Június 19-én adják át a felújított Rákóczi-kastélyt Borsiban. A Sátoraljaújhelytől alig öt kilométerre álló épület II. Rákóczi Ferenc szülőháza, amely a magyar reneszánsz építészet egyik jelentős alkotásának számít. Az 1200 lelkes, többségében magyarok lakta borsi Rákóczi-várkastély felújítása a határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektje. A kastély az 1563 és 1638 közötti időszakban épült és számos eredeti részlete maradt fenn. Míg a sárospataki Rákóczi-vár jellemzően inkább reprezentatív helyszín volt, a meghittebb, kisebb borsi kastély a család kedvelt lakóhelyének számított. 1676. március 27-én itt született II. Rákóczi Ferenc. Örökségvédelmi szempontból ez a felvidéki magyar reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. Felújítása az 1990-es évektől kezdve többször megindult, ám anyagi és egyéb okok miatt nem fejeződhetett be. BakancsLista - Rákóczi-várkastély, Borsi. Végül 2013-ban a magyar köztársasági elnök megállapodott akkori szlovák partnerével, Ivan Gašparovič államfővel, hogy a két ország együttműködik az épület felújításában.
Hozzátette: ma a két ország az európai közösség tagja és reményét fejezte ki, hogy a borsi kastélyban is számtalan olyan programot szerveznek majd, amelyek erősítik az egymás közötti jó viszonyt. A magyar államfő, Áder János kifejtette: egy hely szellemét emberi sorsok, tettek határozzák meg. Elismerően szólt arról, hogy Borsiban voltak, akik akkor is tovább őrizték a Rákócziak szellemi hagyatékát, amikor az ikonikus épület nehezebb korszakát élte. Kiemelte: szlovákok és magyarok együtt alkottak újjá valamit, ami rég megérdemelte volna a gondoskodást. A borsi Rákóczi-várkastély 2018-tól kezdődően három ütemben újult meg. Az eredeti épületrészben kapott helyet az interaktív kiállítás, a három fejedelmi lakosztály, az irodák és egy nagy konferenciaterem. Júniusban átadják a felújított borsi Rákóczi-kastélyt. A kastélyépülethez később hozzáépített szárnyban alakították ki a 13 szobás szállodai részt és a főleg magyaros ételeket kínáló éttermet és a konyhát. Dr. Hörcsik Richárd Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője, a beruházást felügyelő II.
Címke "Borsi" A történelmi örökséggel minden új nemzedéknek feladata van, ezért volt becsületbeli ügyünk helyreállítani II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélyát - jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felvidéki Borsiban, ahol Zuzana Čaputová szlovák államfővel közösen részt vett és beszédet mondott a magyar állami támogatással felújított Rákóczi-várkastély átadásán szombaton. Zuzana Čaputová szlovák és Áder János magyar köztársasági elnök adja át június 19-én a borsi Rákóczi-kastélyt – tájékoztatta portálunkat a Teleki László Alapítvány. A hírt a TASR-nek Martin Strižinec, a szlovák államfő szóvivője is megerősítette. Borsiban 2018 óta folyik a Rákóczi-várkastély felújítása. Az építészeti munkák a magyar és kisebb részben a szlovák kormány támogatásából lényegében elkészültek, jelenleg a kastély környezetének, illetve a kastélyban helyet kapó turisztikai attrakcióknak a kivitelezése, fejlesztése folyik. FB Live - Bucsa csak csepp a tengerben (2022. 04. Zuzana Čaputová és Áder János közösen vettek részt a felújított Rákóczi-várkastély átadásán Borsiban | Paraméter. 07. ) Mariupolban a bucsai kegyetlenkedések sokszorosa valósulhat meg.
