Ezek az ún. második (szakképzettség szakterületi ismeretei) a teljes képzés 180 kreditjéből 50 kreditet tesznek ki. A tanárszakra készülőknek 10 kredit értékben pedagógia-pszichológia modult is hallgatniuk kell. A tanári szakirányok a gyakorlati készségek kialakítása mellett elsődleges céljuknak tekintetik az informatikatanári mesterképzés megalapozását, de lehetőség van a tanulmányok programtervező informatikus mester képzésben való folytatására is. Az alapképzésben szerzett oklevél tanári szakirány elvégzése esetén sem jogosít fel tanításra. A szakirányok ún. kimeneti követelmények, a szakirányválasztás a képzés során szabadon módosítható. A szakirányok közötti átjárás - a tantervi követelmények és a kreditelismerési szabályok keretei között - akadálymentes. Mindezek figyelembevételével azonban előírják a kezdeti szakirányválasztást. Dékánjai [ szerkesztés] Dr. Kozma László Kutatók [ szerkesztés] A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
Az 1980-as évek elején indult el a képzés a számítástechnika-tanári szakon, nappali és levelező tagozaton is. ELTE Lágymányosi kampusza a Pázmány Péter rakparton. Az Északi tömb 1994-1998 között, a Déli tömb 2001-ben készült el. Az Informatikai Kar nagyrészt a déli épületben (balra) működik A térképész szakon 1955 -ös indítása óta 500 hallgató szerzett diplomát. Eleinte csak minden harmadik évben indult képzés, majd 1973 -tól közös földtudományi alapképzéssel már évente volt lehetőség diplomaszerzésre. A képzés 1988 -ban vált önállóvá. Az Informatikai Tanszékcsoport (ITCS) 1984 -ben jött létre a Numerikus és Gépi Matematikai Tanszék bázisán. A tanszékcsoporthoz a megalakulásakor két tanszék tartozott: a Numerikus Analízis Tanszék és az Általános Számítástudományi Tanszék. Az ITCS 1992 -ben egészült ki a számítóközpont kutatógárdájának egy részével, s megalakult a Komputeralgebra Tanszék. 1996. augusztus 1-jén az Általános Számítástudományi Tanszékből új egységként kivált az Információs Rendszerek Tanszék, az Informatikai Szakmódszertani Csoport és az Informatikai Csoport.
A szakirány a gyakorlati készségek kialakítása mellett elsődleges céljának tekinti az informatikai mesterképzés megalapozását. A szoftveralkalmazó informatikus szakirányra ("C") olyan hallgatókat várnak, akik az informatika alkalmazásának gyakorlati vonatkozásai iránt érdeklődnek, akik széles körű technológiai ismeretek megszerzése után kívánnak elhelyezkedni az informatika alkalmazásának legkülönbözőbb területein (például vállalati információs rendszerek, multimédia-alkalmazások stb. ). Elsődlegesen közvetlenül az alapfokozat megszerzése utáni munkavállalást segíti elő a képzés, de lehetőség van a tanulmányok mesterképzésben való folytatására is. A tanári szakirányokon ("T1" és "T2") olyan programtervező informatikus hallgatókat képeznek, akik az informatikus szakma mellett egy másik szakterületen is elmélyült ismereteket szereznek. A "T1" szakirányon az informatika a matematikával párosul. A "T2" szakirányon a javasolt választható szaktárgyak: biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan, technika, természetismeret, valamint az angol és német nyelvek.
2022. március 29. 15:05 MTI Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlatának ígérkezik a Szépművészeti Múzeum Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállítása, amely április 8-tól közel kilencven műalkotást, köztük tizenegy Bosch-festményt vonultat fel. Bosch legismertebb művének, a Gyönyörök kertjének másolata is látható lesz a kiállításon A teljes életmű fele A tizenegy bemutatott Bosch-festmény a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki – hangsúlyozta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Szépművészeti Múzeum. Mint a szervezők emlékeztetnek, Hieronymus Bosch egyedülálló művészete halála után több mint ötszáz év elteltével is számos megoldatlan rejtélyt tartogat. Szépművészeti múzeum egyiptomi kiállítás szabályai. Örök emberi témák A múzeum a gondosan válogatott csaknem kilencven műalkotással kívánja bemutatni azokat az örök emberi témákat, amelyeket Bosch oly eredeti és rejtélyekkel telített módon fogalmazott meg a műveiben: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása, az emberi lét szellemi minőségének kérdése.
A sírkamrában egy videoshow is közel hozza a múmiákról Loret által készített fényképeket, melyeken jól látható az egykori asszonyok múmiává kövesült arca: a látvány egyszerre taszító, rémisztő, megdöbbentő, de leginkább kiváló bizonyítéka annak a hátborzongató, ám valahol mégis megnyugtató felfedezésnek, hogy bizony csak a matéria él túl, s nem a lélek a tartósabb, hanem a test. Az ókori egyiptomi uralkodó kora, és sírjának szenzációs felfedezése | National Geographic. A rekonstruált sírkamra után elmélyülhetünk a temetkezési szokások részleteiben, például megtekinthetjük a firenzei Museo Archeologico Nazionale gyűjteményéből származó kanópuszedényeket, melyekbe a halottak belső szerveit, máját, beleit, veséjét tették, mielőtt kiszárították, mumifikálták és eltemették őket. Bizonyos fáraókat egyébként úgy mumifikáltak, hogy ezt az eljárást előzetesen nem hajtották végre, viszont maga a mumifikáció tulajdonképp demokratikus volt, bárki hozzájuthatott a természet által, hiszen maga a szárazság mumifikált a nagy hőségben. A fáraókat azonban, biztos, ami biztos, mesterséges mumifikáció után temették el.
Patrizia Piacentini az MTI-nek elmondta, hogy Milánóhoz képest a budapesti kiállítás sokkal fókuszáltabb, Victor Loré felfedezéseiből kiindulva II. Amenhotepre és a Thutmószida-korra koncentrál. "Ez az a kiállítás, amelyet szerettem volna Milánóban is" - fogalmazott a kurátor. Mint felidézte, a projekt 2001-ben kezdődött, amikor a Milánói Egyetem megvásárolta a II. Amenhotep sírját 1898-ban felfedező francia régész, Victor Loré jegyzeteit. "Ez volt a tökéletes fáraó tökéletes felfedezése" - hangsúlyozta a sajtóbejáráson az olasz egyiptológus, hozzátéve: korábban ugyanis a régészet elsősorban régi tárgyak begyűjtését jelentette. Loré azonban már nem csupán erre koncentrált, méterről méterre haladva mindent pontosan feltárt és dokumentált. II. Amenhotepet egyfelől azért nevezték tökéletes fáraónak, mert békés korszakot hozva, sikeresen megtartotta apja, az "Egyiptom Napóleonjának" is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek a mai Iraktól Dél-Szudánig terjedtek. Szepmuveszeti múzeum egyiptomi kiállítás. Másrészt II. Amenhotep híres volt atletikusságáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiváló eredményeket ért el.