a Magyar Zsidó Múzeumot az IMIT alapította, 1945 után a MIOI, 1950 után a MIOK kezelésébe tartozott, de iratanyagát mindhárom időszakra egy helyen őrizzük. ) A XVII-es fondban azon egyletek, egyesületek tartoznak, amelyek több-kevesebb szállal, esetleg csak történetük egy időszakában a hitközséghez kötődtek, de önálló egyletek (pl. Cionista Szövetség, Vívó és Atlétikai Club) A XVIII-as fondba a nemzetközi szervezetek magyar tagozatainak iratanyaga kerül, amennyiben nem a nemzetközi központ rendelkezik az iratanyaggal (pl. American Jewish Joint Distribution Committee, World Jewish Congress). Országos levéltár családfakutatás online. A XIX-es fondot a jeles zsidó közéleti személyiségek, rabbik, tanárok, hitközségi vezetők, vagy egyszerű zsidó emberek személyes hagyatékainak gyűjteményévé alakítottuk. Az iratok a személyek, családok alfabetikus sorrendjében találhatóak. A XX-as fond pertinenciális fond: az elsősorban a Múzeum gyűjteményében fennmaradt, a Holocausttal összefüggő iratok tartoznak ide, olyanok is, amelyek nem a hitközség irattermelése során keletkeztek, hanem más módon kerültek a gyűjteménybe.
Bán Péter, Budapest, 1983 (Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei, 1), 116-117. A baptista, görögkeleti, izraelita és unitárius egyházak levéltári anyagának fondjegyzékei, szerk. Dóka Klára, Budapest, 1986 (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, 4), 29-37. Haraszti György, Magyar zsidó levéltári repertórium: Hazai levéltárak zsidó vonatkozású anyagának áttekintése a kiadott levéltári segédletek alapján, I/A-B, Budapest, 1993 (Hungaria Judaica, 2), 543-573 (a Magyar Zsidó levéltár fondjegyzéke). Toronyi Zsuzsa– Frojimovics Kinga, Az Országos Rabbiképző Intézet levéltára, in Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei, I: Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények, szerk. A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai | Hungaricana. Heilauf Zsuzsanna, Kiss József Mihály, Szögi László, Budapest, 1997, 219-221. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár: Vezető az állandó kiállításhoz, Budapest, 2000. Toronyi Zsuzsanna, Jüdisches Museum und Archiv Ungarn: Die Dauerausstellung, Budapest, 2000.
Régészeti cikkei az Archaeológiai Értesítőben és a Numizmatikai Közlönyben, genealógiai tanulmányai a Történelmi Tárban és a Turul című folyóiratban jelentek meg. nyermeghi Barna János Zsigmond dr. (Budapest, 1880. november 15. – Budapest, 1934. november 14. ) Genealógus, irodalom- és színháztörténész, műfordító, költő. Álnéven Detre. Sümeghy Dezsővel közösen írta a Nemes családok Csanád vármegyében című családtörténeti művet. Országos levéltár csaladfa kutatas. A kötet 357 család genealógiai adatait tartalmazza. Felvették mindazokat a családokat, melyek nemességét Csanád vármegyében kihirdették; amelyek nemességüket nem tudták kellően igazolni, és így nemességüket nem hirdették ki, de nemesi jogokat élveztek; sőt azokat is, amelyek valamelyik birtokon újabban kaptak királyi adományt, vagy vétel útján jutottak birtokhoz, és azután a birtokot nemesi előnévvel vették meg. A szerzők a vármegyei levéltár anyaga alapján dolgoztak, és igen pontos feltárást végeztek. Sümeghy Dezső (Apátfalva, 1882. január 6. – Sopron, 1957. április 11. )
Figyelt kérdés Hogyan tudom használni családfa-kutatáshoz, h neten is utána tudjak nézni az egyes adatoknak? vagy csak a helyszínen lehet, az adott levéltárban vagy plébánián kérni a kivonatokat? csak én vagyok ilyen béna, h nem tudom használni az adatbázist, vagy egyes emberre nem is lehet keresni? ha nem, akk meg mire jó? köszönöm szépen a válaszokat! Magyar Zsidó Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. :) 21/L 1/3 anonim válasza: Ha írsz nekem egy mailt az oldalon keresztül, akkor megadok egy mailcímet: egy kedves barátom levéltár szakos, érdekelt a családfakutatásban és szívesen segítene, ezt már most megmondom az ő nevében is:) 2010. júl. 27. 23:28 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Hello! Nem vagy béna, csak tényleg nem lehet adott emberre keresni:) Van mondjuk egy konkrét személy, vagy személyek, akiket kutatni akarsz az adott településen és akkor annak az adott városnak, vagy falunak az anyakönyvi kivonatait tartalmazó dokumentumnak a számát fogod megtalálni neten. Vagy mikrofilmen, vagy rendes lejegyzett dokumentumon.
