nem minősül állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, ebből következően pedig a Társaságunk által kezelt adatok nem közérdekű adatok. A FŐGÁZ Zrt. a földgáz versenypiacon tevékenykedő, más földgázkereskedőkkel, egyetemes szolgáltatókkal versenyhelyzetben lévő gazdasági társaság, így a gazdasági tevékenységünkhöz kapcsolódó bizalmas tények, információk, adatok mint üzleti titkaink kiadása, nyilvánosságra hozatala jogszerű gazdasági és piaci érdekeinket sértené. Erre figyelemmel közérdekű adatnak nem minősülő üzleti titkainkról, ezen belül az általunk megkötött sporttámogatási, szponzorációs szerződések tartalmáról a vonatkozó jogszabályok előírásait is figyelembe véve nincs módunk Önt tájékoztatni. Üdvözlettel Balogh Mónika kommunikációs vezető ________________________________ -----Original Message----- From: Ferencz Gábor [mailto:[FOI #454 email]] Sent: Saturday, November 17, 2012 4:55 PM To: FŐGÁZ Zrt. ügyfélszolgálat Subject: Közérdekűadat igénylés - Sporttámogatás Tisztelt Fővárosi Gázművek Zrt.!
Fővárosi Gázművek Telefonos ügyfélszolgálat: 06 (40) 474 474 hétfő, -kedd, -szerda, -péntek: 8. 00 - 18. 00 Mérőállás bejelentés: Vezetékes telefonról: 06 (80) 405 540 Mobiltelefonról: 06 (1) 237 7777 Levelezési cím: 1439 Budapest Pf. : 700. Fax: 06 (1) 477 1195 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ügyfélszolgálati irodák: Budapest Dél-pesti Ügyfélszolgálati Iroda Cím: 1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75 a-c 243 (KÖKI Terminál) Félfogadás: hétfő: 9. 00 - 20. 00 kedd-péntek: 9. 00-18. 00 Észak-budai Ügyfélszolgálati Iroda Cím: 1011 Budapest, Battyány tér 5-6 Félfogadás: hétfő: 9. 00-20. 00 Kelet-pesti Ügyfélszolgálati Iroda Cím: 1106 Budapest, Örs vezér tere 25 (Árkád üzletközpont) Központi Ügyfélszolgálati Iroda Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 9-11 Félfogadás: hétfő: 8. 00 kedd, -csütörtök, -péntek: 8. 00-15. 00 szerda: 10. 00 Észak-pesti Ügyfélszolgálati Iroda Cím. 1139 Budapest, Béke tér 9 Félfogadás: hétfő: 8.
nem a(z) [7][ email address] címen fogadja a részére benyújtott Közérdekűadat-igényléseket, kérjük, írja ezt meg nekünk: [8] Jognyilatkozat: Ezt az üzenetet és az ön válaszát is közzétesszük a KiMitTud weboldalon. További információkat a KiMitTud szolgáltatás segítségével kezdeményezett közérdekűadat-igénylésről itt olvashat: [9] Amennyiben megkeresésekre válaszoló munkatársként hasznosnak találta ezt a szolgáltatást, kérje meg szervezete webmesterét, hogy helyezzen el a honlapunkra () mutató hivatkozást az önök közérdekű adatokat tartalmazó weboldalán! ******************************************************** Ez az elektronikus levél (e-mail) és a hozzá kapcsolt fájlok kizárólag a Címzetteknek szólnak, a bennük foglalt információk bizalmasak lehetnek, melynek titokban maradásához a FŐGÁZ Zrt. -nek jogilag méltányolható érdeke fűződik. Amennyiben valamely hiba folytán Ön nem a Címzettje ennek a levélnek, kérjük, semmisítse meg, és értesítse a levél küldőjét. A teljes levél az elküldés előtt vírusellenőrzésen esett át, de a vírusmentességére nincs semmilyen garancia, ezért kérjük, ellenőrizze azt!
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Tájékoztatjuk, hogy Társaságunk nem minősül állami vagy helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek, ebből következően pedig a Társaságunk által kezelt adatok nem közérdekű adatok, így a fenti tájékoztatáson túlmenően az Ön által kért adatokat, dokumentumokat nem áll módunkban rendelkezésre bocsátani. Tisztelettel Bálint Norbert Tel. : +36 1 482-1759; Fax: +36 1 477-1277 szóvivő Mobil: +36 20 778-0353 FŐGÁZ E-mail: [1][ email address] 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér [2] 20. [3]FOGAZ_logo_cmyk A FŐGÁZ különös figyelmet fordít a természet megóvására, és törekszik a mérsékelt papírfelhasználásra.
Mindkét mű olyannyira jól sikerült, hogy megzenésítésükre pályázatot hirdettek. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása / Himnusz SzóZat - Tananyagok. A Szózatot 1843-ban Egressy Béni, a Himnuszt 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, amit azonban Kölcsey már nem érhetett meg. Ezekből is látható, hogy a Himnusz és a Szózat mennyire hasonló, de mégis különböző zseniális költemény. Ezt mi sem igazolja jobban, hogy minden magyart megérinti, és büszkeséggel tölti el, ha hallja.
