Egy nemrégiben megjelent brit tanulmány szerint az éjjel aktív lepkék jóval nagyobb és összetettebb beporzási hálózattal rendelkeznek, mint a nappal tevékenykedő rovarok. A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmány szerint az elmúlt évtizedben a növények beporzói iránt érzett aggodalom szigorúan a méhekre szorítkozott. A mezőgazdaságban bekövetkezett változások és a növényvédő szerek alkalmazása miatt számuk csökken, így egyre nagyobb figyelem irányult rájuk. Miközben a University College London (UCL) kutatói a rovarok beporzásban való részvételét vizsgálták, közben az éjjeli lepkék aktivitását is figyelték – számolt be róla a National Geographic magyarországi hírportálja. Magyarországi Lepkék – Baskety. "Gyakran amit nem látunk, arról nem veszünk tudomást. Látjuk nappal a méheket, amint rászállnak a virágra, szóval a láthatóság szempontjából jobb műszakban dolgoznak. Azonban az éjjeli lepkék legalább ennyire fontosak. Úgy gondolom, elengedhetetlen az imázsuk javítása, hogy az emberek meglássák, milyen fontos ökológiai szerepet játszanak" – mondta Richard Walton, a kutatás vezetője.
Ez a honlap azért jött létre, hogy segítséget nyújtson a hazai lepkefajok határozásához mind a lepkéket szerető, e rovarok iránt általában véve érdeklődő természetbarátoknak, mind a lepkék kutatásával foglalkozó, elhivatott "amatőröknek", mind pedig az e tevékenységet hivatásszerűen végző szakembereknek. A honlap a hazai ún. nagylepkék ( macrolepidoptera) bemutatását célozza, a molylepkék ( microlepidoptera) azonban nem képezik részét az adatbázisnak. A " Lepkék " menüpont alatt a képernyő bal oldalán található az a kezelőfelület, amellyel a Magyarországon előforduló nagylepkék megtekinthetővé válnak, ide értve mind a nappali lepkéket ( diurna), mind pedig az éjjeli lepkéket ( heterocera). Éjjeli lepkék magyarországon 2021. Itt valamennyi faj esetében lehetőség nyílik a különböző szempontok szerint történő rendezésre, amellyel a program kezelését szeretnénk megkönnyíteni és gyorsítani. Az egyes lepkefajok megismerését a képernyő jobb oldalán látható adatlap szolgálja, amely részletes leírás mellett az alapadatokat - így például a repülési időt, a méretet, a tápnövényt és a természetvédelmi státuszt - tartalmazza.
Csupasz vagy szőrös 16 lábu hernyóik sohasem élnek csoportosan, többnyire éjjel látnak eledelök után; egyesek a nappalt a földben vagy száraz levelek közt elbujva töltik. Rendesen a földben szabadon, vagy földszemcsékből font burokban bábozzák be magukat. Körülbelül 3000 faj ismeretes, melyek közül Európában 1100, Magyarországon pedig 450 faj él. Hazánk faunájára nézve több faj jellemző, melyek kizárólag nálunk fordulnak elő, vagy másutt csak igen gyéren észleltettek. Ilyenek: Thecophora fovea Treits., Oxytripia orbi culosa Esp., Hydroecia lunata Treits., Orrhodia veronicae Hubn., Cuculia formosa Rogen., Heliodes rupicola Syst. W., Toxocampa limosa Treits stb. Éjjeli lepkék magyarországon friss. Az É. közt még számos faj van, melyek közgazdaságilag fontosak, amennyiben hernyóik gazdasági, vetemény, erdei stb. növényeket pusztítva, gyakran nagy károkat okoznak. Forrás: Pallas Nagylexikon
Vagy a nagy dolgomat az ő vécéjében végzem el. Jogom van hozzá. Az más kérdés, hogy a szomszéd nem biztos, hogy tolerálná ezt a dolgot, tehát jókora veszekedéseknek néznék elébe. Hülyeség, amit mondtam? Nyilván. De gondolj bele: Egy tulajdonosi közösségben elég egyetlen hülye, és máris megvan a probléma. És ez eladás szempontjából azért gáz, mert a vevőnek ki kéne fizetni egy szakajtónyi pénzt az ingatlanért. 2. ) Nem hitelezhető. Sőt, a CSOK-kal is probléma lesz. A fent elmondottak szerint nem tisztázottak a viszonyok. Ezért a bank nem ad hitelt az ilyen történetek finanszírozására. Ettől még készpénzes vevőnek eladható az ingatlan, amennyiben ő bevállalja ezt a helyzetet. De lássuk be, hogy a mostani árszintek mellett erre azért kevés az esély. 3. ) Közös órák. Osztatlan közös tulajdon esetén előfordul, hogy a két félnek 1 villanyórája, gázórája illetve vízórája van. Ebből nincs gond, amíg mindkét fél rendesen fizeti a részét. De ahogy az egyik tulaj nem fizet, a másiknak kell kifizetnie az ő részét is.
Az óvatosság miatt mindenesetre sok társasházban az a gyakorlat, hogy a tulajdonosok jól látható helyre, például a földszinti faliújságra meghatározott időtartamra kifüggesztik a vételi ajánlat tartalmát. A tulajdonosok így értesülhetnek az eladási szándékról, a főbb eladási feltételekről, és lehetőségük van arra, hogy további tájékoztatásért a tulajdonoshoz forduljanak. Az óvatosság amiatt is indokolt, mert egy ítélőtáblai határozat szerint önmagában a jogosultak nagy száma sem feltétlenül mentesít teljes egészében a közlési kötelezettség alól. Az említett esetben például 50 elővásárlásra jogosult esetén (akik osztatlan közös tulajdon miatt rendelkeztek elővásárlási joggal) az Ítélőtábla indokoltnak látta, hogy az eladó legalább a belföldi ismert lakóhellyel rendelkező jogosultakat értesítse a vételi ajánlatról [3]. A precedens értékű garázs esete A bevezetőben említett, nemrég hozott határozat egy olyan teremgarázs tárgyában született, amely 126 személy osztatlan közös tulajdonában állt, tehát a tulajdonostársakat elővásárlási jog illette meg.
Telekingatlanoknál fordul elő gyakran, hogy egy földterületet több tulajdonos birtokol egyszerre. Mindenkinek megvan a maga földterülete, amit használ is. Egymás között hallagtólagosan megállapodnak a telekhatárokban is. Ha valamelyik tulajdonostárs építkezni szeretne, akkor csak úgy lehetséges, hogy ehhez minden tulajdonostárs írásban hozzájárul. A hozzájárulásban pontosan le kell írni, hogy mely földterületen történik az építkezés és tisztázni kell, hogy a leendő megosztáskor majd ez a földterület az építkezőt illeti. De akkor jön a neheze, ha valaki saját földterületét értékesíteni szeretné. Az osztatlan közös területben minden tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Az elővásárlási jog annyit jelent, hogy ha egy olyan személy szeretne földterületet venni, akinek eddig nem volt tulajdonjoga az osztatlan területen, akkor ezt csak akkor teheti meg, ha a többi tulajdonostárs lemond elővásárlási jogáról. Az eladóak ezeket a nyilatkozatokat mindenféleképpen írásban kell megkérnie még az ingatan adásvételi szerződés megkötése előtt.
A Kúria eseti döntésében határozott arról, hogy mi az általában elvárható magatartás nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs esetén. A Kúria kiemelte, hogy a perbeli gépjármű-beálló tulajdonjogát nem tulajdonostárs kívánta megszerezni, ezért az eladónak fennállt a vételi ajánlat elővásárlásra jogosultakkal való közlésének a kötelezettsége. A közlés célja az, hogy az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatot megismerje még az adásvételi szerződés megkötése előtt, és ha úgy dönt, hogy meg kívánja vásárolni az adott ingatlant, azt a vételi ajánlatot tevő vevő előtt megteheti. Azt, hogy milyen módon teljesíthető a vételi ajánlatnak az elővásárlásra jogosulttal/jogosultakkal közlése az eset körülményei alapján kell megítélni. A tulajdonostársnak a közlés tekintetében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezért még ha nagyszámú elővásárlásra jogosult van, akkor is úgy kell megvalósítani a közlést, hogy a jogosultaknak potenciálisan reális lehetősége legyen megismerni a vételi ajánlatot.
(VI. 24. ) PK vélemény az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről az alábbiak szerint fogalmaz: "Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot, más dolgokkal együtt oszthatatlan szolgáltatásként (dologösszességként) akarja eladni, köteles a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni. Az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. Ha az elővásárlásra jogosult kizárólag arra a dologra nézve tesz elfogadó nyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga vonatkozik, nyilatkozata új ajánlatnak minősül, így közte és a tulajdonos között a szerződés csak akkor jön létre, ha ajánlatát a tulajdonos elfogadja. Megegyezés hiányában az elővásárlásra jogosult és a tulajdonos között csak akkor jön létre az adásvételi szerződés kizárólag arra a dologra nézve, amelyre az elővásárlási jog vonatkozik, ha a dologösszességként való értékesítés a Ptk. 5. § (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik. "