2. A film előzetesében Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító szerepel – nyilatkozik rajta kívül más ismert ember a filmben a szocializmus alatti időkről? Nádasdy Ádám 1996-ban, Gőbölyös Luca kiállítását megnyitva mondta el nyilvánosan magáról, hogy meleg. A '90-es évek közepén már erőteljesen szerveződött a hazai meleg mozgalom, olyan prominens aktivistákkal, mint Pálfi Balázs (az Önazonos című rádiós műsor vezetője), Takács Bencze Gábor és Láner László (akkor az egyetlen nyomtatott meleg lap, a Mások szerkesztői), Tölgyesy Zoltán (az egyik legnépszerűbb transzvesztitaművész: Miss Mandarin) és Rakiás Ferenc, a pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány első elnöke. Közismert emberek voltak, akiket a mai generáció – így fiatal főszereplőink többsége sem – alig ismer. 3. Az Eltitkolt évekhez, illetve a leszbikusok helyzetéhez képest mennyiben volt más a meleg férfiak helyzete akkoriban? Ugyanúgy kettős életet éltek a meleg férfiak, mint a leszbikusok. Családjukban, lakókörnyezetükben, munkahelyükön jellemzően titkolták szexuális orientációjukat.
Láner László újságíró a nyolcvanas évek közepén találkozott a nyomdász, fotóriporter Takács Bencze Gáborral, akivel egymásba szerettek és azóta is boldog párkapcsolatban élnek együtt. Kettejük kapcsolatának gyümölcseként született meg az első magyar, nyomtatott meleg újság, Mások címmel, melynek első számát 1989. decemberében az Ipoly moziban osztották szét, majd ezt követően közel húsz éven át jelentették meg. A Meleg férfiak, hideg diktatúrák forgatásán. Pálfi Balázs újságíró-riporter a kilencvenes években vált meleg aktivistává. A rendszerváltással a homoszexualitással kapcsolatban megindult a társadalmi párbeszéd, amihez Pálfi a Petőfi Rádión 13 éven keresztül vezetett Önazonos, majd a Tilos Rádióban, Szappanopera helyett című műsoraival járult hozzá. Pálfi lengyel származású élettársával 2001-ben ismerkedett meg, akivel 2009 nyarán kötöttek bejegyzett élettársi kapcsolatot. Sokaknak persze a társadalmi konvenciók leküzdésénél nagyobb traumát jelentett a személyes, illetve a családon belüli gátlások lebontása.
BIZTONSÁGI FELTÖLTÉS! (értsd: a filmet még egyszer feltöltöttük a netre, így megőrizve és kibiztosítva, hogy minél több emberhez elérjen és meg, illetve minél tovább fennmaradjon emlékbe! ):) Négy fiatal meleg srác elindul feltérképezni, hogyan is éltek a melegek a Kádár-korszakban. Megkeresnek olyan idős, meleg férfiakat, akik hitelesen tudnak beszélni a múltról: rejtőzködésről a család és a kollégák előtt, a titokban tartott találkozóhelyekről, szerelemről, a meleg mozgalom kezdeteiről. Az ő sorsukon keresztül próbálják megérteni a társadalmi reakciókat és azt a homofób környezetet amit napjaink politikája diktál. Dokumentumfilm diktatúráról és elnyomásról, személyes történetekről, a kommunistarendszer éveiről és napjaink világáról meleg szemmel. A filmet eddig 18 nemzetközi és hazai filmfesztiválra válogatták be. Tavaly megnyerte a jakartai World Documentary Award Golden Award-ját, és a kolozsvári melegfilmfesztivál (Serilefilmuluigay) közönségdíját. Legközelebb az első fiumei Történelmi Film Fesztiválon vetítik szeptemberben.
Ez elég kemény aktuálpolitikai állásfoglalás – mennyire foglalkozik a film a jelenlegi helyzettel? Az egész filmen végigvonul a kérdés: mikor volt könnyebb melegként élni, akkor vagy most? Az idősebb főszereplők a Kádár-korszakban élték a fiatalságukat, tehát ebből a szempontból – még ha sokszor el is kellett hallgatni szexuális orientációjukat – nekik akkor volt jobb. Politikailag már összetettebb a kérdés, hiszen a szocialista időszakban büntethetők ugyan nem (1962 után), viszont zsarolhatóak voltak a melegek. A rendszerváltás után a 2000-es évek közepéig jogilag lassan javult a helyzet, lehet ma már regisztrált élettársi kapcsolatot kötni, de az új alkotmány szerint az azonos neműek élettársi kapcsolata soha nem tartozhat bele a család fogalmába. Házasságkötésről ne is álmodozzunk. A magyar társadalom nagy része sajnos még mindig homofób, az LMBT civil szervezetek, akik az előítéletek lebontásán dolgoznak, 2010 óta nem kaptak működésükhöz állami támogatást. A film foglalkozik ezekkel a kérdésekkel is, persze az egyes szereplők élettörténetén keresztül.
Értékelés: 31 szavazatból A másfél órás kreatív, szocio - dokumentumfilm azt mutatja be, milyen volt a rendszerváltozás előtt Magyarországon meleg férfiként élni. A témának négy fiatal meleg srác ered a nyomába. Hét idős meleg férfi személyes élményei, a kikért titkosszolgálati akták, a mai társadalmi és jogi környezet tükrében értelmezik az elmúlt 50 évet. Bemutató dátuma: 2015. július 2. Forgalmazó: Éclipse Film Kft. Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Még több férfitest A heti bemutatók között találjuk a Terminátor széria rebootolt és fiatalított sokadik részét, ahol Arnie... 2015. július 1. Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!