2021. május 13., 15:59 A Thália Színház nyit elsőként Budapesten. 2020. november 18., 10:59 Félre kell tenni a vélt vagy valós sérelmeket, és össze kell fogni a nélkülöző színészek megsegítéséért – hangsúlyozza Kálomista Gábor. Tizenkét darabban játszik és tévésorozatot forgat a hetvenöt éves Molnár Piroska. Nincs olyan díj, amit ne kapott volna meg, de amikor egy kis szerepre hívja egy fiatal rendező, kíváncsiságból elvállalja. Interjú. 2020. október 14., 10:25 2020. Színház hírek - Hírstart. október 1., 14:57 Schell Judit Spanyolországból írta meg, melyik öt könyv kedves különösen számára. Kálomista Gábor, a Thália igazgatója az SZFE-ügyről. 2020. augusztus 28., 15:56 Lezárták a színházat, az előadások igencsak elmaradnak. 2020. július 10., 10:22 Máté Gábor egy interjúban az SZFE átalakítását övező botrányt összekötötte Borkai Zsolt ügyével, és Kálomista Gábornak is beszólt párszor. 2020. március 16., 21:26 A koronavírus miatt bezártak a színházak, sok színésznek így nem lesz bevétele a következő időszakban, rajtuk akar segíteni a Thália Színház.
Több tévésorozatban is feltűnt. A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta. 1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett. 2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett, vendégként más színházakban is fellépett. Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig. 2009-ben Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban a többi közt Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand és Brecht Galilei élete című darabjában láthatta a közönség.
A Nógrád megyei Madách-ünnepségen, amelynek hagyományosan Balassagyarmat ad helyet, megkoszorúzzák a Köztársaság téri Madách-szobrot, majd Csach Gábor művészettörténész, Balassagyarmat alpolgármestere megnyitja a Madách Imre Városi Könyvtár galériáján Czudor Beáta festőművész és Siket Marianna keramikus kiállítását. A központi ünnepségen, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban Skuczi Nándor, a megyei önkormányzat elnöke adja át az ez évi Madách-díjakat. (fl/mti)
A legendás színészekből álló társulat nehezen veszi tudomásul a döntést, s azt sem kevésbé, hogy a könnyed vígjátékokban, operettekben elhíresült Kiss Manyit hívják meg a szerepre. De Kiss Manyi csattanós választ ad a kétkedőknek, berobban a Madách színpadára, s hogy ez a kirobbanó siker nem egyszeri remeklés csupán, azt az elkövetkező években sokszorosan bizonyítja. Ahogy kollégái nem egyszer elmondták róla, ösztönös tehetség volt, szerepeihez soha nem olvasott hozzá, de elég volt egy perc, s képes volt a teljes átalakulásra. S ahogy általában a zsenik, nem volt könnyű eset, s azon kevesek közé tartozott, aki sose rejtette véka alá a véleményét. Csak a magánéletéről nem szeretett beszélni. Nem járt orvoshoz sem, így gyakorlatilag csak halála előtt pár héttel, – amikor már óriási fájdalmai voltak –, akkor feküdt be egy klinikára. Túl későn. Amikor jó húsz évvel a halála után megjelenik róla egy életrajzi kötet, egykori kollégái, munkatársai még mindig csak név nélkül hajlandóak róla nyilatkozni.
Kiss Manyi Született Kiss Margit 1911. március 12. [1] [2] [3] [4] Magyarlóna Szászfenes község Elhunyt 1971. március 29. (60 évesen) [5] [4] [6] Budapest [7] Állampolgársága magyar Foglalkozása színész Kitüntetései Jászai Mari-díj (1954) Kossuth-díj (1957) Magyarország Érdemes Művésze díj (1962) Magyarország Kiváló Művésze díj (1964) SZOT-díj (1970) Halál oka petefészekrák Sírhely Farkasréti temető (32-1-3/4) Színészi pályafutása Aktív évek 1926 – 1971 Híres szerepei Mici néni Mici néni két élete Náncsi néni Tüskevár IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Manyi témájú médiaállományokat. Kiss Manyi, születési nevén: Kiss Margit ( Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29. ) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Élete [ szerkesztés] Kiss Lajos és Nagy Zsuzsanna gyermekeként született. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással.
Játszott az Operettszínházban, a Vígszínházban, 1954-től a Madách Színház tagja volt. A kabaré, az énekes-táncos szerepek, a próza és a dráma egyaránt kedvére volt, s a filmszerepek sem kerülték el. Zágonban a Mikes Művelődési Központban, az egykori Mikes–Szentkereszti udvarházban Kiss Manyi-emlékszobát létesítettek. Falain játék- és filmszerepeiből képek láthatók, itt őrzik gyermekkori zongoráját is. A Farkasréti temetőben lévő sírja mellé Kálnokon faragott kopjafát állítottak, koporsójára temetésekor zágoni földet szórtak. Előző írásunk 2011-05-31: Világfigyelő - Farkas Réka: Elkészült a magyar "mentőcsomag" Orbán Viktor miniszterelnök közölte, a Magyar Bankszövetséggel kötött ötpontos megállapodás fő elemei: az árfolyamok rögzítése, az árverezési moratórium feloldása és egyúttal a bajbajutottak védelme, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, az euróalapú jelzáloghitelezés újraindítása és az otthonvédelmi kamattámogatás bevezetése. Következő írásunk 2011-06-01: Emlékezet -: Dr. Fogolyán Kristóf nemcsak orvosa, hanem nagyon sokszínű egyénisége volt Sepsiszentgyörgynek.
Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Kiss Manyi életrajz Színházi Adattár További információk [ szerkesztés] Kiss Manyi a -n (magyarul) Kiss Manyi szobra a Nemzeti Színház Szoborparkjában Kiss Manyi dalszövegei Révy Eszter: Kiss Manyi; Múzsák, Bp., 1988 Bános Tibor: Kiss Manyi; Athenaeum 2000, Bp., 2004 Kiss Manyi. Thália legrakoncátlanabb tündére; szerk. Szebeni Zsuzsa; OSZMI, Bp., 2013 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szabédi Emlékház Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 51998673 OSZK: 000000014607 NEKTÁR: 195813 PIM: PIM61115 LCCN: n84030936 ISNI: 0000 0000 7847 9219 GND: 119040352 SUDOC: 13488289X BNF: cb15519970r
A férfi féltékeny típus volt, és nehezen viselte azt az időszakot, amikor Psota a Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételijére egy rejtélyes pártfogóval, egy másik férfival gyakorolt. Sikerült is bejutnia a főiskolára, ami miatt a kapcsolat véget ért. - Egyszer csak beállított egy lány. Nem volt szép, de megállt a levegő, amikor megjelent. Olyan gyönyörű, dióbarna szemei voltak, hatalmasak, és vékony, kevés hajacskája volt, gyönyörű, magas homloka - emlékezett vissza Seregi László az RTL Klub XXI. század című műsorában első találkozásukra. Makk Károly rendezővel az egyetemen ismerkedett meg, Psota Irén "rámenős rablónak" tartotta a végzős rendezőt, akivel csakhamar egymásba habarodtak. - A második vagy a harmadik emeletre baktattam fel, és ott láttam egy számomra meghökkentő nőt - idézte fel Makk Károly a pillanatot, amikor először meglátta Psotát. Öt évig voltak együtt, majd a rendező beleszeretett az 1955-ben készült Liliomfi című film sztárjába, Krencsey Marianne-ba, aki miatt elhagyta Psotát.