Hogy a reprezentációk igazak legyenek, bármit is jelentsen ez, a legkevésbé sem fontos. " Churchland szerint amire nincs evolúciós magyarázat, az nem is valóságos. Szerinte egyszerűen nem igaz, hogy a gondolkodásunk alapegységei tartalommal és igazságértékkel bíró absztrakt valóságreprezentációk lennének, a gondolkodást az ezek között észrevett tartalmi összefüggések szerveznék, s a gondolkodás sikere a reprezentációknak a valósággal való megfelelésén és az összefüggések logikus feltérképezésén múlna. A teista Alvin Plantinga azonban nem kételkedik az így felfogott racionalitás valóságosságában, s Churchland érvéből arra következtet, hogy ez aligha lehet az evolúció terméke, hacsak nincs Isten, aki az evolúciót a háttérből hekkeli. De rejtély például az is, hogy ha a gondolataink nem egyebek fizikailag leírható agyállapotoknál, mitől van az, hogy jelentenek valamit? Hogy kerül a jelentés egy tisztán anyagi világba? Világos, hogy a leírt, kimondott szavak vagy bármilyen jelrendszerhez tartozó jelek csak olyan lények számára jelentenek bármit is, akik képesek arra a dologra gondolni, amit ezek jelentenek.
A sokszor romboló emberi beavatkozás ellenére is. Mert a bűnös ember rombolja önmagát: függőségek gyötrik, nem mozog eleget, stb. Az emberi test mégis működik. Mert Isten teremtette. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: Népszerű bejegyzések ezen a blogon Evolúció és gender:Jared Diamond szerint szoptassanak a férfiak Mostanában az evolucionisták összefogtak a genderlobbbival( a régi közmondás szerint: suba subával- guba gubával... ). Jared Diamond világhírű amerikai evolúcióbiológus legújabb elmeszüleménye szerint nem ártana, ha a férfiak is szoptatnának, mert akkor levennék ezt a hatalmas terhet a nők válláról. Azt gondolom, a nők számára nem teher a szoptatás. Legalábbis a normális nők számára. Diamond szerint a férfiak pusztán azért nem hajlandók aktiválni tejtermelő mirigyeiket, mert a társadalmi előítéletek foglyai, nem akarnak kiesni a hagyományos férfiszerepből. A megoldás Diamond szerint az lenne, hogy hormonkezeléssel aktiválnák a férfiak tejmirigyeit, egyszer a mama szoptatná a picit, egyszer a papa.
A Biogenezis törvénye olyan tömör, ahogy csak a tudomány vissza tudja adni: Élet csak életből keletkezhet! A spontán nemzés hipotézise egy zsákutca és a darwini anekdota "Goo to You Via the zoo" 4 azt sem érdemli meg, hogy tankönyvekben szerepeljen. Negyedik: Hogy állhatnak össze biológiai rendszerek 5 véletlenül? Charles Darwin A fajok eredete c. könyvében megjegyzi: "Az a feltételezés, miszerint a szem… természetes szelekció által alakult ki, őszintén bevallom, a legnagyobb abszurditásnak tűnik. " Amikor az elképesztően komplex biológiai rendszerekkel ( minden alkotórésznek azonnal a megfelelő helyen kell lennie, hogy működjön) szembesültek az evolucionisták, akkor különféle erőltetett modelleket agyaltak ki, melyek rendkívül valószínűtlenek. Soha nem figyeltünk meg olyan mutációt, amely új információt adott volna a genomhoz. Werner Gitt a Német Szövetségi Fizikai és Technológia Intézet volt igazgatója. A Kezdetben volt az információ c. könyvében azt állítja, hogy "információ mindig szándékos, akarati cselekvés során jön létre… Nincs olyan ismert természeti törvény, amely által az anyag információ-többletet tudna okozni, ugyanígy nincs semmilyen fizikai folyamat vagy ismert anyagi jelenség, amely képes lenne erre. "
– a szerző maga is elismeri, hogy az egész egy előítéleten nyugszik. "Azért a tudománynak is van világnézeti funkciója […] hiszen sugall egy emberképet. " – jegyzi meg leleplezően. "Ha leírom, hogyan ment végbe az evolúció […] ebből miért következne, hogy azt is tudom, hogyan kell az emberi életet élni […]? " Ez utóbbi kijelentésben pedig azt is láthatjuk, hogy nem valamiféle jobban értesültség van az evolúció támogatása mögött, hanem valójában végig nem gondoltság. Hiszen ha azon gondolkozik az ember, mit is kellene ebben az életben magávalkezdeni, mi célból jött létre, hogyan ne manipulálná az evolúciótan, mikor azt sugallja, minthogy a véletlen formált mindent, hogy gyakorlatilag semmi célja nincs az emberi létezésnek, és végső soron az ember egy önző, folyton a túlélésért, saját életéért küzdő állat, amelynek állatiassága teljesen természetes. Ám amikor ráébredünk, hogy valóban becsapás az egész evolúcióelmélet, mindenkiben felvetül a kérdés, hogy akkor mi a magyarázat. Mi a magyarázat a világ létére?
