Örök kedvenc. Három fenséges receptet mutatunk most be, melyekkel garantáltan sikered lesz! 1. Serpenyős sült krumpli szalonnával Hozzávalók (4 személyre) 10 dkg füstölt szalonna vagy bacon 80 dkg krumpli só bors 1 csokor petrezselyem ½ dl fehérbor 1 kávéskanál cukor 1 babérlevél 1 vöröshagyma 1 csomó snidling 2 teáskanál ételízesítő 4 dkg vaj Elkészítés A krumplit hámozd meg, és főzd 5 percig, hogy félig megpuhuljon. Hámozd meg a hagymát, vágd apróra, és tedd bele egy serpenyőbe. Olívaolajon, alacsony lángon, cukorral és babérlevéllel párold sokáig, amíg üveges nem lesz. Ha szükséges, közben adj hozzá 2-3 evőkanálnyi vizet, nehogy letapadjon a főzőedény aljára. Öntsd hozzá a bort, majd vedd le a fedőt, és hagyd gőzölögni. Távolítsd el a hagymát a serpenyőből. Tedd bele a szalonnakockákat, pirítsd meg, majd add hozzá a krumplit és a hagymát. Szórd meg sóval és borssal, tedd bele az ételízesítőt, és önts hozzá egy fél liter vizet. Közepes lángon főzd 10 percig, majd tedd félre. Tegyél rá fedőt, és hagyd állni 5 percig.
A héjában sült krumpli akkor az igazi, amikor kívül roppan a héj, belül pedig krémes. Ahogyan félbevágom, finoman reccsen a héja, felcsap egy kis gőz, én pedig már rögtön teszem is rá a jéghideg vajat meg a sót. A tányéron pedig már bekészítve hozzá a kicsit citromozott és szintén finoman sózott, szálaira vágott lila hagyma. És nem kérdés, hogy a héját is megeszem, naná! Az alma Majd végül, de nem utolsó sorban, jöjjön az amúgy is naponta kötelező alma! A sült alma, ami – szemben fenti két társával, amik hosszabban vannak jelen a napban – szinte instant megoldást kínál. Nem kell mást tennünk, csak egy félórára forró sütőbe tenni az almát, majd félbe vágva, rögtön megszórni egy kevés fahéjas cukorral, ami szinte azonnal rá is karamellizálódik. Ám a téli plusz kilóktól való félelmemben, bevallom én inkább egy fokkal talán egészségesebb vigaszt keresek, ha már szükség van rá. Levágom az alma kalapját, kiskanállal kivájom a magházat, helyére egy kis mézet és fahéjat teszek. Majd azért, hogy a kényeztetés ne járjon túl nagy lelkiismeret-furdalással, a kész almát megszórom még valami igazán egészségessel: a lenmagpehely diós aromákat idéz, az apró szemű zabpehellyel pedig egy az óraátállításon is könnyedén átsegítő, tökéletes vasárnapi reggeli lesz belőle.
Tepsiben sült krumpli Egyszerű tepsiben sült krumpli, nem kell sok olajban sütni, viszont ropogós és jó fűszeres lesz a burgonya. Tökéletes köret minden féle húshoz, halhoz, de akár magában egytálételként tartár mártással is fogyasztható. Hozzávalók Hozzávalók: 3-4 szem burgonya 2-3 evőkanál olaj só paprika bors alufólia Elkészítési idő: kb. 1 óra Sütés: 40-50 perc A burgonyát megpucoljuk, felkockázzuk, majd sós vízben félkemény állapotig kicsit főzzük. Főtt burgonya finomabb megsütve, viszont vigyázni kell, nehogy túlfőzzük, mert nehéz utána megforgatni a fűszerekben. Az olajat, a sóval, borssal, paprikával összekeverjük egy tálban, majd a leszűrt krumplit megforgatjuk ebben a keverékben. Ha netán a keverék kevés lenne, könnyen keverhető még. Alufóliával kibéleljük a tepsit (én duplán és a fényes felével felfele szoktam), így finomabbra sül és kevesebbet is kell mosogatni. A megforgatott burgonyákat a tepsibe rakjuk, érdemes laposabb felével, hogy minél több pirult felület legyen Majd 180-200 fokra előmelegített sütőbe rakjuk, burgonya fajtától függően 40-50 percig sütjük.