Semmi szójáték, semmi felesleges szófecsérlés. Előre vetíti a témát és a hangnemet. Az ember már a cím elolvasásával tudja, hogy egy komoly műről van szó, és ha valaki egy kicsit is tájékozott az irodalom terén, az azt is tudja, hogy a vers egy Istenhez való fohász lesz. Tremors ahová lépek szörny term life insurance Ebben a későbbi időszakban készült el a Szózat (1836) is, ami az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából született. A Szózattól fogva Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője lett. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása, Himnusz SzóZat - Tananyagok. A két vers írása között 13 évnyi különbség van, s ez időszak nagy változást jelentett a magyar társadalmi, politikai életben. Más a Szózat háttere, mint a Himnuszé. Kölcsey 33 éves a Himnusz írásakor (1823). Ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján. Önmarcangoló tépelődéssel szemlélteti népét: "S ah szabadság nem virul / A holtnak véréből, / Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből! "A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem.
Ezért a Szózat szövege kicsit könnyedebb, élénkebb, bíztató. A Himnuszé pedig elhaló, szenvedő. A dicső múlt felemlegetése után mindkét szerző arra helyezi a hangsúlyt, hogy a jelen a múlt oppozíciója. A jelen visszásságait Kölcsey Isten haragjaként könyveli el, Vörösmarty pedig minden racionalitást nélkülöző, értelmetlen állapotnak ("Haj, de bűneink miatt / gyúlt harag kebledben" ill. Himnusz és szózat összehasonlítása. "Az nem lehet…"). Érdekes, hogy Vörösmarty múltról alkotott képe teljességgel pozitív, Kölcsey azonban már múltbéli eseményeket is az Úristen haragjának tud be, mint például az 1241-42-es tatárjárás illetve a 150 évig tartó török hódoltság – "Most rabló mongol nyilát zúgattad felettünk / majd töröktől rabigát vállainkra vettünk". A jelen gondjainak megoldásában ellentéteses gondolkodik a két szerző. Kölcsey csak az Úristenben bízik, hiszen ahogy a 4. és 5. versszakban bővebben kifejti, a magyar nemzet olyannyira meghasonlott önmagával, hogy csak "Bérce hág és völgybe száll, / bú s kétség mellette / vérözön lábainál / s lángtenger felette. "
A jelen gondjainak megoldásában ellentéteses gondolkodik a két szerző. Kölcsey csak az Úristenben bízik, hiszen ahogy a 4. és 5. versszakban bővebben kifejti, a magyar nemzet olyannyira meghasonlott önmagával, hogy csak "Bérce hág és völgybe száll, / bú s kétség mellette / vérözön lábainál / s lángtenger felette. " Vörösmarty alkotásának címe megadja a beszédhelyzetet, egy szónok (a költő) beszédet, szónoklatot intéz a magyar néphez. A cím típusában a Himnuszéhoz hasonlít. A cím rövidsége itt is találó és előrevetíti a hangnemet. Mindkét mű keretes szerkezetű. Himnusz és a szózat összehasonlítása. A Himnusznál az első és az utolsó versszak, a Szózatnál az első kettő és az utolsó kettő alkotja a keretet. A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően). A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie.
A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie. A két mű versformája hasonló. Mindkettőben nyolc és hat szótagos sorok váltják egymást. A Himnusz trochaikus lejtésű, az időmértékes sorokba. A strófaszerkezet keresztrímes. A Szózat skót ballada formában íródott, félrímes, sorai jambikus lejtésűek, azaz emelkedőek, ellentétben a Himnusszal. Ebben a későbbi időszakban készült el a Szózat (1836) is, ami az 1832-36-os országgyűlés feloszlatása alkalmából született. A Szózattól fogva Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője lett. A két vers írása között 13 évnyi különbség van, s ez időszak nagy változást jelentett a magyar társadalmi, politikai életben. Más a Szózat háttere, mint a Himnuszé. Minden-Blog: Himnusz&Szózat összehasonlítása. Kölcsey 33 éves a Himnusz írásakor (1823). Ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján.
A hetedik versszakban már kiderül, hogy hiába voltak hőstettek, az ország szenved. Ebben a versszakban adja meg Vörösmarty a két lehetséges utat az nemzetnek. Élet vagy halál. Ezt a megszemélyesítés (szenvedés kér) is érzékelteti. A mondat végén a felkiáltójel a türelmetlenséget fejezi ki. Jöjjön bármi, csak a szenvedés tűnjön el.,, Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! '' A következő két versszak szintén indoklás arra a kérésre, hogy dőljön el az ország sorsa. Első soraikban megismétlődik az indulatos kijelentés:,, Az nem lehet''. Ez a két versszak az olvasót bíztatja tettre, azzal, hogy ha nem tesz semmit, (mint Vörösmarty idejében), akkor az őseink szenvedése hiába volt. Nem érték el, hogy fiaik boldogok legyenek. Himnusz szózat összehasonlítás táblázat. A tizedik és az utána következő versszak ismét az ország előtt álló két lehetőséget vázolja fel, amit a tizenegyedik versszak elején álló,, vagy'' kötőszó választ el egymástól. A két út bemutatása a jobbik választására ösztönzi az olvasót hangzásával is (,, buzgó imádság'') a halállal szemben (,, vérben áll'') Az utolsó két versszak a keret második része.