Karácsony Gergely a Jóvátételi Programjá t követően már gazdasági terveit is megosztotta a 99 mozgalom oldalán. A főpolgármester a többi között arról ír, hogy a hazai szűk szupergazdag réteg ilyen ütemű vagyonosodása nem a gazdaság egészségének, hanem betegségének a jele. A haveri kapitalizmus rendszere és a kiváltságosok 1 százalékának érdekeit szolgáló adórendszer együttesen alakították ki ezt a betegséget. Karácsony szerint "nem váltásra, hanem igazi változásra van szükség: új, igazságos gazdaságpolitikára! Olyanra, amelyik nem a tőkét, hanem az embert helyezi a középpontba, amelyik belátja, hogy nem az ember van a munkáért, hanem a munka az emberért. Amelyik nem élet-halál harcként fogja fel a piacok működését, hanem együttműködésként, közös munkálkodásként. Olyan gazdaságpolitikára, amelyik ad mindenkinek, nem csak egyeseknek, és olyanra, amelyik képes létrehozni az összetartó, szolidáris közösségeknek azon hálózatát, amely választ adhat a klímaválság, az elöregedő társadalom vagy akár a koronavírus-járványhoz hasonló katasztrófák kihívásaira".
Ebbe beletartozik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata, a kibocsátáscsökkentési célok növelése, az Unió Zöld Megállapodásának támogatása, valamint a diplomáciai szerepvállalás a klímaváltozás elleni harcban. Levegő, víz, zöldterületek A levegőminőség javításának érdekében a program fűtéskorszerűsítést, a fenntartható közlekedés támogatását, valamint az energiaszegénységi probléma kezelését ígéri. A városi életminőség javítását a zöldövezetek fenntartásával és elérhetőbbé tételével biztosítanák – ezzel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is elősegítve. "Tízből hét magyar városokban él, kulcsfontosságú tehát, hogy javítsuk az életminőségüket a városokban. " Az ivóvízbázisok védelme, az egészséges ivóvíz biztosítása, az illegális veszélyeshulladék-lerakók felszámolása, a veszélyes vegyi anyagok visszaszorítása, a GMO-mentesség melletti elköteleződés, valamint a környezet- és örökségvédelmi helyi kezdeményezések támogatása is szerepet kap a programban. Karácsony Gergely megnyitja a budapesti közösségi gyűlést.
Ez is csak egy odavetett mondat; nem tudni, mire és milyen káros termékekre vonatkozna. Nem mondja meg, Karácsony Gergely mire vetné ki a zöld adót és minek, és azt pláne nem köti az orrunkra, hogy mennyi lenne az annyi, vagyis mekkora lenne a mértéke. Tehát zöld adó lesz és kész. Korábban voltak az LMP-nek olyan elképzelései, mint a karbonadó, ami a széntartalmú energiahordozókra vetnének ki. Magyarul az üzemanyagra, de ez most konkrétan nincs megemlítve. Tiborcz-adónak nevezett vagyonadó A programocska többi része liberális-baloldali-kommunista szócséplés. Olyan állításokat tartalmaz, hogy a magyar bankbetétek 10 százaléka 3500 család tulajdonában van. Őket akarják megadóztatni, mert az igazságtalan, de hogy miért az, azt nem tudjuk meg. Az se világos, hogy miből tudják ezt az adatot a 3500 családra vonatkozóan. Lényeg az, hogy fizessenek a gazdagok! Ez pedig semmi más, mint az ismert ősi komcsi jelszó. És Karácsony rögeszméje is megjelenik, a Tiborcz-adó kissé unalmas ötlete. Bár ennek módját és mértékét szintén nem árulják el, de ez valamiféle vagyonadó-elképzelés?
A filmben megismerjük Rodin életét, vívódásait, alkotói módszereit. A rendező, Jacques Doillon életrajzi hitelességű nagyjátékfilmjének aktualitását az adja, hogy a szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, Roden 100 éve, 1917-ben halt meg. A film az 1880-as években játszódik, amikor Auguste Rodin megkapjta élete addigi legkomolyabb megbízását. Elkezdi A pokol kapuja című alkotását, amelybe beleillesztette néhány korábbi művét, A csók és A gondolkodó című alkotásokat is. Életének társa régóta Rose Beuret, de egy napon találkozik az ifjú Camille Claudellel. Roden a gondolkodó de. A fiatal, tehetséges lány hamarosan a segédje, majd a szeretője lesz. Szakításuk után fáradhatatlanul dolgozik tovább Rodin, de meg kell küzdenie az elutasítással, ugyanis szobrainak érzékisége provokálja az embereket. A Balzacot mintázó óriási szobrát élete végéig nem ismerik el, pedig ez minden kétséget kizáróan a modern szobrászat kiindulópontja. Jacques Doillon fotó: Talán Csaba A filmben megismerjük Rodin életét, vívódásait, alkotói módszereit.
