Ez a vakondtúrás keletkezésének oka és módja. A vakond nem alszik téli álmot, mint némely más rovarevő, hanem éjjel-nappal örökös mozgásban van, követi a gilisztákat és a rovarokat. A gilisztakészlet gyűjtésének magyarázata az, hogy a vakond télen, fagyos időben nem tud vadászfolyosókat ásni, tehát élelmiszerkészletre van szüksége. Mozgása [ szerkesztés] Az állat mozgása általában sokkal gyorsabb, mint hinnénk. Nemcsak a folyosókban, hanem a föld felületén is, ahol pedig nem otthonos, aránylag gyorsan fut. A vízben is otthonos, és tudunk esetekről, hogy nemcsak széles folyókat, hanem tengerszorosokat is átúszott. Hogyan védekezzünk a vakond ellen? – Holland virág. Általában véve a közönséges vakond éjjeli állat, de kivételesen önként is a napfényre jön. Táplálkozása [ szerkesztés] A vakond fő tápláléka gilisztákból áll. A gilisztákon kívül megeszi még a bogarakat, (például cserebogarat, ganajtúró bogarat), lótetűt, és minden más rovart, illetve ezek lárváit, sőt csigákat is fogyaszt, melyeket rendkívül finom szaglásával könnyen kiszimatol.
Kevés természetes ellensége van, a földfelszínre merészkedő példányokat (elsősorban fiatalon, illetve szárazság idején bújnak elő a vakondok) ugyanakkor ragadozó madarak és emlősök egyaránt elejthetik. A szőrmeipar hajdanán sok-sok millió vakond bundáját hasznosította, de jó ideje ilyesfajta veszéllyel nem kell szembenéznie a kis földkupackészítő bundásnak, populációi így stabilak, jövője (egyelőre) nem forog kockán. 2 / 3 Fotó: Ingo Bartussek / Adobe Stock Kiemelt oltalom A közönséges vakond ( Talpa europaea) a védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25 000 forint egyedenként. E föld alatti életmódú, sajátos kupacairól könnyen beazonosítható emlős a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz "legkevésbé aggasztó helyzetű". A cikk a Turista Magazin 2020. októberi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat itt tudod megrendelni. Forrás:
Hogyan és melyik rétegre helyezzük le a vakondhálót? Mint minden kerti tereprendezésnek, a vakondháló lefektetésének is megvan a megfelelő ideje. Ez pedig akkor következik be, mikor kész vagyunk a tereprendezéssel, a terület szintezésével. A lefektetett vakondhálót ne felejtsük elrögzítő tüskével a talajhoz, illetve átfedésben magához a másik réteg vakondhálóhoz kapcsolni, körülbelül 1-1, 5 méterenként. Ha ez a lépés kimarad, könnyen előfordulhat, hogy megjelennek a vakondtúrások a szétcsúszott rétegek mentén, mert ezzel a vakond utat talál arra, hogy kitúrja a földjét. A vakondháló helyes fektetését követően van lehetőségünk arra, hogy egy vékonyabb réteg termőföldet helyezzünk a hálóra. Az egészséges gyep gyökere körülbelül 15 centiméter, tehát minimum ilyen mélyre kell helyezni a vakondhálót. A vakondhálóra fektetett földrétegre lehet a geotextíliát ráhelyezni, amely megakadályozza a gyomok elburjánzását, elterjedését. A geotextília után ki lehet alakítani az automata öntözőrendszert, lerakni a csöveket, a szórófejeket, majd ellenőrizni, hogy a rendszer működik-e. Ha mindent rendben találunk, akkor az egész területen lefektethető a gyepszőnyeg.
A báránybőrrel bélelt női mellények tökéletesek az ok -okozati öltözékekhez. Farmerrel és hosszú ujjú blúzokkal kombinálva remekül mutatnak. Egy ilyen mellény tökéletes párost hoz létre egy kötött midi ruhával is. Egy ilyen öltözékhez elegendő fehér cipőt vagy tömb sarkú csizmát hozzáadni és egy klasszikus trencset. A steppelt mellény sportosabb megjelenésben is remekül fog kinézni. Párosíthatja kockás flanelinggel, karcsú farmerrel és sportcipővel, bokacsizmával, laza felsőrésszel vagy bakancsokkal. A kompozíciót ékszerekkel megtörheti, hogy nőiesebb legyen. Egy ilyen öltözék tökéletes lesz esti grillezéshez barátokkal, sétára az erdőben vagy kempingre. Szőrmellény – bolyhos és rendkívül stílusos A szőrmellény páratlan sláger, és minden nőnek lennie kell legalább egynek a ruhásszekrényében. Női mellény. Szőrme vagy báránybőr lágy utánzatából készül. Ezt a modellt sokféleképpen viselheti. Jól fog mutatni mind a mindennapi, mind a félig hivatalos öltözékekben. Ötletet keres egy alkalmi, de eredeti ruhához?