20-25 perc után megforgatjuk egyszer a krumplikat, hogy minél több oldalon piruljon. Ehetjük magában, sajttal megszórva, tartárral vagy köretként. Az adagok személyenként lehet kevesebb, több. Jó étvágyat!
Tavasszal a Bódis-hegyen az Ősfenyvesben a fák között tavasszal fél méteres, vagy még nagyobb gombákat találhatunk. A pöfetegek mellet őzlábgomba és az ízletes vargánya is megterem a fenyőfák által védett talajon. A Télihavas-hegyen él a környékbeliek büszkesége, egy kedves kis őzpár, akiket, ha türelmesek vagyunk, megpillanthatunk a fák között. Tatabánya bódis hegy teljes film. Aki Tatabányára látogat, semmiképp ne hagyja ki az Ősfenyves adta kíváló kirándulási lehetőséget, mert felejthetetlen élményekkel gazdagodhat egy kellemes erdei sétával.
A hajdani falu legnagyobb vízfolyása a Galla-patak, aminek állandó vízhozamát egy vízmű biztosítja. A Névtelen-patak a Piactér sarkánál táplálja. A falu fölé tornyosuló mészkőkúpon, a fennséges Kálvária-hegyen egy átjátszótorony magaslik, valamint az egykori kápolna maradványai, amelynek felújítása az új keresztúttal gyönyörűen készen áll. A Bódis-hegy és a Kálvária-hegy nyergét beépítették: Ez a Rózsadomb nevet viseli. A Bódis-hegy legmagasabb kúpján egy víztorony létesült, 302 m-en. Tatabánya bódis hegy alatt. A falu fölé magasodó hegyecskékről gyönyörű kilátás nyílik a Vértesre és Tatabánya más részeire. Felsőgalla központja éppen a két hegy közti nyereg lejtőjére épült, itt a kezdődő emelkedőnek még nem sok hatása van. A városrész főutcája a Szent István út, a központban kapaszkodnak felfelé a kisebb, de még mindig fontos utcák: ilyen a Templom utca és a Dobó Katica utca. Néhány sikátor egészen a hegy lábához települt: A Kinizsi Pál utca egyik szakaszán a hegy felőli oldalt függőleges, 30-40 m magas sziklafal jelenti.
A századforduló elején építették a két kolóniát: Mésztelepet és VI-os telepet. Az Ófalu területén is tapasztalható volt a változás. Olyannyira, hogy a háború előtt Felsőgalla a térség egyik legpolgárosodottabb települése, bár ez a minősítés nem igazán a sváb lakosságot érintette. A házak között az újabb (polgári, századelei) építészeti formák is megjelentek. Tatabánya, Felsőgalla kis kápolna és a Bódis-hegyi Kálvária (drónvideó) - YouTube. A fellendülést bizonyítja az is, hogy 1910-ben már lakosainak száma 9563 fő volt, amiből 6347 magyar, 2217 német és 367 szlovák volt, a többi nem részletezett egyéb nemzetiségi csoporthoz tartozott. 1947-ben, amikor Tatabánya város kialakult a négy eddigi itt található községből, Felsőgallából, Alsógallából, Tatabánya községből (mai Óváros) és Bánhidából, a település elvesztette autonómiáját. A faluban egészen a századfordulóig a német volt a beszélt nyelv. Ezen anyanyelvűek aránya a szinte teljes lakosságból mostanra nagyjából 200 főre csökkent, ebből a legtöbben 60 évnél idősebbek. A legelterjedtebb felsőgallai legenda a kálvária-hegyi kápolna építéséről keletkezett.