Az egyik gondolkodó Rodin szobra volt. Ez a szobor megragadja Dante képét, bár nincs külső hasonlóság a szobor és az isteni komédia alkotója között. Egyéb vélemények arról, hogy ki a "gondolkodó" Ki a "gondolkodó"? Ez részben Prometheus. De az is lehetséges, hogy benne találjuk a testes szenvedélyeket, ami ezt az embert elsöprő. Rodin bölcsen tartózkodott, hogy valaki nevével nevezzen szobrot. Mindenesetre a szobor nem tudott megfelelni az előzetesen felvázolt hasonlóságoknak. Rodin - Az alkotó. Az úttörő kép formája és tartalma összeolvad. Michelangelo meztelen alakjaihoz hasonlóan a "Gondolkodó" messze nem hamisítatlan minták. Ezekhez a számokhoz hasonlóan a békében elfoglalt akciót is személyre szabja. Auguste Rodin azonban természeténél fogva modellező volt, és Michelangelóval ellentétben, nem dolgozott kővel. A bronz öntéséhez mindegyik legjobb alkotása jött létre. Minden erejüket meg lehet vizsgálni a Rodin agyag eredetijéből készült gipszöntvények vizsgálatával. A franciaországi Meudon városában Auguste Rodin sírja.
Jacques Doillon életrajzi hitelességű nagyjátékfilmjének aktualitását az adja, hogy az egyetemes szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, Rodin 100 éve, 1917-ben halt meg. Bemutató dátuma: 2017. november 9. Forgalmazó: ADS Service Kft. Stáblista:
A Párizsi Szalon éves kiállításán 1899-ban, Auguste Rodin bemutatta két nagyméretű szobrát, A csók és a Balzac című alkotásokat. Rodin 58 évesen sikerei csúcsán állt. A szexualitást nyíltan bemutató művész minden művéért harcolni kényszerült. A csók ölelkező párja eredetileg a francia kormány által megrendelt monumentális kapuja – a Pokol kapuja néven vált ismerté – egy darabja volt. 1898-ra már világossá vált, hogy a megrendelő múzeum tervéből nem lesz semmi, jóllehet Rodin már több mint 20 éve dolgozott művén. A Párizsi Szalon kedvéért úgy döntött, hogy kivesz egyes darabokat a kompozícióból, és azokat tömör márványból formázza meg. Bait Bait Rodin (a Gondolkodó) - Method Dumbel - nethorgasza. A monumentális Balzac-szobor sorsa hasonlóképpen viszontagságos. 1891-ben egy irodalmi társaság felérte Rodint, hogy alkosson szobrot a nagy író tiszteletére. Hét év után Rodin úgy döntött, hogy a majdnem kész művet a Szalon kedvéért kiállítja. Amikor a megbízók meglátták a szobor gipszbe öntött másolatát, azonnal szerződést bontottak a művésszel. Mégis, ezek a művek tanúskodtak, hogy a művész nem enged a politikai és kulturális befolyásolásnak, illetve, hogy a közelmúlt szakmai és magánéleti megpróbáltatásai után (nagy szerelme, Camille Claudel röviddel ezelőtt vetett véget kapcsolatuknak) töretlenül mer tovább álmodni.
Nathan Rothschild megvette a bronz változatot, Auguste Rodin barátja, Mathias Morhardt pedig a gipszöntvényt. "Végre megjelent Rodin első, igazi riválisa" – lelkendezett Morhardt. Számtalan veszekedés, botrány és méltatlan jelenet után Camille végül szakított Rodin nel, és igyekezett kilépni az árnyékából. Kiállításokat szervezett szobrainak. Amikor a századfordulón a munkáit kiállította az Őszi Szalon, akadt legalább egy műértő, aki felismerte átütő tehetségét. Octave Mirbeau kritikus kissé szarkasztikusan ugyan, de ezt írta róla: "Lázadás a természet ellen: egy női zseni. Roden a gondolkodó program. " Ilyet egy nőnek nem illik! A tiszavirágéletű sikert leszámítva Camille erőfeszítései nem vezettek eredményre: senki nem vásárolt tőle egyetlen alkotást sem. A korabeli, természetesen férfiak uralta sajtó és kurátori szakma csak a fogást kereste rajta. Részlet A Tánc Című Szoborból / Fotó: France 3 Centre-Val De Loire A szemére vetették, hogy szemérmetlen módon egymásba fonódó meztelen testeket ábrázol. Ez egy férfi szobrász részéről nem, hogy megütközést nem keltett volna, de egyenesen magától értetődőnek bizonyult.
"A gondolkodó" - egy szobor, telepítve van a Rodin Múzeum Párizsban. Miután "A gondolkodó" óriási népszerűségre tett szert, Ogyust Roden öntött bronz 10 példányban ezt a szobrot. És miután a szobrász halála 1917-ben, a jobb öntési átkerültek az emberek Franciaországban, és ez a megnövekedett 20 példányban. A mai napig, "A gondolkodó" a vakolat, vagy bronz kerülnek bemutatásra Melbourne galéria, Genf, Washington, Párizs. Rodin tehetségét olyan nagy, hogy sok szobrászok még mindig próbálják utánozni, de a maga módján. Tehát olasz művész létrehoz eredeti darab fém háló. Rendes huzal, ő átváltozik egy dinamikus háromdimenziós szobor. A nő, aki belezakkant Rodin iránti szerelmébe – Camille Claudel portréja. Új bestseller: Meglepően őszinte történet egy elkötelezettség Vera Glagoleva Ez a csodálatos történet, hogy néha szeretnék nevetni, néhány helyen - a keservesen sírnak, és a legfontosabb dolog -, hogy jobb és a megfelelően jár el a szív, a belső értelemben, hogy mi van tárolva a mélyben lelkünk. Ezek mindegyike talál valami hasznos és rejtett maguknak.