Fontos számomra, hogy ne csak egy étteremként gondoljanak ránk a sok közül, hanem egy olyan vendégváró törzshelyként, ahol szinte családtag az ember! Így kezdtük anno, és szeretném, ha a következő évtizedekben is így maradna! Napi menü Kaposvár, napi menü Dombóvár, napi menü Nagyatád, napi menü Kaposmérő, napi menü Vásárosdombó, heti menü étlap és étterem kereső. A közvetlen kapcsolatot személyesen is ápolom a régi és új vendégeinkkel egyaránt - árulta el a tulajdonos, aki napi szinten vesz részt a halászcsárda életében az interneten, az étteremben, azon belül a konyhán is. Népszerűségük töretlenül nő, méltán a legismertebb halászcsárda a Dél-Dunántúlon. Vendégeik zöme a szomszédos városokból érkezik hozzájuk: Dombóvárról, Kaposvárról, Pécsről, Tamásiból, Igalból de vannak rendszeres Balaton-parti, fővárosi, sőt, külföldi vendégeik is, akik magyarországi pihenésük ideje alatt látogatnak el Attalába a "helyi halászlé fővárosba". Aki a finom, házias ízeket, és a friss halból készített ételeket kedveli, az jó, ha tudja, hogy az Attalai Halászcsárda-étterem zömében a helyi halászati cégek halait dolgozza fel, nem a bolti fagyasztottat.
→ Összes látnivaló → Dél-Dunántúl látnivalók → Kaposvár és környéke látnivalók → Attala látnivalók Az Attalai Halászcsárda Étterem 40 féle halétellel és frissensültekkel várja egész évben vendégeit! Vállalja kisebb rendezvények (ballagás, keresztelő, névnap, házassági évforduló, stb. ) lebonyolítását 40-50 főig! Étterem Nyitvatartás 0101-1231 Elérhetőségek Cím: Attala, Petőfi utca 11. Térkép Tel. Attalai halászcsárda étlap. :+36203144449 E-mail: a. Forrás: Frissítve: 2018-04-06 16:07:38 Látnivalók a környéken Halászcsárda Étterem Attala Az Attalai Halászcsárda Étterem 40 féle halétellel és frissensültekkel várja egész évben vendégeit! Vállalja kisebb rendezvények (ballagás, keresztelő, névnap, házassági évforduló, stb. ) lebonyolításá... További látnivalók Kehidakustány Kiváló 35 Értékelés alapján 4. 5 / 5 Balatonszemes Jó 50 Értékelés alapján 4. 2 / 5 Mezőkövesd Jó 90 Értékelés alapján 4. 3 / 5 Esztergom Jó 4 Értékelés alapján 4. 3 / 5
2020. 07. 24., péntek, 16:32 14 éve már, hogy Molnár László -megvalósítva álmát-, halászcsárdát nyitott a Somogy-Tolna határon fekvő Attala településén, közvetlenül a 61-es főút mellett. Lánya, Molnár Edina 3 éve vette át tőle a stafétát és a hagyományos recepteket-ízeket megtartva, továbbfejlesztette az éttermet. Elsőként az ismertséget növelte meg a modern kor elvárásainak megfelelően. Lényegre törő weboldal t készített, megjelent a Facebook on és a Google-térkép alkalmazásban, augusztustól pedig már az Instagramon is nyomon követhető a vendéglátóhely. Így a törzsvendégek egyszerűen, és gyorsan tudomást szerezhetnek a folyamatosan bővülő kínálatról, az aktuális hírekről és játékokról. Gyakori nyereményjátékaik több tízezer emberhez érnek el, alkalmanként egy kisváros lakosságának megfelelő létszámú ember csatlakozik a játékhoz, ami nem is olyan meglepő annak fényében, hogy a felajánlott vacsorameghívás értéke sokszor tízezer forint nagyságrendű. De a vendéglátásnak csupán a töredéke csak a jó reklám!
Főoldal Rendezvények Nobel-díjasok és tehetséges diákok XVI. találkozója A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közös programja Szeged, 2021. Április 8-9. Vendégek: Bert Sakmann és Sir Richard Timothy Hunt Nobel-díjasok és tehetséges diákok XI. találkozója A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közös programja Szeged, 2018. Március 21-23. Vendégek: Bert Sakmann és Buzsáki György Nobel-díjasok és tehetséges diákok IX. Szegedi Biológiai Kutatóközpont | ELKH - Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. találkozója A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közös programja Szeged, 2017. Április 20-22. Vendégek: Bert Sakmann és Arthur Konnerth Nemzetközi konferencia Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából A Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közös programja Szeged, 2012.