A gondolatok jelentésessége tehát előbb van, mint a nyelvi és egyéb jeleké, a jeleké a gondolatokéból származik. De vajon honnan van a gondolatok jelentése? "Hogyan lehetséges, hogy a gondolati formák önmagukban is reprezentálhatnak valamit? Hogyan képes a gondolat mintegy kinyúlva megragadni azt, ami kívül van", ha a gondolatról azt tartjuk, hogy nem egyéb, mint egy agyállapot - vagyis egy rakás valamilyen módon rendezett atom egy állapota? Vajon számot lehet-e adni arról, hogy egy anyagi struktúra mikor kerül olyan - feltehetően fizikailag is leírható - kölcsönhatásba a környezetével, hogy annak a struktúrának egy állapota a környezet valamilyen sajátosságát jelentse? Az utóbbi évtizedekben történtek erőfeszítések ennek a kérdésnek a pozitív megválaszolására, azonban a materialista filozófia egyelőre adós a magyarázattal, amely legalább egy kicsit hihető lenne. S ha a jelentés jelensége nem redukálható egy anyagi struktúra és a környezete közti kölcsönhatásra, aligha lehet rá evolúciós magyarázat.
Pedig az erdőben bőven lehet találni akár máglyához is elegendő száraz gallyat, de az ő szalonnája valahogy a pácolt, lekezelt gerendákon sülhetett csak meg ízletesre. Éva nénit végülis meggyőztem, hogyha saját felelősségünkre kinyitja a kilátót, viszünk szerszámokat, faanyagot, és befoltozzuk a tátongó lyukat. Így is tettünk. Az elmúlt években a mogyoródi önkormányzat átvette a nőegylettől a kilátó kezelését, felvállalva annak rendbehozatalát. Tavaly megtörtént az állapotfelmérés, a MAKONA Tervezőiroda elkészítette a felújítás terveit, megkapták az építési engedélyt is. Mindössze egyetlen dolog hiányzik még, hogy a kilátó megújuljon: a pénz.
somlyohegytimelapse from Vimeo.
Mogyoród Nagyközség Önkormányzata azóta kitartóan próbál támogatáshoz jutni, épp a napokban utasították el egyik pályázatukat. Most azt mérlegelik, hogy a 2016-os költségvetésből tudnak-e forrást biztosítani a kilátó rendbehozatalára. Erdőkertes fekvése - Erdőkertes Község Honlapja. Reméljük sikerül és az a gyönyörű kilátó újra látogathatóvá válhat hamarosan.Területe 550 km 2, ahol 16 település található, köztük Gödöllő. Legmagasabb pontja a Margita, 344, 2 m tengerszint feletti magasságával, amely Szada és Gödöllő határán található, azonban közigazgatásilag már Szada területe. Itt 1974-ben építettek betonból egy geodéziai mérőtornyot. Magyarországon 107 ilyen torony található. Ezeket földmérési feladatokra használták, igaz ma már nagyon ritkán. Sok helyen a kirándulók kilátóként is látogathatják. Ez így volt a Margitán is. Gyermek- és fiatal koromban én is többször voltam fent. Sajnos most már jó pár éve hivatalosan le van zárva és nem szabadna felmenni. Többen így is felmennek, habár nagyon veszélyes. Sajnos már tragédia is történt, akinek az emlékére egy kopjafát is állítottak a helyszínen. A Börzsönyben, a Csóványoson már felújították és kilátóként is lehet látogatni. Gödöllői dombság legmagasabb pont à marcq. Reméljük, hogy ez itt is meg fog történni, mert egyébként gyönyörű a kilátás a tetejéről! A Gödöllői-dombság felszíni vizekben nem túl gazdag. Ennek ellenére 10 patak is ered a területén.
