Meg akarja örökíteni az észak-csehországi Dečínben az Elba folyó medrében található "éhségkövet" és a közelében lévő "sziklavízmérőt" a Cseh Hidrometeorológia Intézet, ezért szakértőkkel 3D modellt készíttet a csak rendkívül alacsony vízállásnál látható két emlékhelyről. Fotó: AP/Petr David Josek A dečíni Tyrs-híd közelében, az Elba medrében található éhségkő már több mint két hete látható. Most teljes egészében szárazra került a tőle mintegy 300 méterre a folyóparti sziklavízmérő is, amelyre a rekordalacsony vagy rekordmagas vízállásokat bevésték, bejegyezték. Nem halad a Duna-Odera-Elba csatorna ügye. Mindkét évszázados emlék iránt nagy a lakosság és a turisták érdeklődése, mert a vízszint emelkedésével újra eltűnik. A szakértők már elvégezték a kövek számítógépes másolatát, amely alapján a 3D modell elkészül. "Szeretnénk ezt a két emléket megőrizni a következő generációk számára is. Nem kizárt, hogy a számítógépes modellen olyan bejegyzéseket is láthatunk majd, amelyek szabad szemmel már nem észrevehetőek" - mondta Daniel Kurka, a meteorológiai intézet prágai igazgatója a Mladá Fronta Dnes című cseh napilapnak.
Árvízi híreinket itt olvashatják.
A híd a Bastei sziklaegyüttest a Neurathen sziklavárral köti össze. A vár maradékát jól kiépített rámpákon és lépcsősorokon keresztül fedezhetjük fel. Mielőtt visszatérnénk Rathenbe, érdemes egy kis kitérőt tennünk a környező turistaútvonalakon a kevésbé forgalmas részek, pl. a harmincéves háború emlékét őrző Swedenlöcher felé. Világ: Elárasztotta az Elba a cseh Ústí nad Labem külvárosát | hvg.hu. A Höllgrund patak felduzzasztásával létrehozott 550 Amselsee (Rigó-tó) és a mellette lévő Amselfall (Rigó-vízesés) szintén megér egy hosszú sétát, vagy akár egy romantikus csónakázást. Jóllehet a távolságok és magasságok korántsem csillagászatiak (a Bastei sziklái mindössze 303 méterrel emelkednek a tengerszint fölé), Szász Svájc látnivalói még a sokat látott és tapasztalt világjárókat is magával fogják ragadni. Csatlakozz a csoportunkhoz!
A kőzetlemezek mozgásának hatására kerültek a felszínre az idősebb kőzetek, ezért ilyen mozaikos jellegű a tájkép, ezért vannak elvétve, szigetszerűen jelen bizonyos kőzetek. A vidéken a Kréta korszak hatása látszik meg a leginkább, ebből a korból erednek a homokkövek. Nagyjából 90 millió évvel ezelőtt egy tenger borította a tájat, melynek a visszahúzódása után nagyjából 1000 méternyi üledék rakódott le, főként homokkövek formájában. A tengeri eredetet a homokkőben fellelhető kagylókövületek bizonyítják a legjobban. A környék más homokkővidékeitől a legjobban a kanyonok és táblahegyek különbözetik meg a hegységet. A rendkívül tagolt tájon sziklatűk, sziklakapuk, szorosok, hasadékok, tornyok, kőgombák jöttek létre. Ez már a felszínpusztító erők munkájának köszönhető, hiszen befolyásolta a tájképet számos időjárási hatás, például a hőingadozás, a jég (főleg a glaciális és interglaciális időszakok váltakozása), a csapadék, a szél, de a folyóvizek is. A cseh elbaz. A Kréta-kori tenger visszahúzódásával kezdődött meg ezeknek a formáknak a létrejötte, hiszen a tektonikai mozgásának hatására kezdődött el kiemelkedni a hegység, a külső erők pedig azóta folyamatosan pusztítják a felszínt.
II. Erzsébet királynő jelenlétében emlékeztek meg kedden Londonban az uralkodó néhai férjéről, a tavaly elhunyt Fülöp edinburghi hercegről. Az emlékező szertartást a Westminster apátságban tartották. Az uralkodó részvétele az utolsó pillanatig nem volt bizonyos, mivel a királynő - aki hetven éve ül az Egyesült Királyság trónján és áprilisban tölti be 96. életévét - az utóbbi hónapokban egészségi problémákkal küszködött, és a keddi szertartáson jelent meg az idén először a nyilvánosság előtt. Februárban pozitív lett koronavírustesztje, és enyhe tüneteket is észlelt magán, emiatt több programját lemondták. A korábbi hetekben is több jelentős hivatalos programját törölték: ősszel nem utazott el például Észak-Írországba - jóllehet ezt a hónapokon át előkészített látogatást kiemelt várakozás előzte meg -, és nem volt jelen a skóciai Glasgow-ban novemberben rendezett ENSZ-klímacsúcs nyitófogadásán sem, pedig a rendezvénynek ő volt a hivatalos vendéglátója. Rendkívüli feltűnést keltett, amikor október második felében az udvar részletek ismertetése nélkül bejelentette, hogy a királynő egy éjszakát kórházban töltött "bizonyos előzetes jellegű vizsgálatok elvégzése céljából".
