Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai és következményei? A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV. század közepétől lassú fejlődés indult meg. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság, ismét növekedni kezd a népesség. Nyugat – Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét. Ezért egyre több mezőgazdasági terméket importált Kelet – Közép – Európa országaiból. Kialakult egy kereskedelmi centrum Nyugat – és Kelet – Európa között. Felfedezések korának OKAI, FOLYAMATA + maguk a felfedezések és annak.... A növekvő kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst – és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet. → aranyéhség alakult ki. Konstantinápoly elfoglalása után (1453) a török hatalom ellenőrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát. A távol – keleti országokról szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti – óceán partjain fekvő országok hajósait. Emellett fejlődtek a természettudományok is: csillagászat, térképészet (Toscanelli), bővültek a földrajzi ismeretek is. (Ptolemaiosz elméletének elfogadása: miszerint a Föld gömb alakú).
A reneszánsz ember új iránti fogékonysága, a régi-új tudományos-technikai ismeretek kipróbálására való törekvése szintén nagy szerepet játszott a felfedezésekben. Az arabok által közvetített ismeretek alkalmazása, fejlesztése révén megjelent egy új hajótípus, a karavella. A fenekén lévő tőkesúly stabilabbá tette, így nagyobb vitorlázatot kaphatott, a farkormánnyal pedig jobban kormányozhatóvá vált, könnyebben váltott irányt. Az új megfigyelési eszközök, csillagászati ismeretek segítségével nőtt a tájékozódási képesség. Új tudományos felismerés, hogy a Föld gömbölyű. Toscanelli térképe már ez alapján készült. Kolumbusz ennek ismeretében élt, mit sem sejtve Amerikáról. A felfedezések első lépéseit a portugálok tették meg. A nagy földrajzi felfedezések (3) -. A cél Afrika megkerülése volt. A század végére a spanyol király hajósai is felzárkóztak, nyugat felé keresve új utakat. A portugálok és spanyolok riválisként indították expedícióikat. 1494-ben Tordesillasban (ejtsd: tordeszijjaszban) a pápa közvetítésével osztották fel egymás között az újonnan felfedezett és még felfedezendő világot.
Periféria: Közép-európa, Baltikumi területek • ipara továbbra sem fejlődött, • de mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált • haszon miatt a földesurak erőteljesen növelték majorságaikat, • több robotot és fuvart követeltek, • paraszti árutermelés a periférián is megindul, • de a földesúri árutermeléstől akadályoztatva. • az Elbától keletre megerősödtek a feudális formák (második jobbágyság), • jobbágyok személyes függése (röghöz kötés). • később: ez hátráltatta a centrumhoz történő felzárkózást • rövid távon jelentkező előnyök hosszabb távon hátrányokká váltak.
1600 – ban létrejött Brit Kelet – Indiai Társaság új korszakot nyitott a világkereskedelem történetében. A kicsiny európai piac világpiaccá szélesedett. Angliában és Németalföldön játszódott le először az a folyamat, amelynek eredményeképpen a földjüket vesztett parasztokból és tönkrement kézművesekből kialakult a bérmunkások rétege. Ez a posztóipar fellendülésével függött össze. A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy juhtenyésztéssel foglalkozzanak. A földesurak a közösen használt legelőket és a paraszti birtokokat kisajátították, bekerítették és manufaktúrákat hoztak létre. Nagy szerepe volt itt a munkamegosztásnak. Azt a történelmi folyamatot, amely a tőkés termelés feltételeit megteremti, azáltal, hogy a kisárútermelőket megfosztották termelőeszközeiktől, a másik oldalon a termelőeszköz és pénz felhalmozódik eredeti vagy kezdeti tőkefelhalmozódásnak nevezzük.
Az őslakosság a háborúk, kényszermunkák és a betegségek miatt szörnyű veszteségeket szenvedett. Az emberveszteségek a kieső munkaerő pótlására kezdték el a gyarmatosítók a fekete rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából. Kolumbusz felfedezése révén a spanyolok egy csapásra behozták a portugálok évszázados előnyét, ami feszültségeket okozott a két ország viszonyában. Az ellentéteket az 1494-ben a pápa által szentesített tordesillasi szerződés simította el, amely lényegében kettéosztotta a világot a spanyolok és a portugálok között. Kolumbusz sikerei meggyorsították az Afrika megkerülésével Indiába vezető út végleges felfedezését. Vasco da Gama 1498-ban elérte az Indiai partokat, ahonnan fűszerekkel, kincsekkel megrakodva tért haza. A világkereskedelem számára ezzel az utazással új korszak kezdődött.
A Héra cserépkályha gázégőt régen a próbaüzem alatt egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az égési melléktermékek a fűtött helyiség térfogatának százalékában CO (szén-monoxid) 0, 01…0, 1% CO2 (szén-dioxid) 6…8% között van jelen (jóval a megengedett értékhatás alatt), így az egészségre teljesen ártalmatlan. A Héra cserépkályha gázégő kétszeres gyújtóláng-biztosítású, kerámia kupakkal védett, bimetál-szelepes, indukciós szikragyújtású, városi gáz és földgáz esetén előkeveréses égőrendszerű. Óhegyi József cserépkályhás - Budapest, Pest - megye - Antik Héra gázfűtéses cserépkályha felújítás, és tisztítás. A cserépkályhába való beépítése, a tüzelő- és a szikrafogóajtó eltávolítása után az ajtókeretre erősítéssel néhány perc alatt elvégezhető. A Héra gázégő égője lehet cső, piskóta vagy külső belső körös. A Héra gázégőt begyújtásának menete: Begyújtás előtt a kályhát jól ki kell szellőztetni (5…10 perc), majd az áteresztő-csapot nyitják, a forgatókerék palástján lévő gombot benyomják és balra, az óramutató járásával ellentétes irányba ütközésig elfordítják. A gyújtás jelzés így a burkolat jelzése alá kerül.
