Monor – változik a belváros közlekedése az "Őszi Hacacáré" rendezvény idején Navigáció átugrása
Vasárnap este fergeteges buli volt a sportpályán! Az Őszi Hacacáré országos koncertsorozat lébényi állomásán az Abaházi Rt. rázta fel a közönséget, majd a legendás Bikini együttes lépett fel a színpadon. Reméljük, mindenki jól érezte magát, köszönjük, hogy ennyien eljöttetek! Képek: Previous Next
A Triola Gyerekház ősszel is szeretettel várja a virgonc gyerekeket és a jókedvű családokat: Triola Hacacáré október elsején! Időpont: 2016. október 1. szombat, 13 órától Helyszín: Triola Gyerekház (Pilisszentkereszt, Forrás u. 7/f) Lesz itt rengeteg őszi program: – szőlőpréselés, mustkészítés – kreatívkodás – fotósarok – játszószőnyeg, ugráló a bölcsis korosztálynak – büfé és Süsd meg! … (kürtőskalács) 14. 30-tól a Léghajó Színházé lesz a terep, akik bemutatják a Mátyás király és a furfangos leány című mesét. 18 órától Családi Szüreti Bál lesz Hugyecsek Szilveszterrel, hogy jót mulathasson kicsi és nagy! Őszi Hacacáré Lébényben!. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, gyermeket, felnőttet! Támogatók: Triola Egyesület, Pilisszentkereszti Önkormányzat
Gyermekprogramok, játszóház, kürtös kalács és élő koncertek várják az érdeklődőket. Zenei koncertek: 18:50 - CLUB 54 20:15 - BRAINS élő koncert A színpadi produkciók valamint a családi és gyermekprogramok látogatása ingyenes, a Liget Fürdő szolgáltatásai fürdőbelépő megváltásával vehetők igénybe. Az esemény részletesen Helyszín: Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kemping Cím: 5500 Gyomaendrőd, Erzsébet liget 2. Őszi hacacáré – Karthago koncert – részlet | Vigadó Kulturális Központ | Minden napra egy program…. Időpont: 2021. szeptember 12. (vasárnap) 14:00 – 22:00 Kövess minket a Facebookon!
Hitvallásunk: tradíció és minőség mindenek felett! Présház Borozó Alsóörs Alsóörsön, vízparthoz közeli, régi présházunkban saját termésű tájjellegű, aranyérmes, fehér és vörösbor kapható. Folyamatosan biztosítunk lehetőséget borkóstolásra, megtekinthetők a hagyományos pinceszerek. Carpaccio Étterem Valahogy mi is úgy tekintünk az általunk felhasznált, lehetőség szerint a környékről származó alapanyagokra, mint a valaha élt legnagyobb képzőművészek egyike, a reneszánsz mester a carrarai márványra: önmagában is valóságos csodaként. Őszi hacacáré honlapján. Ennek megfelelő alázattal bánunk azokkal és csak a jól bevált eszközöket... Soma Pince – Vinotéka Alsóörs A Balaton északi partján a főút mellett egy kétszáz éves kúria pincéjében működik a könyék egyetlen borszaküzlete, a Soma Pince Vinotéka, Borgyűjtemény. A pincében az ország leghíresebb borászainak a palackozott borait találjuk meg. A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Császártöltés - Vörös mocsár tanösvény Hossza: 2500 m Bejárható: egész évben, gyalogosan Megközelítés: a tanösvény az egykori Császártöltés-kiscsalai Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68 km-énél. (GPS: 46°27' 3132" 19° 11'3227") A tanösvényen 6 db magyar nyelvű tájékoztató tábla található. Látogatásra ajánlott időszak: egész évben Ajánlott felszerelés: vízálló lábbeli, távcső, szúnyogriasztó A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes is lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon, vagy szakvezetővel ajánlott látogatni. Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori ős-Duna mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeg gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakban parti fecskék és gyurgyalagok költenek. A környékben az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas keze munkája nyomán szőlő-és borkultúra honosodott meg.
Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár. A Vörös mocsár (és a Kalocsai Sárköz) területén a jégkorszak elejétől jelentek meg az Ős-Duna folyóágai. A Kalocsa-mohácsi süllyedék újholocén kori erőteljes tektonikus mélyülése nyomán már végérvényesen dunai ártérré vált a terület. A lassú fejlődésű Duna-ágakban tömött, iszapos-agyagos üledékek rakódtak le. A jégkorszak után a lefűződött Vörös-mocsári folyóágakban gyorsuló feltöltődés indult meg. Ennek során a víz tükrét ellepte a növényzet, összezsugorította a vízfelületet, majd idővel az egész víztükör eltűnt. A hatalmas tömegű elhalt növényi maradvány felhalmozódott, lassan tőzeggé alakult. A tőzeg kitermelése már a 20. század elején megkezdődött, de csak az 1950-es évektől vált ipari méretűvé. Az ország legnagyobb tőzegbányája működött itt. A Vörös mocsár 930 hektár területű része 1990 óta természetvédelmi terület. A tőzegbányászat megszűnésével a természet vette uralma alá a területet.
Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A valamikor vízjárta területek helyén ma szántóföldek vannak. Az ártéri gazdálkodást felváltotta az intenzív szántóföldi növénytermesztés. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár. A Vörös mocsár (és a Kalocsai Sárköz) területén a jégkorszak elejétől jelentek meg az Ős-Duna folyóágai. A Kalocsa-mohácsi süllyedék újholocén kori erőteljes tektonikus mélyülése nyomán már végérvényesen dunai ártérré vált a terület. A lassú fejlődésű Duna-ágakban tömött, iszapos-agyagos üledékek rakódtak le. A jégkorszak után a lefűződött Vörös-mocsári folyóágakban gyorsuló feltöltődés indult meg.
A 19. századi folyószabályozások hatására a láposodott területek kiszáradása, a tőzegrétegek felszínközeli részének megsemmisülése indult meg. A Vörös-mocsárra jellemző nádasok zsombéksásos vegetációvá alakultak át. A 20. század antropogén tájátalakítását csak fokozta a tőzegbányászat beindulása, amely az 1950-es évektől vált iparszerűvé. Láthatjuk tehát, hogy a ma vízi növényzettel borított tájon valaha a Duna kalandozott, melynek elhagyott medrei az elmúlt 15 ezer évben lassan feltöltődtek, s elláposodtak. A terület kialakulását, élővilágát a 2500 m hosszú Vörös-mocsár tanösvény mutatja be, amely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által védett területen húzódik. További érdekesség, hogy itt, a település határában annak idején egy téglagyár is működött, amelynek löszszelvénye szintén bemutatásra érdemes földtudományi érték, jelentős tudományos értékkel. További szakmai részletek ebből a cikk ből érhetőek el. A Vörös-mocsár pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet Fotó és szöveg: Veres Zsolt
10–15 m magas, lösszel fedett futóhomok rétegek alkotta száraz magaspart tetejéről észak felé tekintve nehéz elhinni, hogy annak idején erre hömpölygött a Duna. A Duna és a Tisza közötti területeken az Ős-Duna, valamint mellékfolyói hatalmas hordalékkúpot építettek ki a földtörténeti jégkorszakban (pleisztocénben). Ezt a térszínt a folyó kb. 30 ezer évvel ezelőtt (würm glaciális) elhagyta, s áthelyeződött mai helyére, a Budapest–Kalocsa–Baja tengelyre (ez a terület még napjainkban is lassan süllyed). A Duna nyugatra "csúszásának" az lett az eredménye, hogy a korábbi hordalékkúp egy kiemelt, szárazzá vált vidékké alakult, ahol a munkaképes szelek nyomban elkezdhették ténykedésüket. A magasra került hordalékkúp és a Duna allúviumának (árterének) alámosott peremén állunk tehát a magasparton, amely egyben fontos határ is, minden tekintetben (pl. táji, ökológiai). A Duna egykori elhagyott medrében alakult ki a Vörös-mocsár elnevezésű tőzeges–lápos terület is. A Császártöltés térségében található vizenyős terület egy közel észak–déli lápsorozat legdélebbi tagja, amely Ócsa vidékén kezdődik, s a Duna elhagyott medreiben foglal helyet.
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy a tanösvény felújítása hamarosan megkezdődik, az információs táblák jelenleg rossz állapotban vannak. Az útvonal helyenként balesetveszélyes, csak saját felelősségre látogatható. Hossza: 2500 m Bejárható: egész évben, gyalogosan Megközelítés: a tanösvény az egykori Császártöltés-kiscsalai Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68 km-énél. (GPS: 46°27' 3132" 19° 11'3227") A tanösvényen 6 db magyar nyelvű tájékoztató tábla található. Látogatásra ajánlott időszak: egész évben Ajánlott felszerelés: vízálló lábbeli, távcső, szúnyogriasztó A két és fél kilométer hosszú tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók. A tanösvény állomásain levő táblák ismertetik a mocsár kialakulását, a rovarvilágra épülő kétéltű és hüllő faunát, s nádasok és nyílt vizű tőzegbánya tavak madárvilágát, halait és a löszpartok megmaradt élővilágát. A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes is lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon, vagy szakvezetővel ajánlott látogatni.
tölgy, hárs, szil), azaz egy vegyes lombozatú tajgaerdő alakult ki. A morotvatavak parti zónájában, elzárt öbleiben lebegő barnamohás lápok fejlődtek ki. A barnamohás lápi környezetben megindult a tőzegképződés is. Ekkoriban a Vörös-mocsár üledékgyűjtőjének térségében már emberi közösségek is megtelepedtek tartósabban, a Kr. e. 7. évezred végén, 6. évezred kezdetén (Körös-kultúra). A holocén (jelenkor) későbbi szakaszában a korábban már említett barnamohaláp kipusztult a területről, s megkezdődött a nádtőzeg felhalmozódása, azaz egy nádasokkal szegélyezett sekély tó kialakulása. A fúrási rétegsorokban a nádtőzegben iszapos kis rétegecskék (laminák) jelentkeztek. Ekkor a területen a rézkor népessége élt, amely már jelentős környezet átalakítást végzett a mocsaras területen. Ez a bronzkor kezdetére egy zsombéksással és náddal tagolt sekély tóvá alakult át, amelyben zsombék- és nádtőzeg kialakulása kezdődött meg. A népvándorlás korára ezt nád- és fűztőzeg váltotta fel, a középkorra pedig fekete lápföld és iszapos tavi üledékek lerakódása vált jellemzővé.