4-5 kilométerre van a következő ellenőrző pont, a terep nem nehéz, szóval itt visszakerültünk a versenybe, eredményesen becsekkoltunk, kaptunk Balaton szeletet meg pecsétet, úgyhogy öröm vót, meg bódottá! A Babat-völgy mélye egy templomromot rejt elvileg, de nekünk nem sikerült megtalálni. Ahogy az ellenőrzőpontnak is csak a hűlt helyét találtuk. A körpanoráma azért megért egy képet. Fent a Pap Miska-kút, s az autópálya felüljárója alatt átvezető út látható. A pontot elhagyva azonban ismét dombot kellett mászni, végtére is vissza kellett jutni valahogy a Babat-völgybe. Gödöllői dombság legmagasabb ponta delgada. Autópálya alatt át, jöhetett a már megismert emelkedő, a délelőtt megismert tapicskolós Gudra-hegy, hogy aztán a már említett zöld kör, zöld sáv útvonalon térjünk vissza Gödöllőre. Ezen a szakaszon nem volt már különösebb látnivaló, a Gudra dombhátán vezet az út, majd kényelmes ereszkedésbe kezdve érkezik be a városba. Egy újabb dombot kell megmászni a piros plusz jelzésen... Mondjuk a legvégébe sikerült egy kis izgalmat belecsempészni, mert Gödöllő páremeletes, panelos részén azért csak sikerült magunkat lenavigálni a zöld jelzésről, s onnan már csak az érzékeim alapján mentem elöl, s loholt mögöttem unokatesóm, aki eközben tabletjén, vagy telefonján próbálta bepozícionálni a helyzetünket.
Négy a Duna, hat pedig a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozik. Ebből következik az a különlegesség, hogy a dombság területén húzódik hazánk két legnagyobb és leghosszabb folyójának a vízválasztó vonala. Természetesen a Tisza is a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, hiszen annak balparti mellékfolyója és Titelnél (ez ma már Szerbia területe) ömlik a Dunába. A vízválasztó vonal Gödöllő területén a régi Gödöllő és Máriabesnyő között húzódik. Ez azt jelenti, hogy a Rákos-patak – amely tényleg pont Gödöllő és Szada határán ered, a Pazsaki és a Blaháné út találkozása közelében az erdőben és Újpesten ömlik a Dunába – a Duna, míg a Besnyő-patak és az Aranyos-patak a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Margita (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Természetes tavak nem találhatóak a dombság területén, azonban több mesterséges tavat, illetve tórendszert kialakított az ember a középkor óta. Ezek közül a Hattyús-tavat az Alsó-parkban már feltöltötték a XIX. század végén, míg a Szentjakabi-tó pedig kiszáradt. Gödöllő területén találhatjuk ma az Úrréti-tavat, a Babatpusztai-tórendszert és a Malom-tavakat, Isaszeg és Gödöllő között.
Az indok mindkétszer az volt, hogy nagyon magas az oldott ásványianyag (főleg só) tartalma a víznek és így nagyon költséges lenne a hasznosítása. Emiatt továbbra sincsen Gödöllőnek termálfürdője és fűtésre sem lehet felhasználni ezt a geotermikus energiát. Veresegyházon már régóta hasznosítják fűtésre a melegvizet. Tura határában pedig 2018-ban kezdte meg működését Magyarország és a régió első elektromos áramot előállító geotermikus erőműve. Turista Magazin - Gödöllői tekergés a Margitára. A dombság területén a homok és a lösz a legjelentősebb talajképző kőzet. A talajtípusok közül főleg a barna erdőtalaj, kisebb részben pedig a réti-, öntés- és homoktalajok fordulnak elő. Gazdag növény-, és állatvilágot találunk a táj területén. Jelentős erdei, vízi, vízparti és gyepvegetációval találkozhatunk. A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzetben 94 védett növényfaj található, például a gyapjas gyűszűvirág vagy a homoki kikerics. Szomorú, hogy az elmúlt évtizedekben 7 védett növényfaj már kihalt a területen, közöttük a hosszúlevelű árvalányhaj is.
A Gödöllői-dombság A Gödöllői-dombság Pest megyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a Budai-hegység határolja. Nagytájegységileg az Északi-középhegységhez tartozik, de jellegéből adódóan inkább átmenetet képez a hegység és az alföld között. Az átlagosan 150–250 méter tengerszint feletti magasságú dombságot főleg lösz és homok borítja. A Szada település területéhez tartozó Margita csúcs a maga 345 méterével a tájegység legmagasabb pontja. A Margitán is keresztül húzódik az Albertirsáig tartó vízválasztó. Ettől keletre a Tiszába, nyugatra a Dunába tartanak a folyók, és patakok. Élővilág A legjellemzőbb erdőtársulás a juharos-tölgyes, és a hársas-tölgyes. Ezeket az erdőfoltokat löszös mocsaras puszták tagolják. Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár mely Budapest XVII. kerületének szélén található. Az élővilágára jellemző, hogy jelentős nagyvadállomány található a területen ( őz, szarvas, vaddisznó), valamint a madárvilága is értékes.