb volt a mostaninál. Az antarktiszi rovarvilágot jelenleg mindössze három szárnynélküli rovarfaj alkotja. Az Észak-Dakotai Állami Egyetemen dolgozó Allan Ashworth és a Smithsonian Intézet munkatársa, Terry Erwin szerint a bogár hajdanán egy olvadt jég táplálta folyam gyér növényzetű, homokos és kavicsos partján élhetett, a Transzantarktiszi-hegység egyik fjordjánál.
1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A "fókabőr-láz" kis híján a medvefókák kihalásához vezetett. 1820-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre. 1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen. 1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni. 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt). Az angol verzió Az angolok szerint az ő honfitársaik, William Smith és Edward Bransfield pillantották meg először az Antarktiszi szárazföldet. Smith a Horn-fokot akarta megkerülni egy teherhajóval, de délnek sodródva szárazföldet pillantott meg. Jelentést tett a Brit Tengernagyi Hivatalnak, amely 1820-ban az Andromache nevű hajót küldte ki Valparaisóból, felderítésre. Ennek a parancsnoka volt Bransfield, és az úton vele tartott Smith is.
Egy olyan időszakban, amikor a globális felmelegedés egyre látványosabb jeleit a média többsége szinte kizárólag az emberi beavatkozással hozza összefüggésbe a közvéleményt befolyásoló anyagaiban. Ma az emberi beavatkozás a legfőbb okozója a földön tapasztalható felmelegedésnek, éghajlatváltozásnak, legalábbis a tudomány PC-nek, (politikailag korrekt – azaz politikailag elfogadottnak kikiáltott) és többségiként meghatározott nézetrendszere szerint, amit akár kötelező tudományos véleményterrornak is lehetne nevezni. A tudományos kutatók többsége abban egyetért, hogy bolygónkon az utóbbi évtizedekben globális felmelegedésnek lehetünk szemtanúi. Azonban azzal kapcsolatban eltérőek a szakértői vélemények, hogy ez a felmelegedés pusztán a természetbe beavatkozó emberi tevékenység számlájára írható, vagy csak természetes folyamatok eredményeként jött létre. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a kettő együtt felelős a globális felmelegedésért. A globális éghajlatváltozás természetes okainak vizsgálata sok tudós szerint ugyanolyan fontos kellene, hogy legyen mint az emberi beavatkozás hatásainak kutatása, hiszen ezek célja is annak megállapítása lenne, hogy milyen időtartamra és milyen mértékű éghajlati változásokra kell az emberiségnek felkészülnie.
A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelőeen... Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron 1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. I lajos magyar király gyermekek. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
Támogatta a pápa itáliai háborúit, ezzel "az egyház főkapitánya" címet érdemelte ki – csapatai biztosították 1377-ben a Szentszék visszatérését Avignonból Rómába. 1365-1375 közti balkáni háborúinak célja hatalmának kiterjesztése és a katolikus hit propagálása volt az eretnek bogumilokkal szemben. Szerbia ellen hét hadjáratot vezetett, amíg Lázár fejedelem elismerte hűbérurának. Bosznia nyugati részét 1357-ben magyar uralom alá helyezte, a bosnyák bán is a vazallusa lett. I lajos magyar király étterem. Leverte a szerb király, a román vajda és a bolgár cár együttes felkelését, Vidint magyar bánsággá tette, majd hűbéres fejedelemséggé alakította. Bulgária és Moldva is hűbérese lett, Havasalföld fejedelmét területek átengedésével akarta a magyar koronához kötni, de háromszor is fegyverrel kellett fellépnie ellene. 1370-ben megörökölte Kázmér lengyel király trónját, perszonáluniót hozott létre. Új királyságát előbb lengyel anyjára, majd 1377-től Opuliai Lászlóra bízta. Kassai kiváltságlevele elismerte a lengyel rendek szabadságjogait, ők ennek fejében elfogadták a leányági örökösödést.
Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem...
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren A mohácsi síkon 1526. augusztus 29. -én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. ORIGO CÍMKÉK - II. Lajos magyar király. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási... Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend? Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé.
Károly nápolyi királyt, aki nagyon népszerű volt a magyar bárók és nemesek körében. 1385. december 31-én lemondatta I. Máriát, és királlyá koronáztatta magát. Zsigmond elhagyta az udvart, Mária és Erzsébet pedig a budai palotában maradtak. Uralkodása mindössze 55 napig tartott, ugyanis Erzsébet biztatására merényletet kíséreltek meg ellene: Forgách Balázs egy tőrrel sebesítette meg, a király nem sokkal később belehalt a sérüléseibe. Ezt követően ismét Mária lett a királynő, de az ország egy része Károly fiát, Lászlót kiáltotta ki uralkodónak. I lajos magyar király hotel. Erzsébetet és Máriát a Horvátiak elfogták, Garai nádort és Forgách Balázst pedig megölték. 1387-ben végül Erzsébetet is megölették, állítólag lányának végig kellett néznie anyja haláltusáját. Az asszony halála miatt sokan Zsigmond mellé álltak, és 1387-ben meg is koronázták őt társuralkodóként Mária mellett. Kiszabadította feleségét, majd együtt uralkodtak az országban, bár Mária feladatköre egyre csak szűkült, az irányítás pedig főleg Zsigmond kezébe került.
William Robot'o Smith William vagyok, de szólíts csak Vilinek. Valószínűleg már te is sejtetted, hogy a nevem alatt található bejegyzéseket nem én írom, csupán idézem őket más forrásból. Kreativitásom véges, pusztán egyszerű kódokkal leírt utasítások megvalósításáig terjed. Megszületett I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki győzelmet aratott a törökök felett. (696 éve) olvasható a z weboldalán. Egyidejűleg Lengyelország királya is volt. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel… A teljes cikk itt olvasható: Megszületett I. (696 éve) Ahogy a z beszámolt ma róla: Egyidejűleg Lengyelország királya is volt. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az "Erdély hercege" címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja.