Ajánlott min. életkor 4 Ajánlott max. életkor 7 ISBN 9789634862482 Kötés kemény Méret 171 x 243 x 25 Oldalszám 240 Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.
Ribizli a világ végén egy kalandos sorsú kislány, aki az apácazárda ablakából kikandikálva ismerkedik meg a legkisebb királyfival, és a világ végére is eljutva segíti őt a trónra. A kötet többi hőse is csupa izgalmas és gyakran rendhagyó fiú és lány, akik a hagyományos magyar népmesekincs kevésbé ismert zegzugaiból érkeznek a mai olvasóhoz. Régi magyar népmesék összes. A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.
Majdnem napra pontosan 1 éve, az Ünnepi Könyvhéten jelent meg a Móra Kiadó gondozásában Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című népmese-válogatása, mely az idei Ünnepi Könyvhéten, a HUBBY zsűrijének döntése értelmében az év gyerekkönyve lett. Népmesegyűjteményekben nincs hiány sem a klasszikus, sem a kortárs kínálatban. Hogy mégis mitől különleges Zalka Csenge Virág 39 magyar népmesét felölelő válogatása? Magyar népmesék / Cerceruska. A zsűri laudációja szerint az egyik ok, hogy kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatóak benne, melyek a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül. A szerző, aki saját bevallása szerint nem íróként, sokkal inkább mesemondóként van jelen a kötet történeteiben, olyan írott, de felolvasható nyelvet alkalmaz, mely a mai olvasó érzéseit és fantáziáját megmozgatja, ugyanakkor megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag örökségéből, azt, ami a klasszikus népmesegyűjteményekben megtalálható ugyan, de a mai ember számára már túl távoli, nehezen befogadható, vagy épp a széles közönség számára hozzáférhetetlen múzeumi gyűjtemények mélyén lapul.
A Matica slovenská még 2018-ban készített egy rövid dokumentumfilmet az első bécsi döntés novemberi évfordulójának alkalmából. Mivel a videóanyagot a szervezet nemrég újból közzétette, szeretnénk felhívni a figyelmet néhány ott elhangzott dologra. A Matica slovenská az első bécsi döntést "az áruló müncheni egyezmény közvetlen következményeként" magyarázza. A dokumentumfilm mindvégig azt a látszatot akarja kelteni, mintha Szlovákiának teljesen jogosan került volna birtokába a mai Dél-Szlovákia területe, és Magyarország az, amely agressziót folytatott ellenük. A Matica slovenská épülete Az első bécsi döntésről dr. Pavel Mičianik szlovák történész (Bél Mátyás Egyetem) tudósít, aki nyilván a Matica slovenská történelmi ferdítéseit hivatott akadémikus szinten is alátámasztani. Mičianik, aki egyben a Matica slovenská tudományos titkára, már a kisfilm elején kijelenti: soha nem létezett olyan állam, hogy Nagy-Magyarország. "Magyarország célja volt visszaállítani az ún. ezeréves határokat, ez az ő értelmezésükben az ún.
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés cimmel t udományos konferencia zajlott a Selye János Egyetemen 2008. október 24-én. A mintegy tucatnyi neves előadó egyrészt a Komáromban zajlott magyar-csehszlovák tárgyalásokat (1938. október 8-13. ), másrészt magát a z első bécsi döntést (1938. november 2. ) járta körül. Az előadók és előadásuk cime: Szarka László: A határrevízió kérdése a cseh-szlovák és magyar külpolitikában. Michela, Miroslav: Diskurz krivdy (A sérelmi diskurzus). Ablonczy Balázs: Teleki Pál és az első bécsi döntés. Simon Attila: A szlovákiai magyar kisebbség a bécsi döntést megelőző hetekben Kassa példáján. Popély Gyula: A magyar-szlovák megegyezés lehetősége a komáromi tárgyalások alatt és után. Gabzdilová, Soňa: Az első bécsi döntés és Dél-Szlovákia, a Losonci, a Rimaszombati és a Rozsnyói járás. Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés ukrán nézőpontból. Olejník, Milan: A bécsi döntés visszhangja a korabeli szlovák sajtóban. Bukovszky László: A bécsi döntés hatása a közigazgatásra.
Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, az 1, 030 milliós lakosság mintegy harmada volt magyar. Ekkorra Magyarország Trianonban megállapított területe közel kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került. A bécsi döntésekért azonban súlyos árat kellett fizetni: Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a vereséggel végződő második világháborúba. Az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti (lényegében trianoni) határait, semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben még három falut át kellett engedni Csehszlovákiának.
Románia elsősorban a havasalföldi olajmezők miatt volt fontos számára, míg Magyarország felvonulási terepként volt értékes a Szovjetunió elleni hadba lépéskor. Németország és szövetségese, Olaszország augusztus 29-re Bécsbe kérette Csáky István magyar és a Mihail Manoilescu román külügyminisztert (Teleki Pál kormányfő megfigyelőként tartott a delegációval). A diplomáciai "beavatkozás" miatt a magyar hadba lépés elmaradt, a két ellenérdekű fél a tengelyhatalmak döntésének elfogadására kényszerült. Az új magyar-román határt Hitler személyes döntése nyomán húzták meg. A Führer olyan megoldást keresett, amely "pacifikálja" a térséget a tervbe vett szovjetellenes háború előtt. Az új nyomvonal Nagyszalontától délre ágazott el a trianoni határtól, majd a Sebes-Körös mentén haladva Magyarországhoz csatolta Nagyváradot és Kolozsvárt. Kelet felé egy nagy kanyarulatot írt le, Marosvásárhelytől pedig nagyjából a nyelvhatárt követte. A Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániában maradt.
És ne feledjük, a '20-as években ezek a kisantant országok Franciaország jelentős szövetségesei voltak, Párizs nem véletlenül erősítette meg és támogatta őket. Feladatuk volt ékként állni Szovjet-Oroszország és a nyugat között, illetve hátulról fenyegetni az esetlegesen megerősödő németeket. Lord Rothermere beleállt a csatába Magyarország teljesen magára maradt, de egyes értelmiségi körök – elsősorban jobboldaliak, de akadtak köztük szociáldemokraták, brit munkáspártiak is – szimpátiáját lassanként azért sikerült felkelteni. Lord Rothermere első cikkének megjelenése 1927-ben tehát nem derült égből villámcsapásként érkezett. A közvélemény akkori hangulatáról nincsenek felmérések, ám a történész hangsúlyozottan felületes meglátásaként Kelet-Európa problematikája sokkal hangsúlyosabban szerepelt a nyugati sajtóban, mint manapság. Harmsworth ellenzéki politikusként a politikára nem bírt komoly befolyással, de sajtóbirodalmára támaszkodva jókora hatalommal rendelkezett. Nem tudni, pontosan mi fordította figyelmét Magyarországra, pontosabban miért állt bele a harcba a gyengébbik fél oldalán.