Héra gázégő bemutatása A hazánkban meghonosodott fa- és vegyes tüzelésű cserépkályhának minden más hagyományos fűtőkályhával szembeni előnye, hogy a termelt hőt beépített hőcsatornái segítségével a cserépanyag leköti és egyenletesen adja át a fűtendő helyiségnek. A cserépkályha hőtároló képességét használta fel Gyarmati Ferenc és Molnár Antal osztályvezető mérnök, amikor városi és földgázégő berendezést tervezett a cserépkályhába. A szabadalmaztatott Héra cserépkályhaégő berendezést lakószobák fűtésére használják. Az égőberendezés kettős biztonsággal működik, higiénikus, kezelése egyszerű és kényelmes. A Héra cserépkályha gázégő beépíthető bármely 5 m2 fűtőfelület alatti leszállóág nélküli kályhába vagy vegyes tüzelésű cserépkályhába. A gázégő hőhatása meghaladja a 80%-ot. Elektromos cserépkályha | a kényelmes és hatékony fűtéshez. A háztartási cserépkályhákat át kell építeni. A célnak megfelelő tűzteret és légjáratokat kell kialakítani. Az átalakított cserépkályha felfűtése Héra gázégővel a kályha méretétől függően 2, 5…3 órát vesz igénybe. Ha a fűtött helyiségben elértük a kívánt hőfokot, a csap tetszőleges beállításával csökkenthetjük a teljesítményt.
A cserépkályháknak milyen a fűtési teljesítménye? Mekkora helyiséget képesek befűteni? A cserépkályhák fűtési kapacitását meg lehet adni kW-ban és fűtési%-okban is, de ez önmagában csak egy adat lesz, mert a lakással együtt lehet valóban bemérni a kályha hatásfokát. Fontos a ház szigetelése és a nyílászárók minősége is, mert így egy kisebb méretű kályha is elegendő lehet egy nagyobb helyiség fűtésére. Ideális esetben egy jól elhelyezett és méretezett cserépkályha, egy átlagos nappali, étkező konyha 40-100 nm közötti területének a kifűtésére is megfelelő lehet. Ön szerint az ágazatnak milyen kihívásokkal kell szembenéznie? A jelentkező kihívások a szakma és a felhasználók oldalán is megújulást igényelnek. A szakma számára fontos a fejlődéssel, naprakész megoldásokkal történő felvértezettség és ezek alkalmazása. Itt úgy látom, hogy a jó irányban mozdultak el a cserépkályha építő mesterek. Az elmúlt években az ifjú és idős szakemberek egyaránt a legmodernebb, minden szempontnak megfelelő technikai megoldásokat alkalmazzák.
Akkor a leggazdaságosabb a cserépkályha, ha folyamatosan melegen tudod tartani. Érdemes reggelente is még rádurrantani egy kicsit, ha nap közben nem vagy otthon. A kihűlt kályha felfűtése zabálja a legtöbb gázt. Egy időben mértem a gázfogyasztást minden nap, és akkor fogyott a legkevesebb, amikor nap közben is ki-be kapcsolgattam, tipikusan hétvégén. Hét közben, amikor reggel és este tudtam csak fűteni, több gáz fogyott, és nem is tudta rendesen felmelegíteni a szobát. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy átlag napi 9 órát dolgozom, és kihűl a kályha, mire haza érek. Ha több napra elmentem a lakásból, akkor pedig... na erről ne is beszéljünk... lehűlt lakást ilyen használattal nagyon nehéz visszafűteni. Ilyenkor kell egy kis villanyos rásegítés a fűtésre. Lekopogom, nem volt több a gázszámla télen 10e Ft-nál (kb. 40 nm a lakás, 1 db kisebb Hérás cserépkályha van benne). De fáztam is. A használhatóságával vannak a gondok. Jó lett volna, ha tovább fejlesztik, és pl. egy, a konvektoréhoz hasonló ki-be kapcsoló automatikát alakítanak ki rajta.
SZŐLLŐSI LÁSZLÓ Tel. : +36-20-530-03-44 Hangulatot, kényelmet és meleget áraszt, nem utolsó sorban a szoba díszét is jelenti. Több mint nosztalgikus érzés. A kerámiaüzemben eltöltött több évtizedes szakmai gyakorlat és tapasztalat segített abban, hogy az ottani kemenceépítés tudományát felhasználva megépítsek egy ilyen, nagy hőtároló képességgel rendelkező, folyamatos hőleadást biztosító, kedvezményes árammal üzemelő, igény szerint kivitelezett kályhát. A köztudatban, mint elektromos fűtési mód a hőtárolós kályha terjedt el. Ez egy adott hőmennyiséget tárol, amit ventilátorral juttat ki a légtérbe. Az elektromos kandalló viszont felületi hőleadással, folyamatosan fűti fel a szoba légterét, fele annyi energiával. Ez a kályha kéményt nem igényel, működése során szén-monoxid nem keletkezik, tisztán, gazdaságosan és biztonságosan üzemeltethető. A hagyományos, szilárd tüzelésű, valamint a HÉRA gázégővel működő cserépkályha kevés anyagi ráfordítással biztonságosan átalakítható elektromos üzeműre.