Victor Klemperer: LTI - A Harmadik Birodalom nyelve (2021) - Egy filológus feljegyzései Fordító, Kiadó: Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2021 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 462 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 978-615-009-524-0 Megjegyzés: Színes illusztrációkkal. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. A HARMADIK BIRODALOM NYELVE | 2B Galéria. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
LTI - A Harmadik Birodalom nyelve leírása Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismerte tette a nevét. Könyv: LTI (Victor Klemperer). Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja.
Ez azonban nem így van; épp ellenkezőleg, úgy tűnik, nagyon is takarékosan bánik ezzel a jellel. Mindent oly magától értetődően alakít a felhíváshoz és a felkiáltáshoz, hogy ehhez semmiféle írásjelre nincs szüksége – ugyan hol vannak már azok az egyszerű kijelentések, amelyek közül a felkiáltás ki tudna tűnni!? Ellenben unos untalan használja azt, amit leginkább ironikus idézőjelnek lehet nevezni. A Harmadik Birodalom nyelve - Klemperer, Victor (meghosszabbítva: 3130128923) - Vatera.hu. Az egyszerű vagy elsődleges idézőjel semmi mást nem jelent, mint szó szerinti megismétlését annak, amit másvalaki mondott vagy leírt. Az ironikus idézőjel szerepe nem az ilyen típusú semleges idézés, inkább kétséget támaszt az idézettek igazsága iránt, vagyis a közölt kijelentést a maga részéről hazugságnak nyilvánítja. Élőbeszédben mindezt gúnyos hangsúllyal lehet kifejezni, így az ironikus idézőjel szorosan összefügg az LTI szónoki jellegével. Persze ezt sem ők találták ki. Amikor az első világháborúban a németek a maguk kultúrfölényét hirdették, és úgy tekintettek a nyugati civilizációra, mint alacsonyabb rendű és látszólagos eredényre, akkor a franciák a "»culture« allemande"[1] említésekor sohasem hagyták el az ironikus macskakörmöt, és nagyon valószínű, hogy rögtön az idézőjel megjelenése óta jelen van a semleges alkalmazása mellett ez az ironikus használat.
Victor Klemperer (1881-1960) filológus, a francia irodalom és az összehasonlító irodalomtudomány szakértője legfontosabb könyvének A Harmadik Birodalom nyelvét tartja, amely szerzőjének nevét Európán kívül is ismertté tette. Könyve mindenekelőtt napló, mégpedig szinte páratlan: egy zsidó feljegyzései a nemzetiszocialista Németországban – Hitler hatalomra jutásától egészen a bukásáig. Az író végig benne él a számára életveszélyes társadalomban, rögzíti állandó megfigyeléseit s imponáló polgári műveltség birtokában, éles szemmel, időnként humorral és finom öniróniával jeleníti meg a "hétköznapi fasizmust". De Klemperer könyve sokkal több, mint napló: történelemfilozófiai mű is. Azt kutatja, hogyan épülhetett ki Németországban, a polgári műveltségnek ebben a bölcsőjében olyan brutális rendszer, mint a nemzetiszocialista állam. Klemperer történelmi dokumentumai: a fasizmus nyelvi képződményei. Mégsem valamiféle lexikológiai vagy szemantikai művet alkotott. Az író a… ( tovább) >! &, Budapest, 2021 462 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156402004 · Fordította: Lukáts János >!
Klemperer a központozás ról beszél, valójában a legfontosabbról, az idézőjel használatáról fejti ki gondolatait. Ha nem idézzük valakinek a szavait, csak például a szakterületét, a ki- és megérdemelt címét tesszük idézőjelbe, ezzel kétségbe vonjuk, hogy az illető valóban tudós, zongoraművész, szobrász. Ha továbbgondoljuk ezt az okfejtést, elég furcsa következtetésekre jutunk. Akit csupán lojalitása okán kineveznek például színházigazgatónak, egyetemi tanszékvezetőnek, az magát tekinti igazi/valódi tehetségnek, a többiek pedig csak idézőjelesek – mivel nem lojalitás alapján viselik a stallumukat. (A nyolcvanas években, szerkesztőségi értekezleten került elő egy írás kapcsán, hogy sokkal óvatosabban kellene használnunk benne az idézőjelezést. Kolléganőnk már ismerte Klemperer könyvét. ) Olvass bele! Természetesen meg kellett találni minden baj okát is: az árjásítandó országban a zsidók (mellesleg: tudósok, sokat befektető, országépítő kereskedő-, ipar- vagy bankmágnássá vált, talentumos zsidók) kapták a címkét, tőlük vettek el mindent, hogy lehessen háborúra, hódításra készülni.