A halálhír bejelentése után az Egyesült Királyság összes középületén félárbocra eresztették a brit lobogót. A nemzeti gyász protokolláris előírásai alapján a londoni alsóház összes képviselője a temetésig fekete karszalagot ölt, a férfi képviselők fekete nyakkendőt viselnek. Ugyanez vonatkozik a királyi család tagjaira is. A gyászidőszakban II. Erzsébet királynő várhatóan semmilyen hivatalos tevékenységet nem végez. Ez azt is jelenti, hogy Fülöp herceg temetéséig nem lépnek életbe új törvények, hiszen a parlament által elfogadott jogszabályok érvénybe lépéséhez az uralkodó jóváhagyása is szükséges. A brit trónutódlási sorrend Fülöp halálával nem változik, hiszen az edinburghi herceg soha nem szerepelt a királyi család trónöröklésre jogosult tagjai között. Ennek értelmében továbbra is Károly walesi herceg, a királynő és Fülöp herceg 72 esztendős elsőszülött fia a trónörökös, őt változatlanul idősebb fia, Vilmos cambridge-i herceg követi a trónutódlási rendben. (MTI)
Néhány éve, az egyik skóciai elektronikai gyárban tett látogatása alkalmával egy szerinte kevéssé sikerült termékre azt mondta: ez úgy néz ki, mintha egy indiai rakta volna össze. Az udvar ezért a megjegyzésért később nyilvánosan elnézést kért. Fülöp hercegnek azonban mindezt az ország és a világ mindig megbocsátotta, hiszen mindenki tudta, hogy a kifelé mutatott, sokszor érdes modor és a nem egyszer sértő poénokra hajlamosító humor mögött mély érzésű, a királyi család és a monarchia integritásának megőrzéséért minden áldozatra kész ember rejlett. Ő volt az például, aki a legidősebb fiú, Károly trónörökös és felesége, Diana egyre hangosabb házasságtörési botrányai közepette pártfogásába vette és személyes hangú levelekkel bátorította a hercegnőt. "Jutalma" az lett, hogy az összeesküvés-elméletek gyártói egyenesen őt vádolták a Diana életét 1997-ben kioltó párizsi autóbaleset "megszervezésével", ám Fülöp e rendkívül durva teóriákra elegáns távolságtartással nem is reagált. Fülöp herceg hosszú ideig robusztus egészségi állapotáról volt híres, az elmúlt években azonban már többször is kórházi kezelésre szorult.
Udvari krónikások szerint a szerelem már akkor kibontakozott, amikor Erzsébet és Fülöp először találkozott. Ez 1939 júliusában történt, amikor a királyi család rövid látogatást tett Dartmouth haditengerészeti akadémiáján. Az eseményt szervező Lord Mountbatten – Erzsébet édesapjának, VI. György királynak távoli rokona, India későbbi alkirálya, akit negyven évvel később az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) pokolgépe ölt meg – saját első unokaöccsét, vagyis Fülöpöt bízta meg a két ifjú hercegnő, a 13 éves Erzsébet és húga, Margit szórakoztatásával. A dán és görög uralkodóházakból származó, Korfun született 18 éves dartmouth-i kadétot nem sokkal később aktív szolgálatba szólította a háború, de a kapcsolat nem szakadt meg, és a brit sajtó a negyvenes évek közepétől már románcról pletykált. Nem alaptalanul: Fülöp 1947 februárjában hivatalosan lemondott a görög trónra támasztott igényéről és görög állampolgárságáról is, és Mountbatten vezetéknévvel honosított brit állampolgár lett.
A Buckingham-palota 1947. július 9-én bejelentette az eljegyzést, négy hónapra rá pedig az ifjú pár egybekelt. Fülöp ezért a házasságáért nem kevés áldozatot hozott. A herceg ígéretes haditengerészeti karriert volt kénytelen szinte egyik pillanatról a másikra feladni, amikor feleségének édesapja, VI. György király 1952-ben, alig 56 esztendősen elhunyt, és Erzsébet hercegnő az Egyesült Királyság uralkodója lett. Fülöpnek a királynő férjeként gyakorlatilag semmilyen alkotmányos szerepe nem volt, állami ügyiratokba hitvesével ellentétben nem tekinthetett bele, és formailag saját feleségének alattvalója lett, amikor Erzsébet királynő 69 évvel ezelőtt trónra lépett. Ráadásul még saját gyermekei sem az ő nevét viselik. Történelmi források szerint Fülöp szerette volna, ha feleségének megkoronázása után a királyi ház felveszi a Mountbatten vagy az Edinburgh nevet, ám – nem kis bosszúságára – Winston Churchill, II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke rábeszélte a fiatal uralkodót a Windsor-ház nevének megtartására.