Forrás: Teleki László Alapítvány
© 2013-2017 – Minden jog fenntartva! Tilos a bármely fotójának, írott anyagának, vagy részletének a szerző illetve a kiadó írásbeli engedélye nélküli újraközlése. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a semmilyen felelősséget nem vállal. 1074 Budapest, Munkás u. 9., Telefon: +36 70 476 3106 Online fizetés szolgáltatója:
A szlovák államfő kijelentette: a két nemzetnek számos közös történelmi személyisége van, köztük II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Károly Róbert és Corvin Mátyás is, és nekik is köszönhető, hogy "közös a történelmi Magyarország és a mi történelmünk, amelyre büszkék lehetünk". A mintegy 1200 lelket számláló, jelentős részben magyarok lakta Borsi kastélyának - II. Rákóczi Ferenc szülőhelyének - helyreállítása felett még 2013-ban vállalt védnökséget Áder János magyar és Ivan Gasparovic akkori szlovák államfő. A restaurálás a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet irányítása alatt 2018 szeptemberében kezdődött, és mostanra fejeződött be. A teljes felújításra Magyarország kormánya 8 és fél millió eurót bocsátott rendelkezésre, ebből teljesen újjáépítették a kastélyt, és rendezték a környékét. Az 1563-1638 között épült kastélyban a fejedelmet és korát bemutató állandó kiállítást nyitottak. Az ünnepélyes - kulturális műsorral színesített - átadón több százan vettek részt, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.
LEADER cam 2200265 c 4500 001 000199113 005 20090211104800. 0 008 040119s1890 ji f 001 0 lat d 035 |a 199113 040 |a ELTE |b hun 041 0 |a lat |a ger |a ita |g hun 100 1 |a Gindely Antal 245 |a Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez |b Acta et documenta historiam Gabrielis Bethlen Transsilvaniae principis illustrantia |c a Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából kiadta Gindely Antal 246 |a Acta et documenta historiam Gabrielis Bethlen Transsilvaniae principis illustrantia 260 |a Budapest |b [MTA] |c 1890 300 |a 543 p. |c 23 cm 500 |a Hely-, név- és tárgymutatót tartalmaz 546 |a Az okiratok váltakozva latin, német és olasz nyelven, az előszó magyarul 598 |a könyv 600 4 |a Bethlen Gábor |c Erdély: fejedelem |d 1580-1629 651 |a Erdély |x történet |y 1613-1629 |x forrás 850 |a B2 949 |b 10006100009725 |k NYK |l B2_61 |s f |t NYNK |x 6571 925 |a Feltöltve
Végül, miután Báthory számtalan nagyhatalmú támogatót is a maga pártjára állított – többek közt Bethlen Gábort is - kikényszerítette a fejedelem lemondásáét. Rákóczi hivatalosan 1608. március 5-én távozott a hatalombó l és visszavonult birtokaira. (Lemondásáért cserébe jelentős földterületeket kapott. ) Báthory közben Homonnai Drugeth Bálinttal is kiegyezett, aki felső-magyarországi főkapitány lett. Báthory belpolitikája Báthory Gábor az 1608-as kassai megegyezést ugyan még Erdély érdekeit nézve kötötte meg Mátyás főherceggel, később azonban kalandorpolitikába kezdett. Erőszakos kormányzásával és erkölcstelen magánéletével (állandó nőügyeivel) elidegenítette az erdélyi rendeket, főleg a szász polgárságot, melynek önkormányzatát eltiporta, és fővárosát, Szebent is megszállta. Bethlen Gábor Kollégium. A szászok nem fogadták el a fejedelem igazságtalan fellépését és Brassó városának főbírája a szász Weiss Mihály köré gyűltek. Brassó fel is mondta a hűséget (és engedelmességet) Báthory felé. Innentől ez a város lett a Báthoryval szembeszegülő ellenzék központja.