Az LTI magyarul 1984-ben jelent meg először és ezidáig utoljára a Kommunikációkutató Intézet Membrán könyvek című sorozatában – jelen könyv szövege ezen kiadás javított, átdolgozott változata.
16A és 116-os autóbuszok • A Dísz tér felé az autóbuszok terelt útvonalon érik el a Dísz teret. Megállóhely nem marad ki. • A Széll Kálmán tér M (Várfok utca), illetve a Fény utca felé az autóbuszok terelt útvonalon érik el a Szentháromság teret. Budapest portál | A Budai Vár felújítása miatt módosul a Várbusz útvonala. Az eredeti megállójuk helyett a Dísz téren az Úri utca torkolatánál, a Szentháromság téren pedig a Szentháromság utcában, a Szentháromság tér kereszteződése előtti, jelenlegi taxi megállóban állnak meg. Budapesti Közlekedési Központ
A budai várnegyed két végén immár több mint fél évszázada a kultúra és a tudomány intézményei kaptak otthont. A második világháború után, a romjaiból újjászülető várpalota épületeiben a jelenlegi Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, majd később az Országos Széchényi Könyvtár, míg a polgárváros egykori palotáiban a Magyar Tudományos Akadémia humán és társadalomtudományi kutatóhelyei helyezkedtek el, lassan-lassan belakva hazánk talán legismertebb helyszínét, mely szépségével és történelmi emlékeivel időközben méltán vált a világörökség részévé. Budapest budai vár 1. A budai várhegy természetes kilátóként magasodik fővárosunk fölé; de nem csak a jelent láttatja – műemlékeivel, kőbe zárt történelmével múltunknak is hű tükörképét nyújtja. Hozzá kapcsolódó tudásunk mindannyiunk közös öröksége, melyet nemzedékek adtak és adnak át egymásnak. Modern korunk a számítógépek világa: a nap mint nap ránk zúduló információk sodrása vetekszik a Dunáéval. Nem könnyű eligazodni közöttük, éppen ezért a rendelkezésre álló adathalmazokat feltárni, rendszerezni és a megszerzett ismereteket a legszélesebb körben terjeszteni az egyik legfontosabb kötelessége az örökségvédelemmel és a történelmi múltunk művelésével hivatásszerűen foglalkozó kutatóknak.
Nyitókép: Gábor Áron rézágyúja (forrás: Várkapitányság)
Az újjáépült Főőrség épülete nem véletlenül ad otthont a "Lészen ágyú! " – Gábor Áron és a székely hősiesség című kiállításnak a szabadságharc 174. évfordulóján, hiszen a tárlat tematikájában illeszkedik a magyar testőrségek hagyományait felelevenítő épület eredeti funkciójához. Budapest budai vár map. A Főőrség épülete (forrás: Várkapitányság) Gábor Áron az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székely ágyúöntője és tüzére volt, irányítása alatt közel hetven löveg – régiesen pattantyú – is készült. A tárlaton megtekinthető közel négyszáz kilós, bronzból (és nem rézből) készült, hatfontos ágyú működtetéséhez kilenc emberre, vontatásához pedig négy lóra volt szükség. Egy öntési hiba miatt ezt az egyetlen megmaradt darabot sosem vetették be, ám több várost bejárt, hiszen Kézdivásárhelyen, a Rudolf Kórház udvarán találták meg vízvezeték-szerelés közben 1906-ban, majd 1923-ban átkerült a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Pár évtizeddel később, 1971-ben Bukarestbe, a Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították.
Buda az 1541-ben kezdődött török uralom idején lassan pusztult, felszabadulásakor (1686-ban) pedig nem sok maradt belőle a 75 napos ágyúzás után. Az osztrák hatóságok 300 lakost számoltak össze a városban. align=left Aztán újjáépült, az utcák nyomvonalát megtartva, de a valaha kétemeletes házak többsége már csak egyemeletesként. Barokk kisváros jött létre, vastag falak mögé rejtve a régebbi romokat. 1849-ben is ostromolták, megint újjáépült, aztán a magyar minisztériumok költöztek ide. S egy hosszú, nyugodt korszak után, 1945 januárjában ismét romhalmazzá lőtték. A romok eltakarításakor bukkant elő az a sok-sok középkori részlet, amelyet a helyreállításkor már nem falaztak vissza. Design boutique hotel Budapesten 1696 óta | Pest-Buda Hotel. A nyomokból biztosra vehető, hogy a falak mindenütt színesek voltak. Budapest A Budai Vár ma Budapest leghíresebb és egyik leglátogatottabb turisztikai nevezetessége. Unesco Világörökségi helyszín,... Budavári Palota - Budapest Az első gótikus palota Nagy Lajos, Zsigmond király és Mátyás király uralkodása idején (az 1300-as évek közepétől az 1... Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum - Budapest Budapest régészeti leleteinek gyűjteménye.