Megnyitóbeszédében a miniszter emlékeztetett rá, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1, 6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez az arány. A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik. Szegedi biologia kutatóközpont 6. Az ünnepség részeként együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL). A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) a Magyarországon leggyakoribb megbetegedések kialakulásának okait, diagnosztikáját, kezelését kutatja, amely a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kooperációjában, a Nemzetközi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal, azaz az EMBL-el partnerségben jött létre. (lsd. keretes írásunkat) A K+F területén nagyon fontos a szinergia, így történik ez most is, amelynek szakemberei az új inkubátorházban közösen kutatnak – nyilatkozta lapunknak Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.
Biopoliszt vizionált Botka László első, 2002-es kampányában. A koncepció azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. … Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással. … A Richter Gedeon Nyrt., a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) közös gyógyszeripari kutatás-fejlesztési projekten dolgozik, nőgyógyászati és biotechnológiai témában. Szegedi Tudományegyetem | TUDOK-konferencia az SZBK-ban. A tavaly év végén indult, 4, 89 milliárd forint… Ritka betegségek új diagnosztikai és terápiás eljárásait kidolgozó kutatási program indult uniós támogatással három vidéki orvosképző intézmény és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának összefogásával. … Immár tizenharmadik alkalommal díjazta a tehetségeket biológusokat az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány. A konferencián, melyet hagyományosan az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban rendeztek meg 22 hallgató ismertette… Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait.
A művészeti kuratórium Gregor József-díját Temesi Mária operaénekes, énekmester, operanagykövet kapja. A társadalmi-állampolgári kuratórium Debreczeni Pál-díját Szatmáry Károly csillagász, a Szegedi Csillagvizsgáló alapítója és vezetője érdemelte ki.
Kiemelt módszertani jelentőség A kutatás jelentőségének értékelésekor kiemelt hangsúlyt érdemel a fehérjevizsgálat in vivo jellege, így ugyanis sokkal pontosabb képet kaphatunk a fehérjemolekulák valós viselkedéséről, mint akkor, ha a standard in vitro modellrendszerekben végeznénk ugyanezeket a vizsgálatokat – mondja Kintses Bálint, a Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoport tudományos munkatársa. A fehérjék negyedleges térszerkezetének kialakulása ugyanis közel sem biztos, hogy élethűen modellezhető kémcsőben, vizes oldatban, mert az in vitro vizsgálati közeg eltér a sejt tényleges mikrokörnyezeti adottságaitól, ahol az egymással szoros közelségben lévő molekulák szükségképpen hatnak egymásra (ez az ún. macromolecular crowding jelensége). Szegedi sejtvizsgálatok igazolták cambridge-i kutatók új fehérje-biokémiai elméletét | MTA. Lényegében ez az egyik oka, hogy a kotranszlációs feltekeredés többnyire fontos védő mechanizmusként vesz részt a funkcionális fehérjék kialakításában: a nem azonos alegységekből felépülő fehérjék esetében a szintézis közbeni gyors feltekeredés az egyik módja annak, hogy a sejt kivédje a nem megfelelő molekularészletek kölcsönhatását a "zsúfolt" intracelluláris mikrokörnyezetben, és ezzel megelőzze az aggregációt.
A kapcsolódási felszín lokalizációja és a térszerkezet kialakulása közötti kapcsolat igazolására az Escherichia coli baktériumot használták modellorganizmusként, mégpedig olyan variánsát, amelyben a baktériumsejtben termelődő 611-féle homooligomer fehérjét fluoreszcens molekulával (GFP) jelölték. A homooligomerek mindegyikét egyesével túltermelődésre (overexpresszió) késztették, majd kísérletenként mintegy 1000 egyedi sejt vizsgálatával elemezték, hogy rendben ment-e végbe az egyes homooligomer típusú fehérjék szintézise. A proteinszintézis megfelelő vagy kóros voltára a fluoreszcencia méréséből következtettek: ha a negyedleges térszerkezet kialakulása túl korán (vagyis már a harmadlagos térszerkezet felvétele előtt) megkezdődött, és a fehérje emiatt aggregálódott, akkor a fluoreszcens molekularészlet szintézise elmaradt, így a mikroszkópos képen a sejt sötéten rajzolódott ki. Szegedi biologia kutatóközpont 2017. Ha viszont nem történt zavar a folyamatban, akkor a megfelelő térszerkezetű fehérjemolekulán a fluoreszcens részlet is rendben kialakult, ezek a sejtek tehát zölden fluoreszkáltak a mikroszkópos felvételeken.