Az őszszel egy barátom látogatott meg. Épp a kertben ültem, az én hét-szilvafás kis kertemben, amely csak tavaszszal szép, amikor a fák virágzanak, meg őszszel, mikor a fák gyümölcsöznek. Tavaszszal fehér fák, őszszel kék fák. - Mennyi szilva! - mondotta körülpillantva a vendégem. Boszniában láttam csak ilyen megrakodott fákat. - Egyél ha szereted. Szedett egy marokkal. S beültünk a lugasba. És ahogy a szilvát evegette, beszélt: Egy ilyen őszi napon egyszer ugyancsak melegem volt! Női hosszú mellény. A bosnyák puskák minden órában ránklobbantak. Hol itt, hol ott a sziklák közül, meg a hegyszakadékokból lobbantak és dördültek ránk a puskák. Délelőtt egy golyó leszakította a bakancsom sarkát. Délután a kápláromat lőtték le mellettem. Káromkodtunk. A fogunkat is csikorgattuk rájok. De mikorra felrohantunk a hegyre, a bosnyákok eliszkoltak. Iszen csak én megfoghassak egy bosnyákot! Még a bakancsom sarkát csak megbocsátottam volna nekik, de a káplárom földim volt és jóbarátom. Tasnádynak hívták. Most is megkönnyezem, ha eszembe jut.
De ne lássak bosnyákot! Mert ha meglő is, ha marad annyi erőm, hogy a puskát elsüthetem, viszszaküldöm rá a halált. A hely csöndes. Csak a fák hideg halk susogása hallatszik olykor a vizes sötétségben. Olykor meg egy-két esőcsepp koppanása, ahogy a lombokról aláhull. A távolban egyszer valami rövid éneklést is hallok. Olyan tutulás-forma, mint a mi falusi bakterainknak az óra kiáltása. Lehet, hogy az is bakter, bosnyák bakter. De az is lehet, hogy müezzin. Zivatar után szoktak talán éjjel is kiáltani. Tehát falu közelében vagyok. Erre méginkább megborzongtam. Ha a falu megneszelte a tábort, biztos, hogy kijönnek. Kilopódzkodnak az éj-homályban: meglesnek, meglepnek. S az őrszem az első, akit golyójuk leterít. Füleltem. Liba-bőrzött a hátam. Egy óra mulva aztán unalom váltotta fel a félelmemet. A ruha is megszáradt már rajtam. Elálmosodtam. Színes képek vegyültek a gondolataim közé. Női hosszú mellény P2339 | Lunzo.hu. A feleségemre gondoltam. Azaz dehogy is feleségemre, iszen még akkor jegyesek se voltunk. De azért már éreztük, hogy csak ásó-kapa választ el bennünket.
No meg a boszniai honfoglalás! (Süsse meg aki kitalálta! ). Hát mondom, Erzsire gondoltam: Hej szép leány volt! Szép fehérképű és fekete szemű és igen pajkos. Bolondulásig lehetett szeretni. Csak sóhajtottam, csak elgondolkodtam: Az én fekete-szemű Örzsikém bizonyára édesdeden alszik most otthon, a puha fehér párnán. Talán épp felőlem álmodik! Mosolyog. Talán nevet is álmában. Kacag, ahogy szokott, azzal az édes jaj-kiáltással, mintha skálázná a jajt lefelé. A kacagásáért is szerettem meg. Aki olyan boldogan tud nevetni, nem lehet rossz lélek! De mikor hallom én megint az Erzsike nevetését? Lehet, hogy már is csúszik felém a sötétséggel födött vizes fűben valami vad bosnyák. A puska a balkezében. Egyszercsak egy vörös lobbanást fogok látni. A dördülést már nem hallom. S akkor a gondolataim közé a halálom fekete képei fordultak. A hivatalos levél, amely a halálom hírét közli; Örzsike, amint elsápad, könnyre fakad, sirat, és nem bírják megvigasztalni. Valami zördül... Összerezzenek. Hallgatódzok.?????