Az utánpótlási vonalait féltő fejedelem a hírre azonnal felfüggesztette a császárváros megtámadásának előkészületeit, és seregei egy részét az ellenség kiűzésére küldte. Így érkezett el 1619–20 fordulója, amikor az országgyűlés – a protestáns párt felülkerekedésének eredményeként – úgy döntött, hogy Bethlen Gábort Magyarország fejedelmének választja. A beiktatás, amihez a Porta is áldását adta, 1620. január 8-án történt meg, a "Gábor királyként" is emlegetett uralkodót azonban soha nem koronázták meg a Szent Koronával, noha az augusztusi besztercebányai országgyűlés után ettől már semmi sem választhatta volna el. Okmánytár Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. A Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága megbízásából kiadta Gindely Antal. | 140. könyvárverés | Központi Antikvárium | 2016. 11. 25. péntek 17:00 | axioart.com. Felmerül a kérdés: mivel magyarázható Bethlen Gábor tartózkodása? Az 1620. év későbbi eseményei, a novemberben bekövetkező fehérhegyi vereség és a cseh felkelés összeomlása racionális érveket szolgáltatna ehhez a döntéshez, az év korábbi szakaszában azonban a hadi helyzet önmagában még nem adott volna okot a Szent Korona visszautasítására. Bethlent nem is a harctéri eredmények, hanem a belpolitikai tapasztalatok befolyásolták, hiszen annak ellenére, hogy a rendek 1619–20 során nem sok segítséget nyújtottak a fejedelem számára, a koronázásért igencsak magas árat szabtak volna.
Én magam is Bethlen Gábor-díjas vagyok, és ennek kapcsán keresett meg az alapítvány kuratóriuma, hogy vállalnák-e, úgy is mint díjazott, de úgy is mint a református egyház püspöke ebben a szoborállításban aktív szerepet. Akkor nagy örömmel mondtam igent. Szűk körű védnöki testület jött létre: Lezsák Sándort, az országgyűlés alelnökét, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnökét, Böjte Csaba ferences atyát, aki ápolja Bethlen Gábor emlékét és szellemiségét a maga helyén, és jómagamat kérték fel. Ezzel elindult a tervezgetés és a helyszín kiválasztása. Én ajánlottam Kolozsvárt, hiszen ahogy Márton Áronnak szobrot lehetett állítani az egyház telkén ugyan, a Szent Mihály templom előtt, mégis szabadtéren, úgy nekünk is egy ilyen lehetőségünk van a Kétágú templom előterében, hiszen az a mi területünk, de bárki betekint, bemegy, nem az az érzése, hogy egy kertben van a szobor, hanem mintha köztéren lenne. Így indult el a kezdeményezés, az alapgondolat után ennek megszervezése. A szobor maga az nem egy újkeletű dolog, hiszen Péterfi László, aki maga is erdélyi származású művész és édesapja református lelkész volt, Budapesten él, már a nyolcvanas években elkészített egy kis Bethlen Gábor szobrot bronzból, amely ott állt az elnökségi szobában az íróasztalon.
senki nincsen bizonyára, bizonyára nincsen. " – Kemény János
Mellé állt ugyan Nagy András hajdúvezér, ám Báthory erről értesülve 1612. augusztus 12-én elfogatta és lefejeztette a hajdúk legendás generálisát. Ghiczynek tehát új támogatókat kellett keresnie. A brassói ellenzék azonnal kapcsolatokat épített ki vele, így létrejött a Weiss Mihály – Ghiczy András féle szövetség, mely viszont 1612 október 14-én csatát vesztett Báthoryval szemben Brassó mellett Földvárnál. (A szászok főbírája elesett az ütközetben, Ghiczy pedig Magyarországra menekült. ) Brassó viszont továbbra is ellenállt és magas falai közt számtalan bátor harcossal továbbra is dacolt Báthory akaratával szemben. Közben Báthory titokban szövetségre lépett az osztrákokkal és II. Mátyás megbízottaival 1613. április 11-én egy összefogási megállapodást írt alá. Az egyezséget később, 1612. november 20-án, az erdélyi országgyűlés is megerősítette, amikor Báthory kényszerítésére kimondták a törököktől való elszakadást. A tartomány ekkor végképp kettészakadt: a fejedelem és hívei (akik száma ekkorra már nagyon megcsappant) osztrák-párti erőt alkottak, míg velük szemben a törökpárti magyar nemesek és a Brassó várába szorult ellenzék állt.
Forrás: Erdélyi Református Egyházkerület honlapja